Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
International
International : Liaisons équipotentielles

Liaisons équipotentielles


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

.1.3.1.2    Liaisons équipotentielles

4.1.3.1.2.1    Liaison équipotentielle principale

4.1.3.1.2.1.1    La liaison équipotentielle principale a pour but de limiter les différences de potentiel entre des parties conductives tangibles simultanément accessibles.
       Lors de la pose du conducteur principal d'équipotentialité, il y a lieu de veiller à ce que les liaisons soient les plus courtes possible (voir fig. ci-dessous). Des constructions métalliques existantes (parties métalliques étendues, canalisations métalliques diverses) peuvent être utilisées comme conducteur principal d'équipotentialité, pour autant que leurs sections minimales soient respectées et maintenues en tout temps. Par conséquent, il y a lieu de veiller à ce que le démontage d'un élément de construction tel que compteur d'eau, vanne ou analogue n'interrompe pas le conducteur principal d'équipotentialité.
        Il faut éviter des parallélismes entre les conducteurs d'équipotentialité aboutissant au conducteur principal d'équipotentialité.
       Dans la mesure du possible, l'électrode de terre de fondation doit être utilisée comme partie intégrante du conducteur principal d'équipotentialité.
        Les points de jonction et de dérivation le long du conducteur principal d'équipotentialité doivent être aisément accessibles en tout temps et reconnaissables comme tels. Les jonctions et dérivations doivent être assurées contre tout desserrage intempestif.
    7.    Le conducteur principal d'équipotentialité ne doit pas être utilisé comme conducteur de mise à la terre de l'installation de protection contre la foudre, même lorsqu'une électrode de terre commune sert à cette dernière et à la mise à la terre du neutre.(Voir aussi les Recommandations pour les installations de protection contre la foudre, publication ASE 4022)

Liaison équipotentielle principale

I413.gif (11942 octets) 1 Ligne d'amenée

2 Conducteur de terre
2.1Electrode de terre selon variantes a, b, c ou d
3.1Conducteur principal d'équipotentialité
4.1réseau de distribution d'eau métallique et inintérompu
4.3 Pontage du compteur d'eau, des vannes, etc
5 Conducteur de terre isolé et relié au réseau de distribution d'eau métallique ou à une électrode de terre séparée
6.1 Ferraillage des fondations en béton comme électrode de terre
6.2 Conducteur spécial posé dans les fondations en béton comme électrode de terre
7.1 Réseau de distribution de gaz métallique et ininterrompu
7.2 Pontage du compteur à gaz
8 Coupe-surintensité général
9 Joint isolant
10 Installation de protection contre la foudre
10.1 Electrode de terre pour installation de protection contre la foudre, voir 2.1
11 Conduites de chauffage
12 Eléments porteurs de la construction métallique
13 Lignes de terre pour installations de télécommunication


4.1.3.1.2.1.4    La tension d'amorçage au choc 1/50 des éclateurs ne doit pas dépasser 50% de la tension de contournement alternative 50 Hz (valeur efficace) du joint isolant. (Fig. 4.1.3.1.2.1.4.1 et 4.1.3.1.2.1.4.2)

Fig. 4.1.3.1.2.1.4.1 Disposition d'un éclateur et des liaisons équipotentielles

I413b.gif (8385 octets)     Remarque:     Introduction par câble souterrain
   


    1    Installation de paratonnerre selon ASE 4022
    2    Ventilation, chauffage, etc.
    3    Conduite d'eau du réseau local
    4    Electrode de terre de fondations selon ASE 4113 ou autres électrodes de terre
    5    Constructions métalliques
    6    Conduite pour carburant (par exemple: avec protection cathodique)
    7    Joint isolant avec éclateur
    8    Conducteur principal d'équipotentialité
    9    Liaison du conducteur principal d'équipotentialité avec le conducteur PEN ou le conducteur de protection (PE) dans une installation selon schéma TN ou avec le conducteur de protection (PE) dans une installation selon schéma TT


    Fig. 4.1.3.1.2.1.4.2 Detail A: Disposition d'un joint isolant dans une conduite de carburant

I413c.gif (5012 octets)     Remarque        Cotes en mm

    1    Joint isolant (Exigences concernant les joints isolants voir: STI 503.1083 «Directives concernant les mesures de sécurité contre les actions dangereuses du courant électrique dans les dépôts autonomes de carburants et dans tous les dépôts de carburants avec raccordement ferroviaire (DeDC)», publiées par l'Inspection fédérale des installations à courant fort (ESTI)
    2    Eclateur (antidéflagrant si le joint isolant est situé dans une zone 1 ou 2)
    3    Conduite métallique dans le bâtiment
    4    Conduite métallique allant à l'extérieur, par exemple à un réservoir
    5    Mur du bâtiment
    6    Isolation supplémentaire à travers le mur jusqu'au joint isolant
    7    Ferraillage des fondations
    8    Conducteur d'équipotentialité




4.1.3.1.2.2    Liaison équipotentielle supplémentaire

4.1.3.1.2.2.1    Une liaison équipotentielle supplémentaire peut être nécessaire dans certains locaux, emplacements et installations particuliers ( partie 7).

4.1.3.1.2.2.2    Si une liaison équipotentielle supplémentaire est nécessaire dans une installation ou une partie de celle-ci, il y a lieu de relier entre eux par un conducteur d'équipotentialité tous les objets fixes comportant des parties conductives tangibles simultanément accessibles. Les conducteurs d'équipotentialité supplémentaires doivent être raccordés par le plus court chemin à un conducteur de protection de l'installation dont la section minimale doit être conforme à la présente norme. Une liaison directe du conducteur d'équipotentialité supplémentaire avec le conducteur principal d'équipotentialité n'est pas absolument nécessaire.

La figure ci-dessous montre un exemple typique d'application de liaisons équipotentielles supplémentaires.

Figure 4.1.3.1.2.2.2 Liaison équipotentielle supplémentaire entre deux objets

I413m.GIF (4209 octets)

Figure 4.1.3.1.2.2.3 Liaison équipotentielle supplémentaire entre un objet et une partie non électrique conductrice

I413n.GIF (4864 octets)

 

4.1.3.1.3    Protection selon le schéma TN

4.1.3.1.3.1    Dans les installations existantes, la mise à terre du conducteur servant à la mise au neutre au passage du réseau dans l'installation ne peut être réalisée que si l'on dispose d'une électrode de terre appropriée, et pour autant que les travaux exigent une telle mise à la terre au sens du - Domaine d'application -.
        Les dispositions relatives à la - Protection des personnes - doivent dans tous les cas être remplies.
        D'après le genre d'électrode de terre, le raccordement du conducteur de terre de mise au neutre doit être exécuté selon l'une des variantes A à D
        Si le coupe-surintensité général et l'électrode de terre sont situés à des endroits différents, il n'est pas absolument nécessaire de poser un conducteur de terre séparé. Dans ce cas, on peut utiliser le conducteur PEN (schéma TN-C) et/ou le conducteur PE (schémas TN-S et TT) de l'installation comme conducteur de terre pour autant que les sections prescrites soient respectées.

Variantes pour le raccordement du conducteur de terre

I413e.gif (8455 octets)
  • 1 Ligne d'amenée
  • 2 Conducteur de terre
  • 4.1 Réseau de distribution d'eau métallique
  • 4.2 Réseau de distribution d'eau en matière isolante
  • 5 Conducteur de terre isolé relié au réseau de distribution d'eau métallique
  • 6.1 Ferraillage des fondations en béton comme électrode de terre
  • 6.2 Conducteur spécial posé dans les fondations en béton comme électrode de terre
  • 8 Coupe-surintensité général (variantes)
  • 9 Conducteur PEN10Borne de terre principale ou barre

Variante a:      Le conducteur de terre est relié à la conduite d'eau métallique.

Variante b:        Le conducteur de terre est relié par l'intermédiaire d'un conducteur de terre isolé au réseau de distribution d'eau métallique ou à une électrode de terre séparée.

Variante c:        Le conducteur de terre est relié au ferraillage des fondations en béton utilisé comme électrode de terre.

Variante d:        Le conducteur de terre est relié à un conducteur spécial posé dans les fondations en béton utilisé comme électrode de terre.


4.1.3.1.3.2   Lors de la décision concernant la pose séparée ou commune du conducteur neutre et du conducteur de protection, on ne devrait pas seulement tenir compte de la conductance du conducteur neutre, mais aussi des avantages que présentent les systèmes TN-S ou TN-C-S:

  • La pose séparée des conducteurs neutre et de protection permet l'utilisation de façon simple du dispositif de protection à courant différentiel-résiduel comme mesure de protection complémentaire.
  • La pose séparée du conducteur neutre et du conducteur de protection améliore la compatibilité électromagnétique (CEM)  agran.gif (1031 octets))

Installations - Schéma TN-S

   Installations - Schéma TN-C-S

I413f.gif (8727 octets) I413g.gif (8546 octets)
  • 1 Ligne d'amenée
  • 2 Ligne d'alimentation générale
  • 3 Colonne ou ligne principale
  • 4 Ligne d'abonné
  • 5 Coupe-surintensité d'abonné
  • 6 Coupe-surintensité de récepteur
  • 7 Récepteur d'énergie fixe ou raccordé par un dispositif conjoncteur ne permettant pas le libre emploi
  • 8 Dispositif conjoncteur à libre emploi ou analogue
  • 9 Conducteur de terre de mise au neutre
 
  • L1, L2, L3 conducteurs polaires
  • N conducteur neutre
  • PEN conducteur PEN (vert-et-jeune, extrémités bleu clair /bleu)
  • PE Conducteur de protection
  • j sectionneur de neutre
  •       sectionnemeur de neutre ou borne spéciale
  • h coupe-surintensité


4.1.3.1.3.8    Si les conditions pour la coupure automatique par le coupe-surintensité placé en amont ne sont pas remplies à l'emplacement du dispositif à courant différentiel-résiduel, les masses après ce dernier ne doivent être reliés qu'avec une électrode terre séparée.
        A chaque valeur du courant nominal de déclenchement du disjoncteur de protection à courant de défaut correspond une limite supérieure de la résistance de passage à la terre, qui se détermine comme suit:

   Re = 50 * 1000 / IDn

Re : Résistance de passage à la terre [W]

IDn : Courant nominal de déclenchement, [mA]

50 : Tension de défaut maximum, [V]

Courant nominal de déclenchement

Valeur maximum de la résistance de terre
ID [mA] Re [W]
10 5 000
30 1650
100 500
300 165
500 100

En aucun cas ces valeurs ne doivent être dépassées, même par sol desséché quand on use d'une électrode de terre artificielle.
        Ces valeurs relativement élevées, et pourtant encore admissibles, de la résistance de terre montrent que le couplage de protection à courant de défaut, même quand il est difficile de réaliser la mise à la terre, demeure une protection sûre. Il est évident que tout doit être néanmoins mis en oeuvre pour réaliser la meilleure mise à la terre possible.
En principe, les conditions pour la protection par coupure automatique au coupe-surintensité sont déterminantes.
Mais si l'emplacement du dispositif à courant différentiel-résiduel est éloigné du coupe-surintensité général, le constructeur de l'installation doit encore s'assurer des conditions de mise au neutre en cet emplacement.

4.1.3.1.4    Protection selon le schéma TT

4.1.3.1.4.1    En cas de défaut, une interruption sûre au moyen du coupe-surintensité ne peut être garantie que si la résistance de boucle peut être maintenue suffisamment faible liaison absolument fiable avec un réseau de distribution d'eau métallique ininterrompu
        Etant donné que l'on dispose toujours moins de réseaux de distribution d'eau métalliques ininterrompus, il y a lieu de prévoir le dispositif de protection à courant différentiel-résiduel comme mesure de protection complémentaire.
        Le courant nominal de déclenchement du dispositif à courant différentiel-résiduel dépend de la valeur de la résistance de la prise de terre
        La figure 4.1.3.1.4 représente le schéma d'une installation protégée selon le schéma TT, dans lequel n'apparait pas le dispositif de protection à courant différentiel-résiduel.

    Installations - Schéma TT

I413h.gif (6786 octets)
  • 1 Ligne d'amenée
  • 2 Ligne d'alimentation générale
  • 3 Colonne ou ligne principale
  • 4 Ligne d'abonné
  • 5 Ligne de répartition
  • 6 Ligne divisionnaire
  • 7 Ligne de récepteur
  • 8 Coupe-surintensité général
  • 9 Coupe-surintensité principal
  • 10 Coupe-surintensité d'abonné
  • 11 Coupe-surintensité de répartition
  • 12 Coupe-surintensité divisionnaire
  • 13 Coupe-surintensité de récepteur
  • 14 Récepteur d'énergie fixe ou raccordé par un dispositif conjoncteur ne permettant pas le libre emploi
  • 15 Dispositif conjoncteur à libre emploi ou analogue
  • 16 Conducteur de terre
  • 17 Borne de terre principale ou barre
  • 18 Electrode de terre (variantes )


4.1.3.2    Protection par emploi de matériels de la classe II ou par isolation équivalente

4.1.3.2.2    Enveloppes

4.1.3.2.2.9    Cette exigence n'est applicable qu'aux canalisations pour appareils à surisolation qui sont nouvellement mis sur le marché. Pour des réparations, il est permis de remplacer les fiches-réseau (types 11 ou Euro-fiches) montées à demeure par des fiches-réseau avec contact de protection (type 12). Le contact de protection reste alors inutilisé, mais ne doit pas être supprimé.
        Cette solution présente l'inconvénient qu'un appareil surisolé ne peut être raccordé qu'à des prises-réseau avec contact de protection.

4.1.3.3    Protection dans les emplacements non conducteurs


4.1.3.3.3    Le contact simultané de parties susceptibles de se trouver en cas de défaut à des potentiels différents peut être empêché par les mesures suivantes:

    1.    Respect de distances minimums entre les masses d'une part et des éléments conducteurs d'autre part.
I413j.gif (4079 octets)
    a)    Elément conducteur (étranger à l'installation électrique)
    b)    Paroi non isolante
    c)    Sol isolant
   2.    Mise en place d'obstacles efficaces ou d'isolations entre des masses et des éléments conducteurs

3.    comme 2.
.I413i.gif (3779 octets)

a)    Obstacle (isolant ou monté isolé)
b)    Elément conducteur (étranger à l'installation électrique)
c)    Sol isolant
d)    Joint isolant/manchon

 agran.gif (1031 octets)

4.1.3.5    Protection par séparation électrique

4.1.3.5.3    Alimentation de plusieurs matériels

4.1.3.5.3.1    Plusieurs appareils peuvent être raccordés comme suit à une source de courant commune.


  Transformateur de séparation avec deux enroulements secondaires indépendants
I413k.gif (3759 octets)

Aucun danger d'électrisation car les deux appareils raccordés, affectés chacun d'un défaut d'isolement, sont alimentés séparément.
Cette disposition correspond à l'alimentation d'un seul appareil (article 4.1.3.5.2.1).

Application dans le cas d'utilisation d'un conducteur d'équipotentialité isolé et non mis à la terre
   
    I413l.gif (4239 octets)

        Les éléments conducteurs doivent être reliés entre eux par un conducteur d'équipotentialité isolé et non mis à la terre.

     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode