Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
OTSZ: 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

28/2011. (IX. 6.) BM

rendelet

Az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról

 

 

 

HARMADIK  RÉSZ

VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK

XII. FEJEZET

A KISFESZÜLTSÉGÛ ERÕSÁRAMÚ VILLAMOS BERENDEZÉSEK IDÕSZAKOS TÛZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATA

 

212. § (1) E fejezet szerinti idõszakos  tûzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb

névleges áramerõsségû  túláramvédelem utáni áramköreit –, közösségi-, ipari-, mezõgazdasági- és raktár

létesítmények, továbbá  lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, illetve áthelyezhetõ építmények, valamint

a kikötõk következõ villamos berendezéseire terjed ki:

a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségû áramkörök,

b) a készülékek belsõ áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségû villamos

berendezésbõl származó , de 1000 V-nál nagyobb feszültségen mûködik, különösen kisülõlámpa-világítás,

elektrosztatikus szûrõberendezés áramköre, távközlés, jelzõrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli,

erõsáramú táphálózata ,

c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.

(2) Nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzembe helyezése elõtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálat

eljárásainak ismertetése.

(3) Nem vonatkozik e fejezet az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire , a jármûvek villamos

berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erõsáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható

berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi.

(4) Nem vonatkozik e fejezet azokra a gyógyászati berendezésekre , amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez

történõ felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti jármûvek villamos

szerkezeteit és a jelzõkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil

és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire , a repülõgépek villamos berendezéseire, azokra

a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.

213. § (1) E fejezet szempontjából tûzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenõrzési mûvelet, amely javítási, karbantartási mûveletek

nélkül, a hibák megállapítására és minõsítésére irányul.

(2) A villamos berendezés használatbavételét követõen , a berendezés üzemeltetõje, ha jogszabály másként nem

rendelkezik

a) az „A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,

b) a „C”, „D” és „E” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos

berendezés tûzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minõsítõ iratban

meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlõ módon igazolja.

(3) A tûzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

(4) A telep- vagy mûködési engedélyhez illetve bejelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás során

a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetõje az e fejezet szerinti

tûzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha

a) az új rendeltetéshez a jogszabály – veszélyesebb tûzveszélyességi osztályba sorolás miatt – gyakoribb

felülvizsgálatot határoz meg,

b) az új rendeltetés a helyiség, épület tûzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „A” vagy

„B” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év eltelt, vagy

c) az új rendeltetés a helyiség, épület tûzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „C”,  „D” vagy

„E” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 4 év eltelt.

214. § (1) A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minõsítése a létesítéskor érvényben lévõ vonatkozó mûszaki

követelmény, illetve a vizsgálat idõpontjában érvényes vonatkozó mûszaki követelmény, vagy azzal legalább

egyenértékû biztonságot nyújtó elõírás szerint történik.

(2) A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely zónabesorolásának tisztázása.

(3) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzem nyilatkozata szerint

a technológiából adódóan rendszeresen használnak.

 

215. § (1) A vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezhet , aki jogszabályban

meghatározott erõsáramú berendezések idõszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik.

(2) Az „A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó (továbbiakban: robbanásveszélyes) helyiségek és szabadterek

villamos berendezéseinek vizsgálatához a vizsgálatot végzõ személy az (1) bekezdésben meghatározottakon felül

a sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelõ vagy robbanásbiztos berendezés kezelõ szakképesítéssel is

rendelkezzen.

(3) A robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy több személy

együttesen is végezheti, ha együttesen rendelkeznek a meghatározott szakképesítéssel.

XIII. FEJEZET

A VILLAMOSENERGIA-FEJLESZTÕ , -ÁTALAKÍTÓ ÉS -ELOSZTÓ BERENDEZÉSEK TÛZVÉDELME

216. § (1) A 150 kVA-nál nagyobb névleges teljesítményû villamosenergia-fejlesztõ, valamint az ilyen teljesítményû 1 kV-nál

nagyobb névleges feszültségû villamosenergia-átalakító és -elosztó berendezések, a velük egy helyiségben lévõ

villamos kapcsoló-berendezések – bányák külszíni berendezéseit is beleértve –, továbbá ezen berendezések

elhelyezésére szolgáló építmények és a berendezések elõírt tûztávolságán belül telepített más építmények,

helyiségek, éghetõ anyagot tároló területek tûz elleni védelme feleljen meg a vonatkozó mûszaki követelménynek,

vagy azzal legalább egyenértékû biztonságot nyújtson.

(2) E fejezet nem vonatkozik a bányák föld alatti berendezései, az akkumulátortelepek akkumulátorhelyiségek, az

erõmûvi és az alállomási hidrogénhûtésû berendezések, valamint a villamos vontatójármûvek transzformátorainak

tûz elleni védelmére.

217. § A 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátorállomásokon – a legnagyobb

transzformátor külsõ fõméreteibõl számított burkoló felületére (az alapfelületet kivéve) számított – 16 l/perc × m2

fajlagos térfogatáram mellett, a 10 perc oltási idõnek megfelelõ oltóvízmennyiség háromszorosát kell biztosítani.

 

XIV. FEJEZET

VILLÁMVÉDELEM

218. § A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel

a vonatkozó mûszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékû biztonságot nyújt.

219. § (1) Új építménynél, valamint a meglévõ építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival

szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani.

(2) A meglévõ nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bõvítése az adott építmény meglévõ rendeltetetésével

összefüggõ átalakításával, bõvítésével együtt történik.

(3) A meglévõ nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bõvítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés

létesítésekor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes mûszaki követelménynek.

61. A norma szerinti villámvédelmi berendezések tûzvédelmi követelményei

220. § Jelen alcím rendelkezése irányadók az ideiglenes és állandó jellegû építmények norma szerinti villámvédelmi

berendezéseinek követelményeire. Jelen alcím nem terjed ki a jármûvek, katonai létesítmények, tömegrendezvények

villámvédelmi követelményeinek meghatározására.

221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás

kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani.

(2) A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelõ

a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére

vonatkozóan kisebb, mint 10–5

és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4,

 

b) ha a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje megfelel az

ott leírtaknak,

c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül – a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények kivételével –

ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére

vonatkozóan kisebb, mint 10–5

és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4,és

d) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 223. §-ban foglaltaknak megfelelnek.

222. § (1) Villámvédelmi berendezést kell létesíteni a 11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények esetében,

a meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az építményben, ahol a villámcsapások hatásaival

szembeni védelem csak így biztosítható.

(2) Ha a 11. melléklet 1. táblázatában szereplõ védelmi szinthez képest a vonatkozó mûszaki követelmény szigorúbb

védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni.

223. § (1) Kötelezõ gondoskodni a villámvédelemrõl azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási- és építési területek

építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti idõszak bármely napjára esik.

(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelmi berendezés is elfogadható, amelynek alkalmazása

esetén az egy évre vetített villámvédelmi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint

10–4

és közszolgáltatás

kiesésére kisebb, mint 10–2

.

(3) Ideiglenes építmények villámvédelmére megengedett a 100 m sugarú gördülõgömbbel szerkesztett felfogó

alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelemzés szempontjából PB = 0,4 értékkel.

(4) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására használati- vagy munkautasítás elkészítése, és annak

betartatása is szükséges.

224. § Nem kötelezõ villámvédelmi berendezést létesíteni a 10 m-nél nem nagyobb gerincmagasságú

a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,

b) a legfeljebb 400 m2

alapterületû, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi

– elõvárosi környezetben, ha a tetõ anyaga A1 – A2 tûzvédelmi osztályba tartozik ,

c) a legfeljebb 200 m2

alapterületû – a 11. melléklet 1. táblázatában nem szereplõ – közösségi épületben, városi –

elõvárosi környezetben.

225. § (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi

berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történõ

létesítés.

(2) Az e jogszabály szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezõi

névjegyzékében szereplõ, a villámvédelem területén kiemelkedõen gyakorlott villamos tervezõ jogosult.

Kiemelkedõen gyakorlott az a tervezõ , aki az érvényes vonatkozó mûszaki követelményen alapuló, a Magyar

Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozata

által (MMK) akkreditált villámvédelmi létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette.

(3) A kivitelezésért felelõs mûszaki vezetõnek, mûszaki ellenõrnek szintén rendelkeznie kell a (2) bekezdés  szerinti

érvényes záróvizsgával.

226. § (1) A villámvédelmi berendezésen el kell végezni

a) a létesítés során a késõbb eltakarásra kerülõ részek eltakarása elõtt a részleges felülvizsgálatot,

b) a létesítést követõen az átadás elõtt az elsõ felülvizsgálatot,

c) a jogszabályban elõírt idõszakonként az idõszakos felülvizsgálatot ,

d) a vonatkozó mûszaki követelményben foglalt különleges eseményt követõen a rendkívüli felülvizsgálatot.

(2) A villámvédelmi berendezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – ,

a) LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként,

b) egyéb esetben legalább hatévenként, tûzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat

a minõsítõ iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlõ módon igazolni kell.

(3) Az e jogszabály szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi

munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem  idõszakos

felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik, és a vonatkozó mûszaki követelményen anyagából az MEE-vel és az

 

OKF-fel egyeztetett, MMK-nál akkreditált villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült és eredményes vizsgát tett,

vagy a vonatkozó mûszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s képzésben részesült.

(4) Részleges vagy rendkívüli felülvizsgálat végzésére  jogosult az MMK névjegyzékében szereplõ villamosmérnöki

végzettségû, a villámvédelem területén „kiemelkedõen gyakorlott” szakértõ is.

227. § (1) A felülvizsgálat elvégzését a felülvizsgálatról készített jegyzõkönyv és az ennek alapján elkészített minõsítõ irat

tanúsítja.

(2) A minõsítõ  irat tartalmazza

a) az ellenõrzés idõpontjának kezdetét és végét,

b) a vizsgált építmény pontos , azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelmû

határainak megvonásával,

c) a felülvizsgálat alapját képezõ szabványokat – évszám feltüntetésével – vagy elõírásokat, az eltérési engedélyeket

a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével,

d) a építmény  villámvédelmi kiviteli vagy átadási dokumentációjának azonosítóit és az LPS x, illetve LPMS x

villámvédelmi szintet,

e) a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok, érintésvédelmi mérések, tûzvédelmi besorolás felsorolását,

f) a vizsgált berendezések „megfelelõ” , „nem megfelelõ”, „hibaelhárítás után megfelelõ”, vagy „tervezõi

közremûködést igényel” minõsítéseit, valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba, hiányosság

felsorolását – azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával – és kijavításának dátumszerû határnapját,

g) összefoglaló minõsítõ véleményt arról, hogy a villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerû használatra

biztonsági szempontból megfelel-e,

h) az ellenõrzést vezetõ személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha

a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerû aláírást is,

i) a vizsgálatot végzõ gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lakcímét és

j) a vizsgált berendezés  azonosításra alkalmas vázlatát.

62. Nem norma szerinti meglévõ villámvédelmi berendezés idõszakos felülvizsgálata

228. § (1) A nem norma szerinti meglévõ villámvédelmi berendezés idõszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévõ

vonatkozó mûszaki követelménynek megfelelõen kell végezni.

(2) A nem norma szerinti  meglévõ villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tûzvédelmi

szempontból

a) a „C”, „D” és „E” tûzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként,

b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként,

c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bõvítése, átalakítása, javítása vagy

környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és

d) sérülés, erõs korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja

a villámvédelem hatásosságát , felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minõsítõ iratban

meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlõ módon igazolni kell.

229. § A nem norma szerinti villámvédelmi berendezéseknél az ellenõrzés, felülvizsgálat vezetésére és abban érdemi munka

folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott  „villámvédelem felülvizsgálója”

szakképesítéssel rendelkezik.

 

XV. FEJEZET

AZ ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTÕDÉS ELLENI VÉDELEM

230. § A fejezet rendelkezései nem terjednek ki a technológia berendezések elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelmére.

231. § (1) Az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben, helyiségekben, létesítményekben, ahol az

elektrosztatikus feltöltõdés tüzet okozhat, elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelmet kell biztosítani.

(2) Az elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelem teljesül, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést, és karbantartást

a vonatkozó mûszaki követelmény szerint, vagy azzal legalább egyenértékû biztonságot nyújtó módon végzik, és az

elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelmet a felülvizsgálatot követõen a felülvizsgáló megfelelõnek minõsíti.

232. § (1) A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végzõ személy az elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelmet (a továbbiakban:

elektrosztatikus védelem) szolgáló

a) megoldások, eszközök,

b) elektrosztatikai földelések és

c) padlóburkolatok, falburkolatok megfelelõségét vizsgálja.

(2) A felülvizsgálat célja az elektrosztatikus védelem hatásos mûködésének ellenõrzése.

(3) Felülvizsgálat elvégzése kötelezõ

a) az üzembe helyezés elõtt;

b) az átalakítás, bõvítés után;

c) a technológia változása után;

d) a meglévõ elektrosztatikus védelmen legalább 3 évente , ha gyártó, telepítõ a mûszaki leírásban,

dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik a felülvizsgálat idejérõl.

(4) A felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végzõ személy minõsítõ iratot készít és ebben feltüntetni

a) az ellenõrzés és a megelõzõ vizsgálat  idõpontját,

b) a vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tárgyának egyértelmû meghatározásával,

c) a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, elõírásokat,

d) a mérési körülményeket és a mérõeszközök adatait,

e) a mért eredményeket,

f) a mérési eredmények kiértékelését,

g) minõsítõ véleményt – indoklással – a vizsgálat tárgyának megfelelõségérõl, a hiányosságok felsorolását és

h) az ellenõrzést végzõ személy nevét , székhelyét, aláírását, szakképzettségét, szakértõi bizonyítványának számát,

szervezet esetén az elõbbieken túl a szervezet székhelyét és cégszerû aláírást.

233. § A felülvizsgálat végzésére csak

a) a Magyar Mérnöki Kamarában bejegyzett villamosmérnök szakértõ,

b) igazságügyi villamos szakértõ,

c) villamos mérnök végzettségû villamos tûzvédelmi szakértõ, illetve

d) akkreditált vizsgáló  intézet vagy olyan szervezet jogosult, ami az a)–c) pontok szerinti szakértõt foglalkoztat.

     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode

     

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre