Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : Műszaki termékek

Műszaki termékek


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Az EU jogharmonizáció következményeként megszűnt az előzetes termék bevizsgáltatási kötelezettség, a biztonság azonban továbbra is a legfontosabb követelmény. Ez azt jelenti, hogy a termék egészségre, testi épségre, életre és környezetére nem jelenthet veszélyt. Környezetünkben, úgy munkahelyen, mint otthon villamos működtetésű készülékek használatával igyekszünk komfortosabbá tenni életünket.

Nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy működésük a felhasználóra nézve bizonyos veszélyeket is hordoz, ezért, hogy a kockázat csökkenjen következőkben a villamos biztonsággal kapcsolatos tájékoztatást adunk.

 

Veszélyek és kockázatok

Veszélyek és kockázatok

Az EU jogharmonizáció következményeként megszűnt az előzetes termék bevizsgáltatási kötelezettség, a biztonság azonban továbbra is a legfontosabb követelmény. Ez azt jelenti, hogy a termék egészségre, testi épségre, életre és környezetére nem jelenthet veszélyt. Környezetünkben, úgy munkahelyen, mint otthon villamos működtetésű készülékek használatával igyekszünk komfortosabbá tenni életünket.

Nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy működésük a felhasználóra nézve bizonyos veszélyeket is hordoz, ezért, hogy a kockázat csökkenjen következőkben a villamos biztonsággal kapcsolatos tájékoztatást adunk.

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Szeretnénk kiemelni, hogy elsősorban a gyártó felelőssége a villamos készülékeket megtervezni és gyártani a megfelelő védelmek kialakításával olymódon, hogy szakszerű használat mellett a felhasználót ne veszélyeztesse.

Nézzük meg melyek lehetnek azok a veszélyforrások, amelyek a villamos készülékek működtetése során kialakulhatnak: 

  • fizikai sérülés vagy más olyan hatás, mely a feszültség alatti részek közvetett vagy közvetlen érintéséből adódhat, 

  • túlmelegedés vagy veszélyes sugárzás okozta sérülések, 

  • nem villamos eredetű hatásoktól eredő(pl. gőz, forró víz) veszély

  • a szigetelőanyagok időelőtti állapot romlásából adódó veszély.

A villamos készülékeket is el kell látni külső hatás okozta veszélyek elleni védelemmel úgy, hogy a várható környezeti feltételek mellett legyen ellenálló mind a mechanikai, mind a villamos hatásokkal szemben. Természetesen a gyártói felelősségen túlmenően a felhasználónak is ajánlott a mellékelt használati útmutatót gondosan elolvasni, melynek tartalmaznia kell a biztonságos működtetés leírását és felhívja a figyelmet az esetleges veszélyekre.

A villamos készülékek jelentős részét egyfázisú 230V/50Hz hálózati feszültségről működtetjük, de használatos még:

  • 6,12, 24 V-os elemmel

  • újratölthető akkumulátorról

  • hálózatról leválasztott max. 42V törpefeszültségről táplált készülékek.

Miután hazavittük a megvásárolt készüléket, kicsomagoltuk és elolvastuk a használati-kezelési útmutatót, akkor már az első helyen találjuk a figyelmeztetést arról, hogy milyen csatlakozóaljzatba helyezzük a csatlakozódugót. Itt már szembesülhetünk az első veszélyforrással.

Fontos az érintésvédelmi figyelmeztetések betartása, miszerint

  • a védőföldeléssel ellátott (I. érintésvédelmi osztályú) készülékek csatlakozódugóját csak védőföldeléssel ellátott csatlakozóaljzatba szabad helyezni,

  • a kettős szigetelésű (II. érintésvédelmi osztályú) készüléket nem lehet védőföldeléssel ellátni - a szabvány szerint a jelét fel kell tüntetni az adattáblán. A hálózati vezeték csatlakozódugója kétágú érintkező csapból áll.Ezeket a dugókat is lehet védőföldeléses csatlakozóaljzatba dugaszolni, de nem szükséges.

  • ezeket a készülékeket is lehet védőföldeléses csatlakozóaljzatba dugni, de nem szükséges,

  • a több csatlakozási lehetőséggel ellátott hosszabbítóknál, aljzatoknál, érintésvédelmi szempontból megfelelően kell csatlakoztatni.

A hálózati csatlakozás - a tartósan helyhez kötött készülékek kivételével - a következő hálózati csatlakozási módok egyikével történhet:

  1. csatlakozódugóval felszerelt hálózati csatlakozóvezetékkel,

  2. készülékcsatlakozó dugóval,

  3. csatlakozóaljzatba beillesztendő csatlakozócsapokkal.

Néhány kockázati tényezőre szeretnénk felhívni a figyelmet az előzőekben említett csatlakozási módokkal kapcsolatban.

1.-es a legáltalánosabban alkalmazott kivitel, de ügyeljünk arra, hogy a hálózati vezeték 

  • hossza elegendő legyen a csatlakozási lehetőségekhez,

  • ne csavarodjon meg, ne kerüljön a készülék alá,

  • a gyári kivitelt ne bontsuk meg , ne vágjuk el és toldjuk meg házilagosan, mert nem lehet az érvezetékek mechanikai- és villamos kötését, továbbá a szigetelését megbízható módon kialakítani,

  • ha gyártó nem tiltja és elengedhetetlenül szükséges a vezeték hosszabbítása, úgy alkalmazzunk hosszabbítót, melynek. megválasztásánál vegyük figyelembe a terhelhetőségét,

  • a vezeték cseréjét (ha szükséges) csak szakemberrel (szerviz) végeztesse.

2. A készülékcsatlakozóval ellátott készülékek esetében (pl: víz forraló, párologtató)

  • csak a saját, gyártó által adott készülékcsatlakozót használja,

  • a készülékcsatlakozó pár megfelelően legyen összekapcsolva,

  • rossz, laza érintkezés miatt fellépő átmeneti ellenállás túlmelegedést okoz és hosszas működtetés következtében összeéghet a készülékcsatlakozó páros.

3 A csatlakozóaljzatba beillesztendő csatlakozókapcsok (pl. töltők, rovarriasztók)

  • teljesen fixen rögzítsük az aljzatba, mert ebben az esetben is a készülékcsatlakozónál említett túlmelegedés kockázat állhat fenn.

A villamos készülékek használata, karbantartása a használati útmutatónak megfelelően történjék. A készülék meghibásodása esetén a szervizt, a szakembert hívja segítségül.

Sajnos a hazai üzletekben- de piacokon is- forgalmaznak veszélyforrást hordozó villamos készülékeket. Mottónk: "Jobb megelőzni, mint orvosolni a bajt!"

Ezért a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek nagy súlyt helyeznek a hatékony piacfelügyeleti ellenőrzésekre, hogy a különböző országokból, különféle minőségű termékek óriási választékából a veszély gyanús termékeket kiszűrje.

A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek munkájuk során ellenőrzik a termékek forgalmazáshoz szükséges dokumentációkat és gyanú esetén további vizsgálatokra beküldik az FVF laboratóriumába.. A tesztek többségét nem lehet laboratóriumon kívül, műszerek és vizsgáló berendezések nélkül elvégezni.
Az ellenőrzések alkalmával azonban fel lehet figyelni olyan jellemzőkre, amelyek további kivizsgálásra adhatnak okot vagy amelyek nyilvánvaló nem megfelelőségre utalnak.

Szemrevételezéssel megállapítható alapvető, villamos biztonsággal kapcsolatos hiányosságok:

  • a csatlakozódugó csapjain (fehér minta) a szigetelőgallér hiányzik, mely érintésvédelmi szempontból szükséges lenne,

  • elfogadott, jóváhagyó jelöléseket nem tüntettek fel , vagy használatuk jogosulatlan (pl. CE jelölés)

  • műszaki adatok és jelölések hiányosak

  • a névleges feszültség 220 V

  • készülék konstrukciója és burkolatának kialakítása nem megfelelőségre utal,

  • szükséges védelmek hiányoznak

  • hálózati csatlakozóvezeték fajtája, keresztmetszete nem készülék teljesítményének és funkciójának megfelelő

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

A készülék érintésvédelmi osztályba sorolásának megállapítása, jelölése:
I. osztály - földelt
II. osztály - kettős szigetelés, jelét: fel kell tüntetni
III osztály törpefeszültség (<42 V)

  • a hálózati csatlakozóvezeték készülékbe csatlakoztatása nem kellően rögzített

  • a kapcsolón a ki/be kapcsolás helyzete nem jelölt 

  • a feszültség alatti részek hozzáférhetők ha kézzel eltávolítható részeket levettük (pl fedőlap, rácsszerkezet)

  • a mechanikus veszélyek elleni védőszerkezet hiányát tapasztaljuk, pl.éles szélek tapinthatók

  • az útmutatóban felsorolt tartozékok nincsenek meg.

Mint "fogyasztók", ha van rá módunk a vásárlásnál mi magunk is megnézhetjük a készüléket ilyen szempontok alapján, nemcsak gyanú esetén.

Az FVF rendelkezik laboratóriumi háttérrel, így a gyanús villamos készülékeket további vizsgálatokra a Mechanikai és Villamos Laboratóriumba küldik, ahol mérnök szakemberek villamos biztonsági vizsgálatokat elvégzik.

Az Európai Unióban már alkalmazott és Magyarországon is bevezetett kisfeszültségű- és gépekre vonatkozó előírások (direktívák) alapján a honosított harmonizált szabványok szolgálnak alapul. Az általános biztonsági követelményeket az alapszabvány fogalmazza meg, melyekre épülnek termékszabványok és a termékre vonatkozó specifikus előírások.

A jól felszerelt Mechanikai és Villamos Laboratóriumban kalibrált vagy hitelesített mérőműszerekkel, eszközökkel és berendezésekkel a biztonsági vizsgálatokat korrekt, visszavezethető módon végezzük el.

Laboratóriumi vizsgálatok

Alapvető laboratóriumi vizsgálatok

A laboratóriumi munkánk célja, hogy a mechanikai, villamos biztonsági vizsgálatok elvégzésével megállapíthassuk a készülék megfelelt-e vagy sem a szabvány által előírt követelményeknek.

A villamos készülékek működtetésűk szempontjából hőtechnikai, motoros és kombinált készülékek csoportjába sorolhatók.

1. Szemrevételezéses vizsgálatok:

Adattáblán az előírt műszaki adatok pontos feltüntetésének ( feszültség, áram, teljesítmény, érintésvédelmi osztály, védettség stb.),

a hálózati csatlakozóvezeték és dugó típusának,

a burkolat kialakításának és az esetleges tartozékok meglétének ellenőrzése.

2. Műszeres vizsgálatok:

a.) az aktív (feszültség alatti) részek megérintése elleni védelem vizsgálata tapintó ujjal (I év. osztály, védőföldeléses) és/vagy tapintó tűvel (II év osztály, kettősszigetelésű) történik.

Megnézzük hogy aktív részek megérinthetők-e, az áramütés elleni védelem megfelelő-e.

b.) a felvett teljesítmény és áram mérése

Mérjük a készülék felvett teljesítményét és összehasonlítjuk a gyártó által megadott értékkel, melytől megengedett eltérést szabvány írja elő.

c.) melegedés mérése

Ezzel a vizsgálattal ellenőrizzük, nem áll-e fenn túlmelegedés veszélye a készülék azon részeinél, melyeket használat közben megérinthetünk (pl. fogantyú, működtető gombok, burkolat, víztartály, melegentartó lap) és azon beépített alkatrészeknél, melyeknek túlmelegedése veszélyes lehet.

d.) szivárgóáram mérése meleg és hideg állapotban

Különösen fontos ezt mérnünk hőtechnikai készülékek meleg üzemállapotában, mert a szigetelőanyagok szigetelő tulajdonsága romlik melegedés hatására. De mérnünk kell a nedves kezelés után is. A megengedett szivárgóáram (érintésvédelmi osztálytól függően) értéke az aktív részek és a megérinthető burkolat között igen kicsi mAmper lehet.

e.) villamos szilárdság vizsgálata

Átütés vizsgáló berendezéssel ellenőrizzük, hogy a feszültség alatti részek a megérinthető részektől biztonságos szigeteléssel vannak-e elválasztva. A vizsgáló feszültséget egy percig kell fenntartani, értéke szigetelési szintektől függően

  • alapszigetelésű részeknél (védőföldeléssel ellátott) 1250 V-on

  • kiegészítő szigetelésű 2500 V-on

  • megerősített szigetelésű 3750V-on

Ha az érintésvédelmi feszültség szint elérése, vagy az egy perces időtartam előtt átütés történik, áramütés veszélyesnek kell minősíteni a készüléket.

f.) védőföldelés folytonosság vizsgálat

A vizsgálat célja, hogy ellenőrizzük ellenállás méréssel a készülék védővezetőjének vagy védőérintkezőjének és a vele összekötött részek közötti folytonosságot, melynél az ellenállás nem lehet nagyobb, mint 0,1 Ohm. A határértéket meghaladó mérési eredménynél feltételezhető, hogy zárlat esetén nem kellően hatásos az áramütés elleni védelem.

g.) szakszerűtlen működtetés szerinti vizsgálat

A vizsgálat célja szimulálni olyan körülményt amikor a készülék működése közben az egyik szabályozó alkatrész (pl, hőmérséklet-, gőz szabályózó, vagy beszorulásra hajlamos forgórész) meghibásodik. Ha van beépített hővédelem és időben működésbe lép, akkor megszakítja az áramkört, így megakadályozza a veszélyes túlmelegedést, akár tűzveszély kialakukását.

Nézzünk meg néhány valóságban is előfordulható veszélyforrást.

  • a hőmérséklet szabályozó érintkezői összeégnek huzamosabb használati idő után,

  • nyomás alatti gőzszabályozásnál a gőzszelep meghibásodik,

  • bizonyos motoros készülékeknél tartós terhelés hatására a forgórész beszorul.

Ha a túlmelegedés elleni védelem nincs beépítve, vagy a beállított működésbe lépési ideje nem megfelelő, a készülék teljesítmény felvétele folyamatos, akkor szigetelőanyagú részek a tartós túlmelegedés következtében kigyulladnak, a készülékből füst és mérgező gázok távoznak, majd a lecsepegő, égő részecskék a környezetet is meggyújtják. Ilyen esetben tűzveszélyes készülékről beszélünk. Az égés hatására a burkolat, olyan mértékben deformálódik, hogy az áramütés veszélye is fennáll.

A készülékeket azonban úgy kell tervezni és gyártani a védelmek kialakításával, hogy az esetleges szakszerűtlen működés következtében sem a használójára, sem a környezetére veszélyt ne jelentsen.

3. Szerkezet ellenőrzése szemrevételezéssel és vizsgáló eszközökkel

a.) hálózati csatlakozóvezeték készülékbe való bekötésének ellenőrzése

A hálózati csatlakozóvezetékkel ellátott készüléket olyan vezetéktehermentesítővel kell ellátni, amely a vezetékereket a készüléken belüli bekötésük helyén használat közben előforduló húzástól, nyomástól, csavarástól , tehermentesíti, és a vezeték szigetelését a dörzsöléstől is megvédi.
Ha a tehermentesítés megvalósításának a módja nem megfelelő, akkor a folyamatos igénybevétel hatására a vezeték kicsúszhat a rögzítésből, a vezetékerek összeérhetnek zárlat alakulhat ki, vagy az aktív vezeték fémes részhez érhet, mely megérinthető, áramütés veszélyes lehet.

b.) a vezeték keresztmetszetének mérése
A szabványos keresztmetszet megválasztása a névleges áramerősségtől függ. Adott áramerősség mellett a szabványosnál kisebb keresztmetszetű vezeték esetén túlmelegedés lép fel.

c.) belső vezetékek szigetelése, rögzítésének ellenőrzése

A belső vezetékeket szigetelni és helyzetében rögzíteni kell. Ha a szigetelések elmozdulnak vagy a mozgó alkatrészeket tartalmazó motoros készülékeknél a szigetelés megsérül, a feszültség alatti részek összeérhetnek, zárlat és/vagy áramütés veszély alakulhat ki.

d.) alkatrészek rögzítésének ellenőrzése

e.) csavarok és összekötések vizsgálata

Csavaros kötéseknek ellenállóknak kell lenniük a rendeltetésszerű használatban előforduló mechanikai igénybevételekkel szemben. Követelmény továbbá, hogy alakváltozásra hajlamos fémből készült csavarokat a gyártó ne használjon, szigetelőanyagból készült csavarokat nem szabad villamos csatlakozás céljára használni, villamos érintkező nyomást közvetítő csavarok fémbe csavarodjanak. Az érintkező nyomást közvetítő csavarok és anyákat zökkenés nélkül meg kell szorítani majd lazítani a szabványban előírt számban és nyomatékkal.

f.) védelmek kialakítása ellenőrzése

A szemrevételezés mellett még a szakszerűtlen működtetés szerinti vizsgálattal is ellenőrizzük.

g.) kúszóáramutak, légközök és a szigeteléseken mért távolságok mérése

Hogy az áramütés elleni védelem megfelelő legyen a vonatkozó szabvány előírja a különböző polaritású aktív részek, illetve a szigeteléssel (alap, kiegészítő és megerősített) elválasztott fémrészek közötti biztonsági távolságot.

h.) stabilitás vizsgálata

A vizsgálat 10°, 15°-os lejtőn történik. Követelmény, hogy borulás után is működőképes maradjon, és veszélyt ne okozzon a készülék. Pl. Vasalónál, felborult helyzetben is el kell végezni melegedés vizsgálatot és a melegedések nem lehetnek magasabbak, mint a megengedett értékek. A görgőkkel szerelt, vagy anélküli vízfelszívóknál és takarítógépeknél felborulás esetén a tartályból kifolyó víz, nem kerülhet feszültség alatti részekhez.

i.) mechanikai szilárdság vizsgálat

A készüléknek megfelelő mechanikai szilárdságúnak, továbbá olyan kialakításúnak kell lennie, hogy rendeltetésszerű használatban várható durva kezelésnek ellenálljon. Ugyanis a gyakorlatban előfordulhat, hogy leejtjük vagy más módon ütés éri készüléket, ezt a körülményt szimuláljuk a vizsgálattal.

A követelmény teljesülését rugós kalapáccsal végzett ütőszilárdság vizsgálattal ellenőrizzük.

A burkolat minden várható gyenge pontjára 0.5 Joule energiával három ütést mérünk. Az ütések hatására a burkolat ugyan megrepedhet, de olyan mértékű törés nem keletkezhet, hogy feszültség alatti részek megérinthetővé váljanak, és áramütés veszélyes legyen.

4. Nedvességállósági vizsgálatok

Célja , hogy ellenőrizzük a készülék megfelelő védettséget nyújt a nedvesség behatolásával szemben. Közvetlen a nedvességkezelés után a készüléknek ki kell bírnia a villamos szilárdság vizsgálatot és szemrevételezéssel is ellenőrizzük, hogy nincsenek-e olyan víznyomok a szigetelésen, melyek az áramütés elleni védelmet csökkenthetik.

A nedvességállóság fokozatait a készüléken jelölni kell, IPX0,1,2,3,4,5,6,7
Az IP20-as (a legtöbb háztartásban használt készülék védettsége) fokozatúnak is védettnek kell lennie a rendeltetésszerű használatban előforduló nedves környezeti hatásokkal szemben.

a.) A nedvességkezelést 93 % relatív légnedvességű nedvesítő kamrában, 48 óra időtartamig végezzük el

b.) függőleges esőztetés, csepegő és freccsenő víz elleni védelem vizsgálat IPX 1,2,3,4,5,6 védettség esetén történik

c.) túlfolyás vizsgálata

A rendeltetésszerű használat során túlfolyásnak kitett készülékeken kell megvizsgálni, hogy a túlfolyás ne legyen káros hatással a villamos szigetelésre. Villamos szilárdság vizsgálattal ellenőrizzük, majd megtekintjük, hogy nincsenek - e víznyomok a szigetelésen.

A gyakorlatban előfordulhat (pl. gőzölős vasaló vagy a kávéfőző esetében), figyelmetlenségből túltöltjük a víztartályt és a túlcsordult víz a készülék burkolatán lecsurog, a működtető gombokra, kapcsolókra. Ezért a burkolatnak olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a vizet elvezesse, villamos szigetelésre ne legyen káros hatással, a nedvesség behatolása elleni védelem megfelelő legyen.

d.) belső freccsentési vizsgálat

Ezt a vizsgálatot azokon a készülékeken végezzük el ahol a villamos alkatrészek (pl. kapcsoló, világítás, termosztát), a készülék belsejében lecsöpögő vízzel érintkezhetnek.

e.) készülék tetejére öntött folyadékos vizsgálat

Képzeljük el ha a hűtőszekrény, vagy a mikrohullámú sütő tetejére ráteszünk egy pohár vizet és a nagy sietségben feldöntjük és a víz lecsurog. A burkolat kialakításának megfelelő védelmet kell nyújtani a nedvesség behatolásával szemben.

f.) merítési vizsgálat

A vízmentesen tömített készülékeknél (pl. vízszivattyúk, akváriumi berendezések) szükséges elvégezni. Merítési vizsgálat után szemrevételezéssel és villamos szilárdság vizsgálattal ellenőrizzük a burkolat nedvességbehatolása elleni. védelmét.

5. Hővel, tűzzel, gyulladással szembeni ellenállás vizsgálata

A nemfémes anyagból készült külső-, aktív részeket tartó szigetelőanyagú-, megerősített szigetelést alkotó-, hőre lágyuló műanyagokból készült részeknek, megfelelően hőállónak kell lennie.

5.1. golyós nyomópróba

Ezt a vizsgálatot melegítőszekrényben végezzük, ahol a vizsgálóeszközt 20 Newton erővel kell a felületre nyomni. Egy óra elteltével a vizsgált részt a melegítőkamrából kivéve hideg vízbe merítjük, mérjük a benyomódás átmérőjét, ami nem lehet nagyobb 2 mm-nél.

Ha nagyobb a benyomódás, lágyabb a szigetelőanyag akkor nem elégséges az anyag hővel szembeni ellenállása, és az esetek többségében a tűzzel szembeni ellenállásnak sem felel meg.

5.2. Tűzzel, gyulladással szembeni ellenállás vizsgálata
A következőkben ismertetnénk néhány, a gyakorlatban is előforduló esetet, amikor kialakulhat a készülékben a tűz, vagy gyulladás veszélye, melyek a következők:

  • zárlat esetén

  • rossz érintkezésből adódó csatlakozásoknál

  • szénkefés motoros készülékeknél pl. konyhagépek, porszívó,. a szénkefék nagy mértékű kopása következtében, kialakuló körtűznél

  • tartós túlterhelés, túlmelegedésnél

A nemfémes anyagokból készült részek nem lehetnek gyúlékonyak és nem terjeszthetik a tüzet. Ez a követelmény azonban nem érvényes dekoratív elemekre, amelyek a készülékben keletkező tűztől várhatóan nem gyulladnak meg és azt nem terjesztik tovább.

5.2.1 A tűzzel és gyulladással szembeni ellenállás vizsgálatát speciális izzóhuzalos berendezéssel végezzük, ahol a szabvány által megadott hőmérsékletre felhevített izzóhuzalt a szigetelőanyagú részhez nyomjuk.
A követelmény az, hogy ha meg is gyullad a szigetelőanyag, de 30 másodpercen belül ki kell aludnia.

5.2.2 A tűlángos vizsgálatnál 1 cm-es tűlánghoz tartjuk a vizsgálati mintát.
Követelmény, hogy ha meg is gyullad, de az égő részecskék lecsepegve nem gyújthatják meg az alatta 200 mm-re lévő fenyőfalemezre helyezett selyempapírt.

a vizsgálat eredménye nem megfelelő, a szigetelőanyag minta égő részei lecsepegtek, és a papírt meggyújtották, a gyulladás tovább terjedt a kornyezetében is

A vizsgálatoknál amennyiben a szabvány szerinti követelmények teljesültek úgy megfelelőnek minősül a készülék, azaz a konstrukciója olyan kialakítású, akár "szakszerűtlen működtetés" esetén is biztonságos.
Az "gyanús termékek"-nél a vizsgálatoknak kell igazolni azt a feltételezést, hogy a készülék áram, baleset, tűzveszélyes-e.

Jellemző hibák

Jellemző hibák

Az FVF Mechanikai és Villamos Laboratóriumában végzett villamos biztonsági vizsgálatoknál tapasztalt hibákat szeretnénk bemutatni néhány háztartási készülék példáján.
Sajnálatos módon a kereskedelemben kapható készülékekről van szó. Ezért szándékunk a készülékek veszélyforrásainak megismertetése, hogy ezzel is felhívjuk a vásárlók figyelmét, hogy a villamos készülékek vásárlásánál körültekintőbbek legyenek.

A felsorolt készülékek ma már szinte minden háztartásban használatosak, úgy mint: Vasalók, elektromos kávéfőzők, kenyérpirítók, szendvicssütők, hajszárítók, ventilátorok, kézi mixerek, turmixgépek, karácsonyfa füzérek.

Vasalók

Hordozható, kézben tartott, felügyelet mellett működtetett készülékek.

Fajtái:

  • száraz vasalásra alkalmas vasalók, hőmérséklet szabályozással

  • gőzölős vasalók, hőmérséklet és gőzszabályozással, permetező funkcióval

  • nyomás alatt gőzölős kivitelű vasalók (alacsonyabb hőmérsékleten vasalnak) hőmérséklet és gőzszabályozással

  • külön gőz adapterrel rendelkező vasalók (nagyobb víztartály, fűtőbetét forralja a vizet, alakítja gőzzé, külön csővezetéken kerül a gőz a vasalóba), a készülék nyomás alatt működik

  • vasalógépek

  • útivasalók, száraz és gőzölős kivitelű

  • gőzvasalók (elektródás) többnyire függőleges helyzetben használatos, ez a fajta nem igen terjedt el.

A piacfelügyeleti ellenőrzések során a gyanúsnak vélt gőzölős vasalókból került be nagyobb számban a Mechanikai és Villamos Laboratóriumba villamos biztonsági vizsgálatra.

A vasalók jellemzően az alábbiakban felsorolt, szabvány szerinti követelményeknek nem feleltek meg:

  • Áramütés elleni védelemmel, védőföldeléssel nem látták el, de a kettős szigetelés kritériumát sem elégítette ki.

  • Villamos szilárdság vizsgálatnál (II érintésvédelmi osztálynak megfelelő) 3750 Volt próbafeszültség elérése előtt átütés történt a feszültség alatti részek és a megérinthető vasalótalp között.

  • A mért felvett teljesítmény kisebb volt, mint a névlegestől való megengedett (+5%-10%).eltérés.

  • Hőbiztosító nem volt beépítve,

  • ha igen, helyzetében nem volt megfelelően rögzítve (szerelés függő ),

  • vagy a működési határértéke magasabb volt, így a vasalótalp túlmelegedését későn érzékelte és a "szakszerűtlen működtetés" vizsgálatnál minden esetben kigyulladt a készülék.

  • A hálózati csatlakozóvezeték bekötése a vasalón belül nem volt tehermentesítővel szerelve, vagy a tehermentesítő kivitele nem volt megfelelő. Rendeltetésszerű használatban kézben mozgatott készülékeknél a vezeték könnyen kihúzódhat és az aktív vezetékvég a megérinthető részhez érhet

  • A csatlakozódugó csapjain a szigetelőgallér hiányzott.

  • A mechanikai szilárdság vizsgálatnál a burkolat megrepedt, vagy betört és az aktív részek megérinthetővé váltak

  • Miután a szakszerűtlen működtetés során a vasalók burkolata kigyulladt, a hővel-, tűzzel szembeni ellenállás vizsgálat elvégzésére nem volt szükség.

A felsoroltak, de már az egyes vizsgálati eredmények alapján is megállapítható volt a vasalókról az áramütés- és/ vagy tűzveszélyesség.

Elektromos kávéfőzők

Hordozható, felügyelet mellett működtetett készülékek, melyek kivitelük szerint lehetnek:

  • átfolyó rendszerű kávéfőzők (perkolátor), legegyszerűbb kivitelű, "hosszú kávé" főzésére, melegentartó lappal ellátva

  • átfolyó kávéfőző,azonos elven működő teafőzővel egy készüléken belül összeépítve

  • eszpresszó kávéfőzők, zárt térben, gőznyomás alatt működnek

  • kapuccsino (capuccino) készítő, olyan eszpresszó kávéfőző, amely rendelkezik külön gőzölőcsővel, a kávé és a tej habosítására.

  • olyan kivitellel is találkozhatunk, ahol külön tejtartály is van, melyet fel lehet melegíteni gőzölés előtt.

  • átfolyó rendszerű és eszpresszó kávéfőző összeépítve egy készüléken belül,
    egyidőben a kétféle kávé főzésére alkalmas

  • automata kávéfőzőgépek, melyek rendelkeznek -kávéőrlővel, szemes kávé friss őrlésére, adagolására, eszpresszó kávéfőző egy vagy két csésze adagolással, külön gőzölő funkcióval.

Az ellenőrzések során az első két fajtából hoztak be a laboratóriumba villamos biztonsági vizsgálatra.

Az áramütés- és/vagy tűzveszély forrásai jellemzően következő hibák voltak:

  • Az áramütés elleni védelem szempontjából egyik érintésvédelmi osztályba sem volt sorolható. Védőföldelés hiányzott, így az I érintésvédelmi osztályba nem sorolható, de II érintésvédelmi osztály (kettős szigetelés) követelményeit sem elégítette ki.

  • A villamos szilárdság vizsgálatnál a szabványos 3750 Volt próbafeszültség elérése előtt, vagy egy percen belül átütött a feszültség alatti és a megérinthető részek (melegentartólap, burkolat, kapcsoló) között, mert a szigetelés nem volt megfelelő.

  • Túlfolyás vizsgálatnál a víz a kapcsolóba illetve a melegentartólap alá folyt a feszültségalatti részekhez, a kúszóáramutak lecsökkentek és a villamos szilárdság vizsgálat követelményét sem elégítette ki.

  • A hálózati csatlakozóvezeték készülékbe való bevezetésénél nem volt védő bevezetőgyűrű, a a sorjásan kivágott burkolat részén torténik a bevezetés.

  • Huzamosabb használat után a vezeték szigetelése megsérülhet.

  • A tehermentesítő szerkezeti kialakítása nem volt szabványos.

  • A szigetelőcsövek nem voltak rögzítve a belső vezetékeken és a hőbiztosítón, helyzetük szerelés függő, így könnyen elcsúsznak és a csupasz feszültségalatti részek a megérinthető részhez érhetnek.

  • Hőbiztosító nem volt beépítve, vagy a fűtőtesttől távolabb építették be (ez a távolság gyakran szereléstől függött), ezért a túlmelegedés elleni védelem nem időben működött

  • Szakszerűtlen működtetés vizsgálat során a kávéfőzők kigyulladtak, füstöt, mérgező gázokat bocsátottak ki, a burkolat oly mértékben deformálódott, hogy a feszültség alatti részek megérinthetővé váltak. Azon túlmenően, hogy a kávéfőzők üzemképtelenné váltak, áramütés- és tűzveszélyes is voltak.

  • Előfordult, hogy a túlmelegedést a "gyengére méretezett" fűtőtest szakadása akadályozta meg. Az ilyen védelem nem megbízható, ezért ilyen esetben több mintán is el kellene végezni a szakszerűtlen működtetést, hogy megbizonyosodjunk, minden esetben a fűtőszál szakadása időben lekapcsolja a hálózatról a készüléket.

Kenyérpirítók

Felügyelet mellett működtetett hőtechnikai készülékek

Fajtái: kivitel és funkciótól függően

  • fém vagy műanyag (cool touch) burkolatú

  • 2 vagy 4 szeletes

  • péksütemény melegítő ráccsal ellátva

  • nyitható morzsatartóval szerelve

  • fűtőszállal vagy kvarccsővel szerelve

  • mechanikus vagy elektronikus szabályozású.

A fűtőszállal szerelt kenyérpirítók forgalmazása jobban elterjedt (az olcsóbb árszínvonal miatt) , így a gyanús minták laboratóriumi vizsgálatra is ebből a kategóriából kerültek ki.

A tapasztalat szerint az áramütés veszélyt okozó hiányosságok az alábbiak voltak:

  • Az áramütés elleni védelem kialakítása nem volt megfelelő, a villamos szilárdság vizsgálatnál a szabványos próbafeszültség elérése előtt átütés történt.

  • A hálózati csatlakozóvezeték keresztmetszete kisebb volt, mint a névleges áramhoz tartozó szabványos keresztmetszet (a vezeték túlmelegedését okozza)

  • A belső vezetékek nem rögzítettek helyzetükben, éles fém felületekkel érintkeztek, melyek a szigetelést elnyírhatják. A vezeték szigetelésének sérülése miatt nő az áramütés kockázata.

  • A hálózati csatlakozó vezeték tehermentesítése nem volt megfelelő kialakítású, könnyen kihúzódhat a vezeték és a szigetelés sérül.

  • A fűtőszál rögzítése nem volt megfelelő, lazulás következtében a kúszóáramutak lecsökkenésével, azaz a biztonságos érintésvédelmi távolság is csökkent.

Szendvicssütők

Hordozható, felügyelet mellett működtetett készülékek.

Fajtái: 2 vagy 4 szeletes.

A laboratóriumi vizsgálatok során a következő jellemző hiányosságokat tapasztaltuk:

  • A szendvicssütő két lapját összekötő vezeték védelmére nyitott tekercselésű rugót alkalmaztak, ami nem megengedett szabvány szerint a rendeltetésszerű használat közben mozgatott vezetékek védelmére.

  • A védőföldelés folytonosság vizsgálatnál, de már a szemrevételezésnél is látható volt, hogy a védőérintkező csak az egyik sütőlappal van összekötve, így a másik megérinthető sütőlap a zárlat ellen nincs védve.

  • A burkolat mechanikai szilárdsága nem megfelelő, mert 0,5 Joule energiájú ütés hatására betört és az aktív részek megérinthetők lettek.

Hajszárítók

Az ellenőrzések során gyanúsnak vélt készülékek, szinte mindegyikét áramütés és/vagy tűzveszélyesnek minősítettük.

A laboratóriumi vizsgálatok során megállapított jellemző hibák a következők voltak.

  • Az aktív részek megérintése elleni védelem, nem volt megfelelő

  • A kettős szigetelésű hajszárítóknál tapintótűvel megérinthettük a meleglevegőt kifúvó rácson keresztül a feszültség alatti, önműködően visszakapcsoló hőkioldót. (klixon), áramütés kockázata állt fent.

  • A motort és fűtőszálakat összekötő vezetékek helyzetükben nem rögzítettek.

  • A szakszerűtlen működtetés vizsgálatnál miután a hőkioldó nem a megfelelő helyre volt beépítve, ezért nem jelezte időben a túlmelegedést, nem kapcsolta ki a készüléket, így a felizzott fűtőszálak meggyújtották a burkolatot, az égő részecskék lehullottak.

Hajszárítók használata közben elkerülhetetlen, hogy hajszál és por ne kerüljön be a rácson keresztül a készülékbe akár a levegőt szívó oldal, akár a forró levegőt kifújó oldal felöl, vagy véletlenül kézzel elfedjük a szívórácsot. Ennek az a következménye, hogy a ventilátor forgását lelassítja, a ventiláció hűtőhatása csökken, a fűtőszál felizzik és a burkolat kigyullad, ha a hőkioldó nem kapcsolja le a készüléket. A megfelelően, és önmagától viszzakapcsolódó hőkioldó túlmelegedésnél kikapcsol, és ha lehűl ismét a normál hőmérsékletre visszakapcsolja a készüléket. Csak szakaszos működésre alkalmas, ezért a hőbiztosítónak megbizhatóan kell működnie.

Kézi mixerek (élelmiszer keverőgépek)

Rendeltetésszerű használatban kézben tartott, rövid üzemidejű készülékek.

Főbb baleset veszélyt okozó hibák

  • A belső huzalok és szigetelőcsövek helyzetükben nem rögzítettek, a motor forgórészéhez érhetnek, ha a szigetelés meghibásodik, a csupasz vezetékek összeérhetnek és zárlat alakulhat ki.

  • Belső forrasztott kötések mechanikai és villamos kötése leválás ellen nem biztosított, így a feszültség alatti részek érintkezése esetén itt is zárlat veszély alakulhat ki.

  • A motort rögzítő fém csavarok műanyagba csavarodtak, de a menetek megszakadtak, ezáltal a rögzítés labilis lett, a motor működés közben rezegni kezdett majd elmozdult és a forgó műanyag fogaskerekeket eldarálta, üzemképtelenné és baleset veszélyessé vált.

  • A készülék keverőrúdjai forgás közben imbolygó mozgást végeznek, forgás közben, magasabb fordulaton és átkapcsoláskor reteszelés hiányában véletlenül kipattinthatók.

  • A kézi mixeren nem jelölték a keverőszárak helyzetét, így felcserélhetők voltak. Abban az esetben, amikor mindkét keverőszár befelé forgott, az ételek és/vagy folyadékok olyan helyre hatoltak be, ahol villamos és/vagy mechanikai veszélyt okozhattak.
     

Turmixgépek (folyadék és ételkeverők)

Rövid üzemidejű készülékek.

Az alábbi biztonsági követelményeket nem elégítették ki.

  • Az áramütés elleni védelem nem volt megfelelő, a kettősszigetelésű készülékek a villamos szilárdság vizsgálatnál 3750 Volt próbafeszültséget nem bírták ki, átütés történt.

  • A fedél és a cserélhető turmix feltét eltávolítása után a belső csavarok megérinthetők voltak, melyek az aktív részektől csak alapszigeteléssel voltak elválasztva, a megerősített szigeteléssel szemben.

  • A turmix feltét használatakor a vágókések akkor is működtethetők, ha a kehely nincs a helyén, a használóra nézve sérülést okozhat, baleset veszélyes.

  • A nyomógombos kapcsoló nem védett véletlenszerű működés ellen, balesetveszélyes
     

Ventillátorok

Hordozható felügyelet nélkül működtethető készülékek.

Fajtái:

  • legelterjedtebb az asztali és álló kivitelű

  • fokozat kapcsolóval ellátott

  • álló és oszcilláló

Jellemző hibák, melyeket a vizsgálataink során tapasztaltunk:

  • Szerszám használata nélkül a védőburkolat levehető volt, így a ventilátor forgó lapátjai mechanikai sérülést okozhatnak.

  • A kapcsolóhoz bekötött belső huzalok rögzítetlenek voltak,

  • Forrasztott kötések leválás ellen nem biztosítottak, a csupasz vezetékek érintkezése esetén zárlat veszély lehetséges.

  • A belső huzalok a lágy, vékony műanyag doboznak a szélein becsípődtek, a rögzítő csavarok alá kerültek, szigetelésük megsérült,

  • Az oszcilláló mozgást biztosító fémrúd csavarja megérinthető, szigetelési hiba esetén áramütés veszélyes lehet.

  • Villamos szilárdság vizsgálatnál a kettős szigetelés követelményeit nem elégítették ki, 3750 Volt feszültségszint elérése előtt átütés következett be.

Karácsonyfafüzérek

Karácsonyi ünnepek előtt minden évben kiemelt vizsgálat a karácsonyfafüzérek villamos biztonsági vizsgálatai.

Visszatérő vizsgálat volt, visszatérő hibákkal!

A 42 vizsgálati mintából 23 füzér áram-és/vagy tűzveszélyesnek bizonyult.


Jellemző hibák, melyek áramütés és/vagy tűzveszély forrásai lehetnek:


Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode

     

"Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease &#8881; Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!