Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minõsítõ irat Érintésvédelmi jegyzõkönyv Idõszakos , Szerelõi ellenõrzés EPH bizony

ÉRINTÉSVÉDELEM,TÛZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erõsáramú Villamos Berendezések Idõszakos Felülvizsgálata , Tûzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Elsõ felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztõ gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés elõtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelõk vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzõkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelõi ellenõrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

	54/2014 (XII.5) OTSZ
	Tartalom

Menü

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

Szabványossági

Érintésvédelem Szabványossági

5. Biztonságtechnikai ismeretek

A fáziskeresõrõl

A földelési ellenállás mérése I.

A földelési ellenállás mérése II.

A kismegszakítókról

A torzított hálózat és biztosítóelemei

A villamos készülékek vizsgálata

A villamos készülékek vizsgálata II.

Az EPH hálózatról

Az EPH kialakítása

Az új villámvédelmi szabvány

Az új villámvédelmi szabvány IV.

Az új villámvédelmi szabvány V.

Az új villámvédelmi szabvány*

Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.

Elektromos mérések - A földelõ vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenõrzése

Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok

EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem

Érintésvédelem

Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.

Földelés és villámhárító

Javítás utáni vizsgálatok

Javítás utáni vizsgálatok II.

Javítás utáni vizsgálatok III.

Javítás utáni vizsgálatok IV.

Javítás utáni vizsgálatok IX.

Javítás utáni vizsgálatok V.

Javítás utáni vizsgálatok VI.

Javítás utáni vizsgálatok VII.

Javítás utáni vizsgálatok VIII.

Javítás utáni vizsgálatok X.

Javítás utáni vizsgálatok XI.

Javítás utáni vizsgálatok XII.

Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere

Kismegszakító-csere

Lakatfogók újszerû szolgáltatásai

Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban

Utazás a földelés körül

Védõvezetõk és kábelszínek

Vezetékek terhelhetõsége

Villamos elosztószekrények tûzvédelme

Villámvédelmi felülvizsgálat I.

Villanyszerelés a XXI.században

ÁRAM-VÉDÕKAPCSOLÓ (ÁVK)

KLÉSZ

szabványok

vegyes

Felülvizsgálat

	ÉV a háztartásban
	Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával mûködõ eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tûzveszélytõl a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsõsorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésrõl akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életmûködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthetõ külsõ burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történõ feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külsõ, megérinthetõ felületein megjelenõ feszültséget. Ennek megengedett felsõ határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védõvezetõvel szabad használni. A védõvezetõs érintésvédelem mûködési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépõ érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerûbbnek tartott áramvédõ-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védõvezetõvel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védõvezetõ- érintkezõvel. A hatályban lévõ elõírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védõvezetõt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettõs, vagy megerõsített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthetõ részek vagy mûanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerûen feszültség alatt álló részektõl elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentõs része (hajszárító, kávéõrlõ, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelezõ, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védõvezetõ-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védõvezetõ-érintkezõvel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felsõ határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elõ. A törpefeszültség használata elsõsorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökõkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhetõ kerti világítórendszer stb. Amint az elõzõekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védõvezetõt. Természetesen ez a követelmény csak az elõírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az elõírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi elõírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószõnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védõérintkezõ nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelû csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendõk, és alkalmazásuk csak a meglévõ villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelõkapcsot vagy földelõsínt, amely a földelõvezetõknek a védõvezetõkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötõ EPH vezetõvel való összekapcsolását szolgálja. Ettõl a kapocstól a földelõkig tartó vezetõ a földelõvezetõ, a fogyasztókészülékekig (bojler, tûzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetõk a védõvezetõk. A védõvezetõ mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésû) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezetõ keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésû vezetõ kizárólag csak védõvezetõ céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetõket fekete (kábelszerû vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetõket kék színû vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezetõ és a védõvezetõ felcserélése esetleg halálos kimenetelû áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külsõ burkolatán a hálózat 230 V értékû feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védõvezetõs érintésvédelmi rendszerekben az elõírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására mûködõ túláramvédelem, vagy az áramvédõ-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerõsség mûködteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védõkapcsoló). A ma hatályos elõírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még elõfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy mûködik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékû áram folyik át, a betétben lévõ fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különbözõ áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különbözõ áramerõsségre készülnek. A különbözõ betétek talpérintkezõjének mérete különbözõ, hogy a tervezetnél nagyobb értékû betét az aljzatba ne legyen behelyezhetõ. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétõl is védõ csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzõszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhetõ. A biztosítókat az eredetivel megegyezõ áramerõsségû gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tûz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hõkioldó lép mûködésbe. A bekövetkezõ kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépõ nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog mûködni, és a kapcsolót nagyon rövid idõ alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási elõnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is mûködtethetik, ugyanakkor nincs lehetõség a megpatkolásra, vagy egyszerû módon történõ áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szûnt meg. Az áramvédõ-kapcsoló mûködési elve az egy áramváltón átfûzött vezetõk egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredõje nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédõ-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védõkészülék természetesen csak akkor mûködik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védõvezetõt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védõkapcsolón átvezetni. Az áram-védõkapcsoló belsõ felépítését a 7. ábra, az áram-védõkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védõkapcsolók mûködését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenõrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelû nyomógomb mûködtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülõ áramkört hozunk mûködésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómû mûködésbe lép. Ez a mûvelet csak a kapcsolókészülék mûködõképességét ellenõrzi, és nem jelenti sem a védõvezetõ, sem a védõföldelés folytonosságát és elõírás szerinti kialakítását. Az ellenõrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédõ-kapcsoló olyan kis energiákra mûködõ szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédõ-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettõ vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelõ, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelû változatok csak az adott országok elõírásait elégítik ki, amelyek egyelõre még eltérnek a nemzetközi követelményektõl, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthetõ részei is (ez a védõföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók mûködése szempontjából a legjelentõsebb adat az áram-idõ jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer mûködésének ellenõrzése céljából mégis ki kell indulni valamibõl, amelynek alapja az eszközök névleges áramerõsség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépõ áramerõsség, annál gyorsabb a védõeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerõsségû olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerõsségû kismegszakító esetén a védõföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédõ-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységû áramvédõ-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékû földelés megvalósítása az elõírásoknak megfelelõ mûködést hoz létre. Az áram-védõkapcsolóknak a két névleges áramerõsség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerõsségre is mûködik. Az áram-védõkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékû áram folyhat a védõföldelés felé a védõvezetõn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthetõ külsõ részein fellépõ érintési feszültséget, miközben a védõkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védõkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelû áram-védõkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védõkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetõs készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktetõ (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevõket hoznak létre (pl. fényerõ-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédõ-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos mûködést. Az áram-védõkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerû felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan mûködnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történõ alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzõkönyv EPH-bekötésrõl, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelõ EPH jegyzõkönyv (új gázmérõ hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelõségi bizonylat meglévõ gázmérõ esetén akkor szükséges EPH jegyzõkönyv, ha gázkészülék flexibilis csõvel lett beszerelve (csere, bõvítés alkalmával). Megfelelõ EPH jegyzõkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenõ víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csõvel). A gázcsõrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védõvezetõbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis csõ vezetõképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelõ nem megfelelõ Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelõ nem megfelelõ Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erõsáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védõvezetõjének folytonosságát ellenõriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérõ helynél megfelelõ keresztmetszetû védõvezetõvel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelõneknem megfelelõnekminõsítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelõ aláírása megrendelõi minõsége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

Elfelejtettem a jelszót

Kérjük, add meg a felhasználói neved (azonosítódat), majd nyomd meg az OK gombot! Ezután a rendszer egy e-mailt küld az e-mail címedre, melyet megadtál, benne a jelszóval.

Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode

A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását! ***** HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU ***** Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon! ***** A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom. ***** Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk! ***** A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt. ***** Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk ***** Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla ***** Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált! ***** Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n! ***** Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be! ***** Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490! ***** Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! ***** Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban ***** Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon! ***** Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben! ***** A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek ***** KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77