 |
Érintésvédelem |
|
|
| |
| |
|
|
|
54/2014 (XII.5) OTSZ |
|
| Tartalom | |
| |
|
|
|
Menü |
|
|
| |
| |
|
|
|
Szabványossági |
|
|
| |
| |
|
|
|
ÉV a háztartásban |
|
|
| |
| |
|
|
|
|
|
jogszabály |
|
| Munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek
minimális szintjéről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. §-ának (3)
bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi, szociális és családügyi
miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya az Mvt. 87. §-ának 4. pontja szerinti munkaeszköznek a szervezett
munkavégzés során történő használatára terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó
munkaeszköznek a szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új
munkahelyen történő felállítást megelőző - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
körülmények meglétét ellenőrző - vizsgálata;
b) időszakos ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó
olyan munkaeszköznek - a munkáltató által meghatározott gyakoriságú - felülvizsgálata, amely
munkaeszköz a használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a
munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő;
c) kezelő: az a munkavállaló vagy polgári jogi szerződés alapján munkát végző külső
szakember, akinek feladata a munkaeszköz használata;
d) kockázatnak kitett munkavállaló: bármely munkavállaló, aki egészben vagy részben a
veszélyes térben tartózkodik;
e) munkaeszköz használata: a munkaeszközzel végzett bármely tevékenység, ideértve az
elindítást, leállítást, alkalmazást, szállítást, javítást, karbantartást és tisztítást is;
f) megbízott személy: az a munkavállaló vagy polgári jogi szerződésalapján munkát végző
külső szakember, akit a munkáltató meghatározott feladatok (pl. munkaeszköz karbantartása,
megvizsgálása, ellenőrző felülvizsgálat, időszakos ellenőrző felülvizsgálat) elvégzésére írásban
bíz meg, és rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel, tapasztalattal
és gyakorlattal;
g) magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: a talaj szintjénél - kivéve, ha e
rendelet eltérően nem rendelkezik - 1 méternél nagyobb magasságban végzett, nem állandó
jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő
munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések
megtétele szükséges;
h) veszélyes tér: bármely tér a munkaeszközön belül vagy annak környezetében, ahol a
munkavállaló és a munkavégzés hatókörében tartózkodó egészsége vagy biztonsága
veszélynek lehet kitéve;
i) szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, különleges
szakképzettséget, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés;
j) szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes - a méréseket és azok
számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy
kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását.
3. § Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények között szabad
használni.
4. § (1) A veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz esetében - ha annak biztonsága függhet
a szerelés körülményeitől - a szerelést követően és az üzemeltetés megkezdését megelőzően,
valamint - ha a munkaeszközön az új munkahelyen történő felállítását megelőzően végeztek
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
2 / 13 2008.09.03. 18:05
szerelési munkát - a használatba vétel előtt a biztonságos szerelésről, az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos működés feltételeiről és körülményeiről a megbízott személy
ellenőrző felülvizsgálat keretében meggyőződik.
(2) Az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének módját a munkáltató írásban határozza meg. A
vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
5. § (1) A munkáltató gondoskodik az időszakos ellenőrző felülvizsgálat megbízott személy
általi elvégzéséről.
(2) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, a felülvizsgálat
gyakoriságát, módját a munkáltató írásban határozza meg, figyelemmel az üzemeltetés
körülményeire, a munkaeszközt érintő szabványokban foglaltakra és a gyártó által összeállított
használati utasítás, üzemeltetési, karbantartási dokumentáció vonatkozó előírásaira. A
leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet.
A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni,
amelyet a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni.
(3) Ha a munkaeszközt a telephelyen kívül használják a legutóbbi időszakos ellenőrző
felülvizsgálat elvégzéséről a munkáltató tárgyi eszköz alkalmazásával (pl. a munkaeszközön
elhelyezett, jól látható jelzéssel) tájékoztatást nyújt.
5/A. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni
védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző
felülvizsgálatáról a munkáltató - a 4-5. §-ban foglaltaktól eltérően - a berendezés szerelői
ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik.
(2) Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az
érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell
elvégezni szabványossági felülvizsgálattal.
(3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel;
b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői
ellenőrzéssel;
c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM
rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői
ellenőrzéssel;
d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.
6. § Az Mvt. 21. §-ában foglaltak szerinti újraindítási feltételek alá nem tartozó munkaeszközt,
ha azzal műszaki okból 30 napot meghaladó ideig munkát nem végeztek, vagy sérülést okozó
esemény következett, illetve következhetett volna be, továbbá ha azon átalakítást végeztek,
csak akkor lehet ismételten használatba venni, ha azt - az Mvt. 23. §-ának (2) bekezdésében
foglaltakra figyelemmel - megbízott személy megvizsgálta és írásban nyilatkozott a
munkaeszköz alkalmasságáról.
7. § A munkáltató az alkalmazásra szánt biztonságos munkaeszköz megválasztásánál és az
üzemeltetés helyének kijelölésénél gondoskodik arról, hogy a munkaeszköz használata során
a) a munkavállaló testtartása megfeleljen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek;
b) a munkaeszköz elégítse ki a sugárvédelmi, villamosbiztonsági és ergonómiai
követelményeket, illetve használata ne vezessen kóroki tényezők (pl. zaj, rezgés, lokális
meleg, hideghatás) kialakulásához;
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
3 / 13 2008.09.03. 18:05
c) biztosítsa a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmét.
8. § A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a veszélyesmunkaeszközt kizárólag annak
kezelője használja. Javítást, átalakítást, karbantartást csak a munkáltató által e feladat
elvégzésére megbízott, külön oktatásban részesített személy végezhet.
9. § A munkáltató a biztonságos munkaeszköz megválasztása során a munkavállalókat a
munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább
a) a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának
körülményeiről, feltételeiről;
b) rendeltetésszerű használata során az előrelátható veszélyes, illetve veszélytelen
meghibásodási lehetőségeiről és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókról;
c) az előfordulható téves kezelésről és annak következményeiről;
d) a körülmények megváltozásáról, még abban az esetben is, ha a változás olyan munkavállaló
közvetlen környezetében történik, aki az érintett munkaeszközt nem használja.
A tájékoztatást az érintett munkavállaló részére az általa értett nyelven, érthetően, ahol
szükséges írásban kell megadni.
10. § A munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor vagy új
munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalót a
munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább
a) a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról;
b) a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a kiegészítő berendezés fel- és
leszereléséről, működtetéséről;
c) a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hibák elhárításával
kapcsolatos feladatairól;
d) a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről;
e) a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről;
f) a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről;
g) a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról;
h) a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról;
i) a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk
követelményeiről;
j) a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról.
11. § A munkáltatónak az Mvt. VI. fejezetében meghatározott, az egészséges és biztonságos
munkavégzés érdekében a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel folytatott
tanácskozáson, valamint a munkáltatói intézkedések előzetes megvitatása során konzultálnia
kell a munkaeszközökkel kapcsolatos kérdésekről.
Általános, valamennyi munkaeszközre vonatkozó követelmény
12. § A munkáltató köteles a munkavállalók munkavégzéséhez olyan munkaeszközt
rendelkezésükre bocsátani, amely kialakításában, felépítésében és az alkalmazott védelmi
megoldások tekintetében megfelel a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, és alkalmas az
adott munkahelyi körülmények közötti - a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető -
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
4 / 13 2008.09.03. 18:05
használatra.
13. § A munkáltató a munkaeszközök munkavállalók részére történő kiválasztásánál
figyelembe veszi a munkavégzés jellemzőit, lehetséges veszélyeit, a munkakörülményeket és a
munkaeszköz használatának kockázatait.
14. § Ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeit a
munkaeszközök használata során nem lehet a munkavállalók számára teljes mértékben
biztosítani, a munkáltató biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési
intézkedések szükség szerinti alkalmazásával a kockázatokat minimálisra csökkenti.
15. § A munkáltató megteszi a szükséges karbantartási intézkedéseket annak biztosítására,
hogy a munkaeszköz teljes élettartalma alatt feleljen meg az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés követelményeinek.
16. § (1) A munkavállalót veszélyeztető kockázatok csökkentése érdekében a munkaeszközt
úgy kell elhelyezni, felállítani és használni, hogy a mozgó elemek között elegendő hely álljon
rendelkezésre, valamennyi felhasznált, illetve előállított energiaforma és anyag biztonságosan
kerüljön a munkaeszközhöz, illetve onnan elvezetésre.
(2) A munkaeszköz felállítását és leszerelését csak biztonságos körülmények között szabad
elvégezni, figyelemmel a gyártó által az üzemeltetési dokumentációban meghatározott
előírásokra.
(3) Azt a munkaeszközt, amelyet a használata alatt villámcsapás érhet, megfelelő berendezés
alkalmazásával, illetve intézkedés megtételével e hatástól meg kell védeni.
17. § (1) A munkaeszközt úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy
a) a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat meg lehessen védeni a
munkaeszköz kigyulladásától vagy túlhevülésétől, illetve a munkaeszközben keletkező,
használt vagy tárolt gáz, por, folyadék, gőz vagy egyéb anyag munkakörnyezetbe történő
kijutásától;
b) alkalmas legyen a benne keletkező, használt vagy tárolt anyagok robbanásveszélyének
megelőzésére;
c) mind az üzemszerű körülmények, mind meghibásodás esetén biztosítható legyen a
munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme az áramütés ellen.
(2) Egyedi kockázatmegelőző intézkedés megtétele szükséges, ha a munkaeszközt olyan
magasban levő munkahelyen használják, ahol
a) közvetlenül a munkavégzés helye mellett vagy alatt - függetlenül a szintkülönbségtől -
olyan anyag van, ahol fennáll a belefulladás veszélye;
b) a munkaeszköz kiszolgálása a talajhoz képest 1 m-nél magasabb dobogóról, állványról vagy
emelvényről történik;
c) a biztonsági és ergonómiai feltételeket kielégítő munkahely 2 m felett helyezkedik el.
18. § (1) A munkaeszközt indítani csak az indító berendezés szándékos működtetésével lehet.
Ez vonatkozik
- az üzemszünet utáni újraindítás műveletére is, függetlenül attól, hogy az üzemszünet milyen
okból következett be;
- az üzemállapotok (pl. sebesség, nyomás) jelentős változására is akkor, ha az újraindítás
vagy az üzemállapotoknak a jelentős változása az érintett személyekre nézve veszélyt jelent.
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
5 / 13 2008.09.03. 18:05
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény nem vonatkozik arra az esetre, ha a gép
újraindítása, vagy a működési feltételek változása automatikus ciklusok szabályos egymást
követő ritmusának a következménye.
19. § (1) A munkaeszközt jól látható, azonosítható és megfelelő jelzéssel rendelkező
kezelőelemmel kell ellátni. A kezelőelemeket lehetőleg a veszélyes téren kívül és olyan módon
kell elhelyezni, hogy működésük (ideértve a kezelő akaratától független vagy váratlan
működtetést is) ne jelentsen veszélyt.
(2) A munkaeszköz kezelőjének a fő kezelőhelyről egyértelműen látnia kell azt, hogy senki sem
tartózkodik a veszélyes térben. Ha ez nem lehetséges, automatikusan működő biztonsági
jelzést (hangjelzést, illetőleg világító jelzést) kell adni a munkaeszköz elindítása előtt. A
vezérlőrendszernek, amely a munkaeszköz kezelője részére biztosítja a szükséges jelzést,
biztonságosnak kell lennie, meghibásodása vagy megrongálódása nem idézhet elő veszélyes
helyzetet. Lehetővé kell tenni, hogy a kockázatnak kitett munkavállaló, illetve a munkavégzés
hatókörében tartózkodó kellő időben elkerülhesse, elháríthassa a munkaeszköz elindítása,
illetve leállítása által előidézett veszélyt.
20. § (1) Minden munkaeszközt el kell látni olyan kezelőelemmel, amely azt biztonságosan
működteti, és biztosítja a munkaeszköz teljes leállítását.
(2) A munkaeszköz indító berendezésének kiválasztásánál figyelembe kell venni a várható
üzemzavarokat, valamint az egyéb okok miatti üzemeltetési kieséseket. Minden kezelőhelyet el
kell látni vészkikapcsoló berendezéssel, amely a munkaeszköz részeit vagy egészét a veszély
jellegétől függően leállítja úgy, hogy a munkaeszköz biztonságos állapotba kerül. Amikor a
munkaeszköz vagy annak veszélyes részei leálltak, az érintett működtető egységek
energiaellátását a vezérlésnek meg kell szakítania.
(3) A munkaeszközt - az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően - a veszélyeitől és a rendes
leálláshoz szükséges időtől függően el kell látni megfelelő számú vészkikapcsoló berendezéssel.
(4) Műszaki megoldással kell biztosítani, hogy a berendezés leállító rendelkezésének
(kapcsolójának) elsőbbsége legyen az indító rendelkezéssel (kapcsolóval) szemben.
(5) A vészkikapcsoló berendezés kezelőelemeit úgy kell elhelyezni, hogy azt a kezelő
(kezelők), továbbá más, a veszély bekövetkezését észlelő személyek könnyen elérhessék és
veszélytelenül működtethessék.
21. § (1) A leeső vagy kivágódó tárgyak veszélyével járó munkaeszközt el kell látni a veszély
jellegének megfelelő védőberendezéssel.
(2) A gáz, gőz, aerosol, folyadék vagy por kibocsátásával veszélyt okozó munkaeszközt el kell
látni megfelelő felfogó, elvezető, illetve elszívó berendezéssel a keletkezési helyen.
22. § (1) Ha a munkavállalók védelme szükségessé teszi, a munkaeszközt vagy annak részeit
rögzítéssel vagy más módon stabilizálni kell.
(2) Ha a munkaeszköz törése vagy szétesése veszélyeztetheti a munkavállalót, megfelelő
védőintézkedéseket kell tenni.
(3) A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a
veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan
védőberendezést kell alkalmazni, amely
a) stabil kialakítású;
b) nem okoz többletkockázatot;
c) nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen;
d) a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít;
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
6 / 13 2008.09.03. 18:05
e) nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését;
f) lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését
anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés
területére korlátozza.
23. § Munkaeszköz kezelésére, szerelésére, karbantartására szolgáló területeket az
elvégzendő művelethez szükséges mértékben meg kell világítani.
24. § A munkaeszköznek magas vagy igen alacsony hőmérsékletű részeit megfelelő
védelemmel kell ellátni az érintés vagy túlzott megközelítés ellen.
25. § A munkaeszközöket a munkavállalók biztonsága érdekében el kell látni az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges egyértelmű, könnyen
észrevehető és a munkavállaló által érthető jelöléssel, illetve figyelmeztető jelzéssel (pl.
adattábla, gyártó adatai, kezelőgombok magyar nyelvű feliratai, piktogramok).
26. § (1) Karbantartási műveleteket csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni.
Ha ez nem lehetséges, megfelelő védőintézkedéseket kell tenni, vagy biztosítani kell, hogy az
ilyen műveletek a veszélyes téren kívül elvégezhetők legyenek.
(2) A munkaeszközt el kell látni könnyen felismerhető szerkezettel, amellyel le lehet választani
az energiaforrásról. Az energia visszatérése, a visszakapcsolás nem jelenthet veszélyt a
munkavállalókra.
27. § A gépi meghajtású teheremelés és -mozgatás céljára kialakított munkaeszközhöz
megfelelő naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat, az esetleges
meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell.
28. § (1) Biztosítani kell, hogy a munkavállalók biztonságosan bejuthassanak és
tartózkodhassanak minden olyan területen, amely szükséges a munkaeszközzel történő
munkavégzéshez.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a munkaeszköz beállítása és karbantartása
során is.
A mozgó munkaeszközök minimális kiegészítő követelményei
29. § (1) A mozgó (önjáró és nem önjáró) munkaeszközöket úgy kell kialakítani és felszerelni,
hogy a rajtuk elhelyezkedő munkavállalókat fenyegető kockázat megszüntethető vagy
csökkenthető legyen az üzem közbeni helyváltoztatás során, ideértve a kerékkel való
érintkezés, illetve a kerék vagy lánctalp közé történő beszorulás kockázatát is.
(2) Ha a mozgó munkaeszköz és a hozzácsatlakozó kiegészítő berendezés, illetve vontatmány
között az energiaátvivő rendszerben hirtelen blokkolás következik be, és emiatt kockázat
alakulhat ki, azt a munkaeszköz megfelelő kialakításával vagy átalakításával kell elhárítani.
Amennyiben a blokkolás nem küszöbölhető ki, valamennyi szükséges intézkedést meg kell
tenni a veszély elhárítására.
(3) A mozgó munkaeszköz egységei közötti energiaátvitelt biztosító berendezést el kell látni
felfüggesztő szerkezettel, hogy a talajjal ne érintkezzen, ne súrlódjon, illetve ne szennyeződjék
el. Amennyiben ez mégis bekövetkezik, úgy a javítás lehetőségét biztosítani kell.
(4) Azt a mozgó munkaeszközt, amelyben munkavállaló tartózkodik, úgy kell kialakítani, hogy
a rendeltetésszerű használat során a felborulásból, illetve átfordulásból eredő veszélyek
csökkenjenek, ezért ezeket el kell látni
a) olyan biztonsági berendezéssel, amely kizárja, hogy a munkaeszköz billenése meghaladja a
negyedfordulatot;
b) olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi, hogy a rajta tartózkodó munkavállaló részére
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
7 / 13 2008.09.03. 18:05
elegendő szabad hely maradjon, ha a negyedfordulatot meghaladó billenésből eredően
szerkezeti összenyomódás következhet be;
c) egyéb, az a), b) pontban meghatározott védelmi hatékonyságot biztosító berendezéssel.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott berendezések a munkaeszköz részeként vagy önállóan is
alkalmazhatók. Alkalmazásuk mellőzhető, ha a munkaeszköz csak a szükséges stabilitás
megteremtése után válik használhatóvá, vagy a kialakítása olyan, amely lehetetlenné teszi az
átfordulást, illetve felborulást.
(6) Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy a munkaeszközön a kezelővel együtt ott
tartózkodó munkavállaló a felborulás, illetve átfordulás miatt a munkaeszköz részei, illetve a
padozat közé beszorulhat, részére olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja
ilyen esetekben az ülésben maradását.
30. § (1) Szállítóeszközt csak a borulás kockázatát csökkentő, illetve megszüntető olyan
megoldással (berendezéssel) lehet üzemeltetni, amely
a) megakadályozza a szállítóeszköz borulását, vagy
b) biztosítja, hogy felborulás esetén a szállítóeszközön helyet foglaló munkavállaló részére az
eszköz elemei, illetve az elemek és a padozat között elegendő szabad tér maradjon, vagy
c) lehetővé teszi, hogy a munkavállaló az ülésben maradjon úgy, hogy a felboruló
munkaeszköz részeivel ne kerülhessen érintkezésbe.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott követelmény teljesíthető vezetőfülke
alkalmazásával is.
31. § Azoknak az önjáró munkaeszközöknek, amelyek mozgása a munkavállalókra kockázatot
jelenthet, az alábbi követelményeket kell kielégíteni:
a) Berendezés alkalmazásával meg kell akadályozni a munkaeszközöknek a kezelő akaratától
független elindítását.
b) Berendezéssel kell kiküszöbölni a pályához kötött munkaeszközök egyidejű mozgása során
ezek összeütközését.
c) A munkaeszközt fék- és rögzítő berendezéssel kell felszerelni.
d) Amennyiben biztonsági szempontból szükséges, a munkaeszközön legyenek könnyen
hozzáférhető helyen olyan kezelőelemek vagy automatikusan kioldódó vészkikapcsoló
berendezések, amelyek a fő működtető rendszer meghibásodása esetén biztosítják a
berendezés lefékezését és megállítását.
e) Megfelelő látóteret kell biztosítani - szükség esetén segédeszköz (pl. látóteret kibővítő
elektronikus képátviteli rendszer, optikai rendszer, periszkóp, látószöget bővítő lencse)
alkalmazásával - a munkaeszköz vezetője részére.
f) A munkaeszköz rendelkezzen a munkavállalók biztonságos munkavégzésének, az
elvégzendő munka követelményeinek megfelelő olyan világító berendezéssel, amely elegendő
biztonságot nyújt a munkavállaló számára éjszakai vagy elégtelen világítási körülmények
közötti alkalmazás esetére.
g) Amennyiben a munkaeszköz, illetve a hozzákapcsolt pótkocsi, vagy a rajta elhelyezett
rakomány tűzveszély kockázatát rejti magában, és ezáltal veszélyeztetheti a munkavállalót, a
munkaeszközön vagy az alkalmazás helyén álljon rendelkezésre a tűz leküzdéséhez szükséges
eszköz.
h) A távvezérelt munkaeszköz automatikusan álljon le, ha az ellenőrzött vezérlési zóna
határára ér.
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
8 / 13 2008.09.03. 18:05
i) Az a távvezérelt munkaeszköz, amely a munkavállalónak ütközhet, vagy őt valaminek
nekiszoríthatja, rendelkezzen olyan védőberendezéssel, amely az összeütközés, illetve
összenyomás veszélyét csökkenti, illetve kiküszöböli.
32. § (1) Önjáró munkaeszközt csak megfelelő vezetői, illetve kezelői engedéllyel rendelkező
munkavállaló vezethet és kezelhet. Részére a megfelelő útmutatásokat - ahol szükséges
írásban - a biztonságos működtetés érdekében meg kell adni.
(2) Az önjáró munkaeszköz munkaterületen történő mozgásához szükséges közlekedési
szabályokat meg kell határozni.
(3) Szervezési intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az önjáró munkaeszközök
munkakörzetébe a munkavállaló gyalogosan ne léphessen be.
(4) Ha a munkavállaló munkahelyén a munkáját mozgásban vagy állva végzi, megfelelő
intézkedésekkel kell kizárni a mozgó munkaeszköztől történő sérülést.
(5) A munkavállaló akkor tartózkodhat a mozgásban lévő önjáró és nem önjáró
munkaeszközön, ha erre a célra biztonságos tartózkodási helyet alakítottak ki. Amennyiben a
munkát mozgás közben szükséges elvégezni, a munkaeszköz sebességét ennek megfelelően
kell megválasztani.
(6) A belső égésű motorral kialakított önjáró munkaeszközt csak akkor lehet zárt munkatérben
használni, ha a munkatérben az egészséget nem veszélyeztető és elegendő mennyiségű levegő
áll rendelkezésre.
A terhek emelésére használt munkaeszközök minimális követelményei
33. § (1) Tartósan helyhez kötött emelőgép céljára csak olyan munkaeszköz használható,
amely az alkalmazás teljes időtartama alatt stabilitását és terhelhetőségét - különös
figyelemmel az emelendő teherre, a terhelések felfüggesztési és a teherviselő elemek
csatlakozási pontjaira - megőrzi.
(2) A tehermozgatáshoz szükséges emelőgép kiválasztásánál figyelembe kell venni az
emelendő terhek tömegét, alakját, a terhek felfüggesztési és a teherviselő elemek csatlakozási
pontjait, a függesztő eszközök alkalmazhatóságát és az emelés idején fennálló légköri
viszonyokat.
34. § A terhek emelésére használt munkaeszközön világosan és jól látható módon kell jelölni a
névleges teherbírás értékét. A munkaeszköz egyes üzemállapotaira engedélyezett tényleges
teherbírás értékeit az emelőgép kezelője által jól látható helyre felszerelt táblán kell rögzíteni.
35. § (1) A teherfelvevő és függesztő eszközöket úgy kell jelölni, hogy a biztonságos
használatukhoz szükséges tulajdonságaik felismerhetőek legyenek.
(2) Ezen eszközöket úgy kell tárolni, hogy rongálódásuk és károsodásuk ne következhessen
be. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotukról minden munkakezdés
alkalmával meg kell győződni.
36. § Ha a munkaeszközt nem személyek emelésére alakították ki, és a használati célja
eltéveszthető, jól felismerhető és egyértelmű jelöléssel kell az alkalmazási területét jelezni.
37. § A tartósan helyhez kötött emelőgépeket úgy kell telepíteni, hogy a teher
munkavállalóval történő ütközésének, lezuhanásának, az emelő horogból és a teherfelvevő
eszközből véletlenül történő kiakadásának, illetve a nem kívánt egyéb veszélyek
kialakulásának a kockázata csökkenjen.
38. § A mozgó vagy szétszerelhető emelőgépet úgy kell felállítani és használni, hogy
stabilitása az üzemeltetés során minden előre látható veszélyre és a talaj jellegére is
figyelemmel biztosított legyen, és ne álljon fenn a borulás, illetve a megcsúszás kockázata.
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
9 / 13 2008.09.03. 18:05
39. § (1) Azokat az emelőgépeket, amelyeket a munkavállalók emelésére vagy mozgatására
használnak, úgy kell kialakítani, hogy
a) a személytartó szerkezet lezuhanásából keletkező kockázatot erre alkalmas berendezés
megakadályozza;
b) az a munkavállalónak a személytartó szerkezetből történő kiesési kockázatát kizárja;
c) az a munkavállaló beszorulását, összenyomását, illetve a tárgyakkal történő nem szándékos
érintkezését kizárja;
d) a berendezés meghibásodása esetén a függve maradó személytartóban helyet foglaló
munkavállaló ne kerüljön veszélybe, és mentése biztosítható legyen.
(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázat nem elhárítható, a követelmény
teljesíthető a megnövelt biztonsági tényező figyelembevételével alkalmazott kötél állapotának
napi ellenőrzésével.
40. § (1) A munkavállalókat csak erre a célra kialakított emelőgéppel, illetve kiegészítő
berendezéssel lehet emelni.
(2) Kivételesen technológiai, kármegelőzési okból az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is
lehet emelni a munkavállalót, ha a munkáltató megfelelő intézkedéseket tesz a biztonságos
emelés feltételeinek maradéktalan megvalósítására és biztosítja az emelés idejére a szükséges
felügyeletet.
(3) Amíg a munkavállalók a személytartó szerkezetben tartózkodnak, az emelőgép vezérlő
állását annak kezelője nem hagyhatja el. A kezelő és a személytartó szerkezetben tartózkodó
között az emelés teljes időtartama alatt a szóbeli kommunikáció lehetőségét biztosítani kell. Az
emelés megkezdése előtt a mentés feltételeit meg kell tervezni, és biztosítani kell, hogy a
munkavégzés teljes ideje alatt a mentéshez szükséges, megfelelő biztonságot nyújtó eszközök
rendelkezésre álljanak.
41. § Megemelt terhet csak leesés elleni védelemmel ellátott munkaterület felett szabad
mozgatni, függő teher alatt munkavállalók nem tartózkodhatnak. Ha a munkát nem lehet más
módon elvégezni mint a megemelt teher munkavállalók feletti mozgatásával, a szükséges
biztonsági intézkedéseket a munkáltató meghatározza, és intézkedéseket tesz a munka ennek
megfelelővégzés ére. Ilyen esetben erőzárás elvén működő megfogó szerkezet, illetve
elektromágnes emelő nem alkalmazható.
42. § Ha két vagy több, nem kézzel vezetett teher emelésére állítanak fel, illetve szerelnek
össze helyhez kötött emelőgépeket úgy, hogy azoknak a hatósugara egymásba ér, megfelelő
intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a terhek és a munkaeszközök szerkezeti
elemeinek összeütközése ne következhessen be.
43. § A mozgó munkaeszközzel történő teheremelés esetén a gyártó által meghatározott, a
helyi körülmények figyelembevételével alkalmazott kitámasztó eszközök és egyéb
segédeszközök alkalmazásával kell megakadályozni az emelőgép megbillenését, felborulását,
elmozdulását, megcsúszását. Az emelés megkezdése előtt a stabilitás meglétét a munkaeszköz
kezelőjének ellenőrizni kell.
44. § Amennyiben a terhek emelésére kialakított munkaeszköz kezelője a teher emelésének
teljes folyamata alatt nem tudja annak biztonságos mozgását közvetlenül vagy megfelelő
segédeszköz alkalmazásával folyamatosan figyelemmel kísérni, a feladat ellátására más,
megfelelő képesítéssel rendelkező személyt is kell biztosítani. E személy feladata a biztonságos
irányítás. A munkáltatónak biztosítania kell a munkaeszköz kezelője és az irányítást végző
személy között a folyamatos, közvetlen kommunikáció lehetőségét, továbbá szervezési
intézkedéseket kell tennie az emelt tehernek a munkavállalókat, illetve a munkakörnyezetet
veszélyeztető ütközésének megelőzésére.
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
10 / 13 2008.09.03. 18:05
45. § A teheremelés munkafolyamatát úgy kell megszervezni, hogy a tehernek a teherfelvevő
eszközre kézzel történő felfüggesztése vagy levétele az e feladatot ellátó munkavállaló által
biztonságosan legyen elvégezhető különösen, ha a munkavállaló közvetlenül vagy közvetve
kezeli a munkaeszközt.
46. § Valamennyi emelési műveletet körültekintően kell megtervezni, és oly módon
megvalósítani, illetve felügyelni, hogy a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében
tartózkodók egészségének és biztonságának védelme biztosítva legyen.
47. § Ha a terhet egyidejűleg két vagy több munkaeszközzel emelik, az együttes
munkavégzés biztonsága érdekében külön technológiai utasítást kell kiadni, és az abban
foglaltak megvalósítását ellenőrizni kell.
48. § (1) A terhek emelésére kizárólag olyan emelőgépek alkalmazhatóak, amelyek az emelt
terhet a részleges, illetve teljes energiakimaradás esetén is biztosan megtartják. Amennyiben
ez teljes biztonsággal nem lehetséges, úgy a munkáltató intézkedéseket tesz a
munkavállalókat fenyegető veszélyek megelőzése érdekében.
(2) Függő terhet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, kivéve, ha a veszélyes térbe történő
belépést műszaki eszközök alkalmazásával lehetetlenné tették, az emelő szerkezeten a teher
rögzítése biztonságosan megtörtént, és a teher függésben tartása biztosított.
49. § A terhek mozgatására szabadban használt emelőgépekkel végzett tevékenységet le kell
állítani, ha a munkaeszköz működésének biztonságát és biztonságos használatát az időjárási
körülmények veszélyeztetik. Ilyen esetben a munkaeszköz használati tájékoztatója által
meghatározott intézkedéseket kell megtenni, különös tekintettel a munkaeszköz
felborulásának megelőzésére.
50. § A terhek emelésére használt munkaeszközök részletes üzemeltetési követelményeit az
Mvt. 11. §-a szerint kiadott szabályzatok tartalmazzák.
A magasban lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munkánál használt
munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények
51. § (1) Azokon a magasban lévő munkahelyeken, ahol ideiglenesen végeznek munkát, és a
munka elvégzéséhez szükséges biztonságos és ergonómiai feltételeket kielégítő munka- vagy
tartózkodási területet nem lehet biztosítani, ott olyan munkaeszközöket kell a munkavállaló
rendelkezésére bocsátani, amelyek megfelelnek az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításához és fenntartásához szükséges
feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során az egyéni védelem
alkalmazásával szemben elsősorban kollektív műszaki védelmet kell biztosítani. Ez különösen a
kockázatok megelőzésére és kiküszöbölésére alkalmas berendezés megválasztásával,
használatával, a használatra vonatkozó speciális képzéssel, meghatározott időszakonkénti
kiegészítő vizsgálatával történhet.
(3) Az alkalmazandó munkaeszköz méretét az előrelátható igénybevétel és az elvégzendő
munkafeladatok alapján úgy kell megválasztani, hogy a munkát biztonságos körülmények
között lehessen végezni.
(4) A munkahelyek megközelítésének módját, illetve az oda történő feljutást biztosító
legalkalmasabb eszközt az igénybevétel gyakorisága, az áthidalandó magasságkülönbség és a
használat várható időtartamának figyelembevételével kell megválasztani. Biztosítani kell
veszély esetére a menekülés lehetőségét is.
(5) A munkahelyre történő feljutást biztosító munkaeszközről a munkaszintre, az állványok
járólapjára, járószintjére történő átlépés és onnan a visszalépés nem növelheti a lezuhanás
kockázatát.
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
11 / 13 2008.09.03. 18:05
52. § A létrák fellépői, illetve fokai munkaszintként csak akkor használhatók, ha más
biztonságosabb munkaeszköz alkalmazása nem indokolt a kockázat alacsony szintje, a
tervezett használat rövid ideje, vagy a helyszín olyan adottságai miatt, amelyeket a
munkáltató nem tud megváltoztatni.
53. § (1) A magasban levő munkahely megközelítéséhez, illetve a munkaeszköz munkavégzési
helyzetbe állításához kötél (kötéltechnika) csak akkor használható, ha az elvégzett
kockázatértékelés szerint (Mvt. 54. §) a munka biztonságosan elvégezhető, és más,
biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt. A kockázatértékelés megállapításai,
továbbá az elvégzendő munka időtartama és jellege alapján a biztonsági és ergonómiai
szempontokat kielégítő munkaeszközök kombinációját (munkahelyzet-rendszert) kell
alkalmazni.
(2) Az 51. § (1) bekezdésében leírtak alapján kiválasztott munkaeszköz biztonságos
alkalmazásának feltételeit - annak típusától függően - úgy kell meghatározni, hogy a munka
során a munkavállalót fenyegető veszélyt a lehető legalacsonyabb szinten lehessen tartani.
Szükség esetén a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert kell alkalmazni.
(3) A munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszerek kellő szilárdságúak legyenek, és
azokat úgy kell kialakítani, hogy a magasból történő lezuhanást megakadályozzák, illetve a
munkavállalóknak sérülést ne okozzanak. A kollektív műszaki védelmet nyújtó lezuhanást gátló
rendszer csak a létrák becsatlakozási pontjainál, illetve a lépcsők bejáratainál szakítható meg.
(4) Abban az esetben, ha a munkavégzési technológia miatt a munkavállalók lezuhanását
megakadályozó rendszert átmenetileg el kell távolítani, helyette hatékony kiegészítő biztonsági
megoldásokat kell alkalmazni. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha a kiegészítő
védelmet kialakították. Ha a munkát befejezték vagy átmenetileg abbahagyták, a
munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert az eredeti állapotának megfelelően kell
visszaállítani.
54. § Magasban ideiglenesen munkát csak akkor szabad végezni, ha az időjárási feltételek a
munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyeztetik.
Létrák használatára vonatkozó előírások
55. § (1) A létrát úgy kell felállítani, hogy az a használata alatt stabil legyen. A hordozható
létrák lábait tartós, erős, megfelelő méretű szilárd alapra kell helyezni úgy, hogy a létrafokok
vízszintes helyzetben maradjanak. A támasztó, illetve függesztett létrákat - a kötéllétrák
kivételével - elcsúszás és kilengés ellen biztosítani kell.
(2) A kétágú, valamint a kétágú, fellépővel és korláttal ellátott létrák lábainak szétcsúszását a
használat teljes időtartama alatt a lábak alsó részeinek rögzítésével vagy a szétcsúszást
megakadályozó elemmel, illetve más egyenértékű megoldással kell megakadályozni.
(3) A munkaszintek megközelítését lehetővé tevő létrát úgy kell megválasztani és elhelyezni,
hogy az elegendő magasságban nyúljon ki az elérendő munkaszint fölé, és ezzel lehetővé
tegye a biztonságos kapaszkodást, kivéve, ha a munkaszintre történő fellépéshez szükséges
biztonságot másként valósították meg.
(4) A kitolható, az átalakítható és az egymásba illesztett (többtagos) létrát úgy szabad
használni, hogy a létraelemek egymáshoz képest ne mozdulhassanak el. A vontatható létrákat
használatuk előtt elmozdulás ellen biztosítani kell.
(5) A létrát csak úgy lehet használni, hogy a kapaszkodás és a biztonságos állás lehetősége
mindenkor biztosított legyen. Amennyiben a létrára teherrel kell felmenni, ez nem
korlátozhatja a kapaszkodás lehetőségét.
A munkaállványok használatára vonatkozó követelmények
56. § (1) Csak olyan, a helyszínen épített munkaállványt, előre gyártott munkaállványt és
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
12 / 13 2008.09.03. 18:05
gördíthető munkaállványt szabad használni, amelyet a vonatkozó nemzeti szabvány előírásai
vagy azzal legalább egyenértékű műszaki megoldás szerint terveztek, méreteztek, és a
stabilitását ellenőrizték.
(2) Ha a kiválasztott munkaállványnak a méretezési adatai nem állnak rendelkezésre vagy a
méretezési adatok a tervezett szerkezeti összetételnek nem felelnek meg, akkor szilárdsági és
állékonysági számításokat kell végezni az általánosan elismert, munkaállványra vonatkozó
építési és méretezési szabályoknak megfelelően.
(3) A kiválasztott munkaállványt csak a munkáltató által kijelölt, megfelelő képesítéssel és
szakmai gyakorlattal rendelkező személy által készített építési - az alkalmazás követelményeit
rögzítő -, üzemeltetési és bontási terv szerint kell felépíteni, használatba venni, illetve
lebontani. Az általános alkalmazási terv készülhet a nemzeti szabványban meghatározottak
alapján vagy azzal legalább egyenértékű, olyan műszaki megoldás szerint, amely részletesen
tartalmazza az alkalmazás helyén fennálló körülményekre vonatkozó követelményeket.
(4) Az alkalmazandó munkaállvány elemeinek méretét, formáját és elhelyezését az elvégzendő
munka követelményeinek megfelelően kell meghatározni. Az elemek legyenek alkalmasak a
munkaműveletekből adódó terhelés viselésére, biztosítsák a veszélytelen munkavégzést és
közlekedést. Az állványelemeket úgy kell elhelyezni és összeszerelni, hogy az egyes elemek a
használat során ne tudjanak elcsúszni. A munkaállvány egyes elemei és a leesés elleni
védelem elemei között nem lehet a munkavállalók életét vagy testi épségét veszélyeztető
közbenső nyílás vagy tér.
57. § (1) Munkaállványokat csak a munkáltató által kijelölt, megfelelő képesítéssel és szakmai
gyakorlattal rendelkező személy közvetlen irányításával szabad építeni, bontani vagy azokon
jelentős átalakítást végezni.
(2) A munkaállvány építését, átalakítását, bontását végző munkavállalókat az e tevékenységek
biztonságos elvégzéséhez szükséges szakmai ismeretekről, továbbá a lehetséges veszélyekről
és kockázatokról, a védekezés módjáról ki kell oktatni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott oktatásnak legalább az alábbiakra kell kiterjednie:
a) A munkaállvány építési, bontási, illetve átépítési tervének megismertetése.
b) A munkaállvány építési, bontási, illetve átépítési munkáinak biztonságos elvégzésére
vonatkozó műszaki és biztonsági követelmények megismertetése.
c) A személyek és tárgyak lezuhanásának megelőzése érdekében szükséges intézkedések.
d) Azok az előírások, amelyeket az állványzatot veszélyeztető kedvezőtlen, viharos időjárás
körülményei között meg kell tartani.
e) A megengedett terhelhetőség.
f) Az építés, bontás, illetve átalakítás során felmerülő, a munkavállalók életét, testi épségét
veszélyeztető kockázatok.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személynek és az érintett munkavállalóknak
rendelkezniük kell a munkaállvány építési és bontási tervével, illetve a szükséges
utasításokkal.
58. § (1) A munkaállvány tartó elemeinek az elcsúszását a felfekvési területen történő
rögzítéssel vagy az elcsúszást megakadályozó elemmel, illetve más hasonló, azonos értékű
megoldással kell biztosítani. A terhelt felület teherviselő képessége feleljen meg legalább az
adott állványosztálynak. A munkaállvány állékonyságát biztosítani kell. A gördíthető
munkaállványokat akaratlan elmozdulás ellen az e célra kialakított fékberendezéssel kell
rögzíteni.
(2) Amennyiben a munkaállvány egyes elemei az állványépítés során - pl. az építkezés,
14/2004 FMM http://www.dura.hu/jogkereso/14-2004-fmm.html
13 / 13 2008.09.03. 18:05
bontás, illetve átalakítás alatt - még nem használhatók, akkor ezeket az állványelemeket a
munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló külön jogszabály
szerint kialakított, az illetéktelennek belépést tiltó jellel kell ellátni, és megközelítésüket
elkerítéssel kell megakadályozni.
A feljutást és a helyzetbe állítást kötelekkel megvalósító megoldásra vonatkozó
előírások
59. § Ha a magasban levő ideiglenes munkahelyre a feljutást és a munkaeszköz munkavégzési
helyzetbe állítását kötelek segítségével valósítják meg, akkor az alábbi követelményeket kell
teljesíteni:
a) A munkavégzéshez két, egymástól független rögzítési ponttal rendelkező kötelet kell
biztosítani, amelyből az egyik az ereszkedő, illetve rögzítő kötél (munkakötél), a másik pedig a
biztosító kötél.
b) A munkavállalók részére a biztosító kötélhez csatlakoztatott teljes testhevederzet biztosítva
legyen, és azt a munkát végző használja.
c) Az ereszkedő, illetve rögzítő kötél a szükséges irányú haladást lehetővé tevő, a leesés
megelőzésére szolgáló önzáró eszközzel legyen ellátva arra az esetre, ha a munkát végző
elveszíti az ellenőrzést saját mozgása felett. A biztosító kötelet szinkronizált mozgású, a
munkavállaló haladását követő, lezuhanását megakadályozó rendszerrel kell ellátni.
d) A munkavállaló által a munkavégzés során használt munkaeszközöket és egyéb
segédeszközöket a munkahelyzet-rendszerhez vagy a segédkötélhez kell rögzíteni.
e) A munkát előzetesen meg kell tervezni, és a munkavégzés alatt folyamatosan felügyeletet
kell biztosítani oly módon, hogy a felügyeletet ellátó személy szükség szerint bármikor
segítséget tudjon nyújtani. Biztosítani kell, hogy a veszélyes helyzetbe került munkavállalót
menteni lehessen.
f) Az érintett munkavállalót a munkavégzéshez szükséges ismeretekre és az alkalmazott
munkafolyamatra vonatkozóan elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni, ideértve a
szükséges mentési eljárás megismertetését is.
g) Rendkívüli körülmények között, amikor a kockázatértékelés megállapítása szerint a két kötél
alkalmazása a munka során fokozott veszélyt jelentene, megengedhető - a munkáltató írásos
engedélye alapján - egy kötél használata. Ilyen esetben a munkavégzés felelős irányítója a
munkaterületet nem hagyhatja el, és a munkát személyesen kell felügyelnie.
Záró rendelkezések
60. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaság Európai
Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése
napján lép hatályba.
(2) A rendelet 40. § (2) bekezdése, illetve 41. §-a 2004. november 1-jével lép hatályba.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a munkaeszközök és használatuk
biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 8/1998. (III. 31.) MüM
rendelet, valamint a módosításáról szóló 10/2002. (XII. 23.) FMM rendelet.
(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között
társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás
tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a
Tanácsnak a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és
egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655 EGK irányelvével, valamint az ezt
módosító 95/63/EK és a 2001/45/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
| |
| |
|
|
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
