28/2011. (IX. 6.) BM

rendelet

Az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról

HARMADIK  RÉSZ

VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK

XII. FEJEZET

A KISFESZÜLTSÉGÛ ERÕSÁRAMÚ VILLAMOS BERENDEZÉSEK IDÕSZAKOS TÛZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATA

212. § (1) E fejezet szerinti idõszakos  tûzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb

névleges áramerõsségû  túláramvédelem utáni áramköreit –, közösségi-, ipari-, mezõgazdasági- és raktár

létesítmények, továbbá  lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, illetve áthelyezhetõ építmények, valamint

a kikötõk következõ villamos berendezéseire terjed ki:

a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségû áramkörök,

b) a készülékek belsõ áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségû villamos

berendezésbõl származó , de 1000 V-nál nagyobb feszültségen mûködik, különösen kisülõlámpa-világítás,

elektrosztatikus szûrõberendezés áramköre, távközlés, jelzõrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli,

erõsáramú táphálózata ,

c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.

(2) Nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzembe helyezése elõtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálat

eljárásainak ismertetése.

(3) Nem vonatkozik e fejezet az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire , a jármûvek villamos

berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erõsáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható

berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi.

(4) Nem vonatkozik e fejezet azokra a gyógyászati berendezésekre , amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez

történõ felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti jármûvek villamos

szerkezeteit és a jelzõkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil

és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire , a repülõgépek villamos berendezéseire, azokra

a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.

213. § (1) E fejezet szempontjából tûzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenõrzési mûvelet, amely javítási, karbantartási mûveletek

nélkül, a hibák megállapítására és minõsítésére irányul.

(2) A villamos berendezés használatbavételét követõen , a berendezés üzemeltetõje, ha jogszabály másként nem

rendelkezik

a) az „A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,

b) a „C”, „D” és „E” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos

berendezés tûzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minõsítõ iratban

meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlõ módon igazolja.

(3) A tûzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

(4) A telep- vagy mûködési engedélyhez illetve bejelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás során

a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetõje az e fejezet szerinti

tûzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha

a) az új rendeltetéshez a jogszabály – veszélyesebb tûzveszélyességi osztályba sorolás miatt – gyakoribb

felülvizsgálatot határoz meg,

b) az új rendeltetés a helyiség, épület tûzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „A” vagy

„B” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év eltelt, vagy

c) az új rendeltetés a helyiség, épület tûzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „C”,  „D” vagy

„E” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 4 év eltelt.

214. § (1) A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minõsítése a létesítéskor érvényben lévõ vonatkozó mûszaki

követelmény, illetve a vizsgálat idõpontjában érvényes vonatkozó mûszaki követelmény, vagy azzal legalább

egyenértékû biztonságot nyújtó elõírás szerint történik.

(2) A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely zónabesorolásának tisztázása.

(3) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzem nyilatkozata szerint

a technológiából adódóan rendszeresen használnak.

215. § (1) A vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezhet , aki jogszabályban

meghatározott erõsáramú berendezések idõszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik.

(2) Az „A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó (továbbiakban: robbanásveszélyes) helyiségek és szabadterek

villamos berendezéseinek vizsgálatához a vizsgálatot végzõ személy az (1) bekezdésben meghatározottakon felül

a sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelõ vagy robbanásbiztos berendezés kezelõ szakképesítéssel is

rendelkezzen.

(3) A robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy több személy

együttesen is végezheti, ha együttesen rendelkeznek a meghatározott szakképesítéssel.

XIII. FEJEZET

A VILLAMOSENERGIA-FEJLESZTÕ , -ÁTALAKÍTÓ ÉS -ELOSZTÓ BERENDEZÉSEK TÛZVÉDELME

216. § (1) A 150 kVA-nál nagyobb névleges teljesítményû villamosenergia-fejlesztõ, valamint az ilyen teljesítményû 1 kV-nál

nagyobb névleges feszültségû villamosenergia-átalakító és -elosztó berendezések, a velük egy helyiségben lévõ

villamos kapcsoló-berendezések – bányák külszíni berendezéseit is beleértve –, továbbá ezen berendezések

elhelyezésére szolgáló építmények és a berendezések elõírt tûztávolságán belül telepített más építmények,

helyiségek, éghetõ anyagot tároló területek tûz elleni védelme feleljen meg a vonatkozó mûszaki követelménynek,

vagy azzal legalább egyenértékû biztonságot nyújtson.

(2) E fejezet nem vonatkozik a bányák föld alatti berendezései, az akkumulátortelepek akkumulátorhelyiségek, az

erõmûvi és az alállomási hidrogénhûtésû berendezések, valamint a villamos vontatójármûvek transzformátorainak

tûz elleni védelmére.

217. § A 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátorállomásokon – a legnagyobb

transzformátor külsõ fõméreteibõl számított burkoló felületére (az alapfelületet kivéve) számított – 16 l/perc × m2

fajlagos térfogatáram mellett, a 10 perc oltási idõnek megfelelõ oltóvízmennyiség háromszorosát kell biztosítani.

XIV. FEJEZET

VILLÁMVÉDELEM

218. § A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel

a vonatkozó mûszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékû biztonságot nyújt.

219. § (1) Új építménynél, valamint a meglévõ építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival

szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani.

(2) A meglévõ nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bõvítése az adott építmény meglévõ rendeltetetésével

összefüggõ átalakításával, bõvítésével együtt történik.

(3) A meglévõ nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bõvítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés

létesítésekor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes mûszaki követelménynek.

61. A norma szerinti villámvédelmi berendezések tûzvédelmi követelményei

220. § Jelen alcím rendelkezése irányadók az ideiglenes és állandó jellegû építmények norma szerinti villámvédelmi

berendezéseinek követelményeire. Jelen alcím nem terjed ki a jármûvek, katonai létesítmények, tömegrendezvények

villámvédelmi követelményeinek meghatározására.

221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás

kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani.

(2) A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelõ

a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére

vonatkozóan kisebb, mint 10–5

és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4,

b) ha a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje megfelel az

ott leírtaknak,

c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül – a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények kivételével –

ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére

vonatkozóan kisebb, mint 10–5

és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4,és

d) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 223. §-ban foglaltaknak megfelelnek.

222. § (1) Villámvédelmi berendezést kell létesíteni a 11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények esetében,

a meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az építményben, ahol a villámcsapások hatásaival

szembeni védelem csak így biztosítható.

(2) Ha a 11. melléklet 1. táblázatában szereplõ védelmi szinthez képest a vonatkozó mûszaki követelmény szigorúbb

védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni.

223. § (1) Kötelezõ gondoskodni a villámvédelemrõl azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási- és építési területek

építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti idõszak bármely napjára esik.

(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelmi berendezés is elfogadható, amelynek alkalmazása

esetén az egy évre vetített villámvédelmi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint

10–4

és közszolgáltatás

kiesésére kisebb, mint 10–2

.

(3) Ideiglenes építmények villámvédelmére megengedett a 100 m sugarú gördülõgömbbel szerkesztett felfogó

alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelemzés szempontjából PB = 0,4 értékkel.

(4) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására használati- vagy munkautasítás elkészítése, és annak

betartatása is szükséges.

224. § Nem kötelezõ villámvédelmi berendezést létesíteni a 10 m-nél nem nagyobb gerincmagasságú

a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,

b) a legfeljebb 400 m2

alapterületû, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi

– elõvárosi környezetben, ha a tetõ anyaga A1 – A2 tûzvédelmi osztályba tartozik ,

c) a legfeljebb 200 m2

alapterületû – a 11. melléklet 1. táblázatában nem szereplõ – közösségi épületben, városi –

elõvárosi környezetben.

225. § (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi

berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történõ

létesítés.

(2) Az e jogszabály szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezõi

névjegyzékében szereplõ, a villámvédelem területén kiemelkedõen gyakorlott villamos tervezõ jogosult.

Kiemelkedõen gyakorlott az a tervezõ , aki az érvényes vonatkozó mûszaki követelményen alapuló, a Magyar

Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozata

által (MMK) akkreditált villámvédelmi létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette.

(3) A kivitelezésért felelõs mûszaki vezetõnek, mûszaki ellenõrnek szintén rendelkeznie kell a (2) bekezdés  szerinti

érvényes záróvizsgával.

226. § (1) A villámvédelmi berendezésen el kell végezni

a) a létesítés során a késõbb eltakarásra kerülõ részek eltakarása elõtt a részleges felülvizsgálatot,

b) a létesítést követõen az átadás elõtt az elsõ felülvizsgálatot,

c) a jogszabályban elõírt idõszakonként az idõszakos felülvizsgálatot ,

d) a vonatkozó mûszaki követelményben foglalt különleges eseményt követõen a rendkívüli felülvizsgálatot.

(2) A villámvédelmi berendezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – ,

a) LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként,

b) egyéb esetben legalább hatévenként, tûzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat

a minõsítõ iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlõ módon igazolni kell.

(3) Az e jogszabály szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi

munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem  idõszakos

felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik, és a vonatkozó mûszaki követelményen anyagából az MEE-vel és az

OKF-fel egyeztetett, MMK-nál akkreditált villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült és eredményes vizsgát tett,

vagy a vonatkozó mûszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s képzésben részesült.

(4) Részleges vagy rendkívüli felülvizsgálat végzésére  jogosult az MMK névjegyzékében szereplõ villamosmérnöki

végzettségû, a villámvédelem területén „kiemelkedõen gyakorlott” szakértõ is.

227. § (1) A felülvizsgálat elvégzését a felülvizsgálatról készített jegyzõkönyv és az ennek alapján elkészített minõsítõ irat

tanúsítja.

(2) A minõsítõ  irat tartalmazza

a) az ellenõrzés idõpontjának kezdetét és végét,

b) a vizsgált építmény pontos , azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelmû

határainak megvonásával,

c) a felülvizsgálat alapját képezõ szabványokat – évszám feltüntetésével – vagy elõírásokat, az eltérési engedélyeket

a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével,

d) a építmény  villámvédelmi kiviteli vagy átadási dokumentációjának azonosítóit és az LPS x, illetve LPMS x

villámvédelmi szintet,

e) a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok, érintésvédelmi mérések, tûzvédelmi besorolás felsorolását,

f) a vizsgált berendezések „megfelelõ” , „nem megfelelõ”, „hibaelhárítás után megfelelõ”, vagy „tervezõi

közremûködést igényel” minõsítéseit, valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba, hiányosság

felsorolását – azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával – és kijavításának dátumszerû határnapját,

g) összefoglaló minõsítõ véleményt arról, hogy a villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerû használatra

biztonsági szempontból megfelel-e,

h) az ellenõrzést vezetõ személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha

a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerû aláírást is,

i) a vizsgálatot végzõ gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lakcímét és

j) a vizsgált berendezés  azonosításra alkalmas vázlatát.

62. Nem norma szerinti meglévõ villámvédelmi berendezés idõszakos felülvizsgálata

228. § (1) A nem norma szerinti meglévõ villámvédelmi berendezés idõszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévõ

vonatkozó mûszaki követelménynek megfelelõen kell végezni.

(2) A nem norma szerinti  meglévõ villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tûzvédelmi

szempontból

a) a „C”, „D” és „E” tûzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként,

b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként,

c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bõvítése, átalakítása, javítása vagy

környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és

d) sérülés, erõs korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja

a villámvédelem hatásosságát , felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minõsítõ iratban

meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlõ módon igazolni kell.

229. § A nem norma szerinti villámvédelmi berendezéseknél az ellenõrzés, felülvizsgálat vezetésére és abban érdemi munka

folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott  „villámvédelem felülvizsgálója”

szakképesítéssel rendelkezik.

XV. FEJEZET

AZ ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTÕDÉS ELLENI VÉDELEM

230. § A fejezet rendelkezései nem terjednek ki a technológia berendezések elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelmére.

231. § (1) Az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben, helyiségekben, létesítményekben, ahol az

elektrosztatikus feltöltõdés tüzet okozhat, elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelmet kell biztosítani.

(2) Az elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelem teljesül, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést, és karbantartást

a vonatkozó mûszaki követelmény szerint, vagy azzal legalább egyenértékû biztonságot nyújtó módon végzik, és az

elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelmet a felülvizsgálatot követõen a felülvizsgáló megfelelõnek minõsíti.

232. § (1) A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végzõ személy az elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelmet (a továbbiakban:

elektrosztatikus védelem) szolgáló

a) megoldások, eszközök,

b) elektrosztatikai földelések és

c) padlóburkolatok, falburkolatok megfelelõségét vizsgálja.

(2) A felülvizsgálat célja az elektrosztatikus védelem hatásos mûködésének ellenõrzése.

(3) Felülvizsgálat elvégzése kötelezõ

a) az üzembe helyezés elõtt;

b) az átalakítás, bõvítés után;

c) a technológia változása után;

d) a meglévõ elektrosztatikus védelmen legalább 3 évente , ha gyártó, telepítõ a mûszaki leírásban,

dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik a felülvizsgálat idejérõl.

(4) A felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végzõ személy minõsítõ iratot készít és ebben feltüntetni

a) az ellenõrzés és a megelõzõ vizsgálat  idõpontját,

b) a vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tárgyának egyértelmû meghatározásával,

c) a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, elõírásokat,

d) a mérési körülményeket és a mérõeszközök adatait,

e) a mért eredményeket,

f) a mérési eredmények kiértékelését,

g) minõsítõ véleményt – indoklással – a vizsgálat tárgyának megfelelõségérõl, a hiányosságok felsorolását és

h) az ellenõrzést végzõ személy nevét , székhelyét, aláírását, szakképzettségét, szakértõi bizonyítványának számát,

szervezet esetén az elõbbieken túl a szervezet székhelyét és cégszerû aláírást.

233. § A felülvizsgálat végzésére csak

a) a Magyar Mérnöki Kamarában bejegyzett villamosmérnök szakértõ,

b) igazságügyi villamos szakértõ,

c) villamos mérnök végzettségû villamos tûzvédelmi szakértõ, illetve

d) akkreditált vizsgáló  intézet vagy olyan szervezet jogosult, ami az a)–c) pontok szerinti szakértõt foglalkoztat.