Veszélyek és kockázatok

Veszélyek és kockázatok

Az EU jogharmonizáció következményeként megszűnt az előzetes termék bevizsgáltatási kötelezettség, a biztonság azonban továbbra is a legfontosabb követelmény. Ez azt jelenti, hogy a termék egészségre, testi épségre, életre és környezetére nem jelenthet veszélyt. Környezetünkben, úgy munkahelyen, mint otthon villamos működtetésű készülékek használatával igyekszünk komfortosabbá tenni életünket.

Nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy működésük a felhasználóra nézve bizonyos veszélyeket is hordoz, ezért, hogy a kockázat csökkenjen következőkben a villamos biztonsággal kapcsolatos tájékoztatást adunk.

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Szeretnénk kiemelni, hogy elsősorban a gyártó felelőssége a villamos készülékeket megtervezni és gyártani a megfelelő védelmek kialakításával olymódon, hogy szakszerű használat mellett a felhasználót ne veszélyeztesse.

Nézzük meg melyek lehetnek azok a veszélyforrások, amelyek a villamos készülékek működtetése során kialakulhatnak: 

• fizikai sérülés vagy más olyan hatás, mely a feszültség alatti részek közvetett vagy közvetlen érintéséből adódhat, 

• túlmelegedés vagy veszélyes sugárzás okozta sérülések, 

• nem villamos eredetű hatásoktól eredő(pl. gőz, forró víz) veszély

• a szigetelőanyagok időelőtti állapot romlásából adódó veszély.
  

A villamos készülékeket is el kell látni külső hatás okozta veszélyek elleni védelemmel úgy, hogy a várható környezeti feltételek mellett legyen ellenálló mind a mechanikai, mind a villamos hatásokkal szemben. Természetesen a gyártói felelősségen túlmenően a felhasználónak is ajánlott a mellékelt használati útmutatót gondosan elolvasni, melynek tartalmaznia kell a biztonságos működtetés leírását és felhívja a figyelmet az esetleges veszélyekre.

A villamos készülékek jelentős részét egyfázisú 230V/50Hz hálózati feszültségről működtetjük, de használatos még:

• 6,12, 24 V-os elemmel

• újratölthető akkumulátorról

• hálózatról leválasztott max. 42V törpefeszültségről táplált készülékek.

Miután hazavittük a megvásárolt készüléket, kicsomagoltuk és elolvastuk a használati-kezelési útmutatót, akkor már az első helyen találjuk a figyelmeztetést arról, hogy milyen csatlakozóaljzatba helyezzük a csatlakozódugót. Itt már szembesülhetünk az első veszélyforrással.

Fontos az érintésvédelmi figyelmeztetések betartása, miszerint

• a védőföldeléssel ellátott (I. érintésvédelmi osztályú) készülékek csatlakozódugóját csak védőföldeléssel ellátott csatlakozóaljzatba szabad helyezni,

• a kettős szigetelésű (II. érintésvédelmi osztályú) készüléket nem lehet védőföldeléssel ellátni - a szabvány szerint a jelét fel kell tüntetni az adattáblán. A hálózati vezeték csatlakozódugója kétágú érintkező csapból áll.Ezeket a dugókat is lehet védőföldeléses csatlakozóaljzatba dugaszolni, de nem szükséges.

• ezeket a készülékeket is lehet védőföldeléses csatlakozóaljzatba dugni, de nem szükséges,

• a több csatlakozási lehetőséggel ellátott hosszabbítóknál, aljzatoknál, érintésvédelmi szempontból megfelelően kell csatlakoztatni.

A hálózati csatlakozás - a tartósan helyhez kötött készülékek kivételével - a következő hálózati csatlakozási módok egyikével történhet:

1. csatlakozódugóval felszerelt hálózati csatlakozóvezetékkel,

2. készülékcsatlakozó dugóval,

3. csatlakozóaljzatba beillesztendő csatlakozócsapokkal.

Néhány kockázati tényezőre szeretnénk felhívni a figyelmet az előzőekben említett csatlakozási módokkal kapcsolatban.

1.-es a legáltalánosabban alkalmazott kivitel, de ügyeljünk arra, hogy a hálózati vezeték 

• hossza elegendő legyen a csatlakozási lehetőségekhez,

• ne csavarodjon meg, ne kerüljön a készülék alá,

• a gyári kivitelt ne bontsuk meg , ne vágjuk el és toldjuk meg házilagosan, mert nem lehet az érvezetékek mechanikai- és villamos kötését, továbbá a szigetelését megbízható módon kialakítani,

• ha gyártó nem tiltja és elengedhetetlenül szükséges a vezeték hosszabbítása, úgy alkalmazzunk hosszabbítót, melynek. megválasztásánál vegyük figyelembe a terhelhetőségét,

• a vezeték cseréjét (ha szükséges) csak szakemberrel (szerviz) végeztesse.

2. A készülékcsatlakozóval ellátott készülékek esetében (pl: víz forraló, párologtató)

• csak a saját, gyártó által adott készülékcsatlakozót használja,

• a készülékcsatlakozó pár megfelelően legyen összekapcsolva,

• rossz, laza érintkezés miatt fellépő átmeneti ellenállás túlmelegedést okoz és hosszas működtetés következtében összeéghet a készülékcsatlakozó páros.

3 A csatlakozóaljzatba beillesztendő csatlakozókapcsok (pl. töltők, rovarriasztók)

• teljesen fixen rögzítsük az aljzatba, mert ebben az esetben is a készülékcsatlakozónál említett túlmelegedés kockázat állhat fenn.

A villamos készülékek használata, karbantartása a használati útmutatónak megfelelően történjék. A készülék meghibásodása esetén a szervizt, a szakembert hívja segítségül.

Sajnos a hazai üzletekben- de piacokon is- forgalmaznak veszélyforrást hordozó villamos készülékeket. Mottónk: "Jobb megelőzni, mint orvosolni a bajt!"

Ezért a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek nagy súlyt helyeznek a hatékony piacfelügyeleti ellenőrzésekre, hogy a különböző országokból, különféle minőségű termékek óriási választékából a veszély gyanús termékeket kiszűrje.

A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek munkájuk során ellenőrzik a termékek forgalmazáshoz szükséges dokumentációkat és gyanú esetén további vizsgálatokra beküldik az FVF laboratóriumába.. A tesztek többségét nem lehet laboratóriumon kívül, műszerek és vizsgáló berendezések nélkül elvégezni.
Az ellenőrzések alkalmával azonban fel lehet figyelni olyan jellemzőkre, amelyek további kivizsgálásra adhatnak okot vagy amelyek nyilvánvaló nem megfelelőségre utalnak.

Szemrevételezéssel megállapítható alapvető, villamos biztonsággal kapcsolatos hiányosságok:

• a csatlakozódugó csapjain (fehér minta) a szigetelőgallér hiányzik, mely érintésvédelmi szempontból szükséges lenne,

• elfogadott, jóváhagyó jelöléseket nem tüntettek fel , vagy használatuk jogosulatlan (pl. CE jelölés)

• műszaki adatok és jelölések hiányosak

• a névleges feszültség 220 V

• készülék konstrukciója és burkolatának kialakítása nem megfelelőségre utal,

• szükséges védelmek hiányoznak

• hálózati csatlakozóvezeték fajtája, keresztmetszete nem készülék teljesítményének és funkciójának megfelelő

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

A készülék érintésvédelmi osztályba sorolásának megállapítása, jelölése:
I. osztály - földelt
II. osztály - kettős szigetelés, jelét: fel kell tüntetni
III osztály törpefeszültség (<42 V)

• a hálózati csatlakozóvezeték készülékbe csatlakoztatása nem kellően rögzített

• a kapcsolón a ki/be kapcsolás helyzete nem jelölt 

• a feszültség alatti részek hozzáférhetők ha kézzel eltávolítható részeket levettük (pl fedőlap, rácsszerkezet)

• a mechanikus veszélyek elleni védőszerkezet hiányát tapasztaljuk, pl.éles szélek tapinthatók

• az útmutatóban felsorolt tartozékok nincsenek meg.

Mint "fogyasztók", ha van rá módunk a vásárlásnál mi magunk is megnézhetjük a készüléket ilyen szempontok alapján, nemcsak gyanú esetén.

Az FVF rendelkezik laboratóriumi háttérrel, így a gyanús villamos készülékeket további vizsgálatokra a Mechanikai és Villamos Laboratóriumba küldik, ahol mérnök szakemberek villamos biztonsági vizsgálatokat elvégzik.

Az Európai Unióban már alkalmazott és Magyarországon is bevezetett kisfeszültségű- és gépekre vonatkozó előírások (direktívák) alapján a honosított harmonizált szabványok szolgálnak alapul. Az általános biztonsági követelményeket az alapszabvány fogalmazza meg, melyekre épülnek termékszabványok és a termékre vonatkozó specifikus előírások.

A jól felszerelt Mechanikai és Villamos Laboratóriumban kalibrált vagy hitelesített mérőműszerekkel, eszközökkel és berendezésekkel a biztonsági vizsgálatokat korrekt, visszavezethető módon végezzük el.

Laboratóriumi vizsgálatok

Alapvető laboratóriumi vizsgálatok

A laboratóriumi munkánk célja, hogy a mechanikai, villamos biztonsági vizsgálatok elvégzésével megállapíthassuk a készülék megfelelt-e vagy sem a szabvány által előírt követelményeknek.

A villamos készülékek működtetésűk szempontjából hőtechnikai, motoros és kombinált készülékek csoportjába sorolhatók.

1. Szemrevételezéses vizsgálatok:

Adattáblán az előírt műszaki adatok pontos feltüntetésének ( feszültség, áram, teljesítmény, érintésvédelmi osztály, védettség stb.),

a hálózati csatlakozóvezeték és dugó típusának,

a burkolat kialakításának és az esetleges tartozékok meglétének ellenőrzése.

2. Műszeres vizsgálatok:

a.) az aktív (feszültség alatti) részek megérintése elleni védelem vizsgálata tapintó ujjal (I év. osztály, védőföldeléses) és/vagy tapintó tűvel (II év osztály, kettősszigetelésű) történik.

Megnézzük hogy aktív részek megérinthetők-e, az áramütés elleni védelem megfelelő-e.

b.) a felvett teljesítmény és áram mérése

Mérjük a készülék felvett teljesítményét és összehasonlítjuk a gyártó által megadott értékkel, melytől megengedett eltérést szabvány írja elő.

c.) melegedés mérése

Ezzel a vizsgálattal ellenőrizzük, nem áll-e fenn túlmelegedés veszélye a készülék azon részeinél, melyeket használat közben megérinthetünk (pl. fogantyú, működtető gombok, burkolat, víztartály, melegentartó lap) és azon beépített alkatrészeknél, melyeknek túlmelegedése veszélyes lehet.

d.) szivárgóáram mérése meleg és hideg állapotban

Különösen fontos ezt mérnünk hőtechnikai készülékek meleg üzemállapotában, mert a szigetelőanyagok szigetelő tulajdonsága romlik melegedés hatására. De mérnünk kell a nedves kezelés után is. A megengedett szivárgóáram (érintésvédelmi osztálytól függően) értéke az aktív részek és a megérinthető burkolat között igen kicsi mAmper lehet.

e.) villamos szilárdság vizsgálata

Átütés vizsgáló berendezéssel ellenőrizzük, hogy a feszültség alatti részek a megérinthető részektől biztonságos szigeteléssel vannak-e elválasztva. A vizsgáló feszültséget egy percig kell fenntartani, értéke szigetelési szintektől függően

• alapszigetelésű részeknél (védőföldeléssel ellátott) 1250 V-on
  

• kiegészítő szigetelésű 2500 V-on
  

• megerősített szigetelésű 3750V-on

Ha az érintésvédelmi feszültség szint elérése, vagy az egy perces időtartam előtt átütés történik, áramütés veszélyesnek kell minősíteni a készüléket.

f.) védőföldelés folytonosság vizsgálat

A vizsgálat célja, hogy ellenőrizzük ellenállás méréssel a készülék védővezetőjének vagy védőérintkezőjének és a vele összekötött részek közötti folytonosságot, melynél az ellenállás nem lehet nagyobb, mint 0,1 Ohm. A határértéket meghaladó mérési eredménynél feltételezhető, hogy zárlat esetén nem kellően hatásos az áramütés elleni védelem.

g.) szakszerűtlen működtetés szerinti vizsgálat

A vizsgálat célja szimulálni olyan körülményt amikor a készülék működése közben az egyik szabályozó alkatrész (pl, hőmérséklet-, gőz szabályózó, vagy beszorulásra hajlamos forgórész) meghibásodik. Ha van beépített hővédelem és időben működésbe lép, akkor megszakítja az áramkört, így megakadályozza a veszélyes túlmelegedést, akár tűzveszély kialakukását.

Nézzünk meg néhány valóságban is előfordulható veszélyforrást.

• a hőmérséklet szabályozó érintkezői összeégnek huzamosabb használati idő után,
  

• nyomás alatti gőzszabályozásnál a gőzszelep meghibásodik,
  

• bizonyos motoros készülékeknél tartós terhelés hatására a forgórész beszorul.
  

Ha a túlmelegedés elleni védelem nincs beépítve, vagy a beállított működésbe lépési ideje nem megfelelő, a készülék teljesítmény felvétele folyamatos, akkor szigetelőanyagú részek a tartós túlmelegedés következtében kigyulladnak, a készülékből füst és mérgező gázok távoznak, majd a lecsepegő, égő részecskék a környezetet is meggyújtják. Ilyen esetben tűzveszélyes készülékről beszélünk. Az égés hatására a burkolat, olyan mértékben deformálódik, hogy az áramütés veszélye is fennáll.

A készülékeket azonban úgy kell tervezni és gyártani a védelmek kialakításával, hogy az esetleges szakszerűtlen működés következtében sem a használójára, sem a környezetére veszélyt ne jelentsen.

3. Szerkezet ellenőrzése szemrevételezéssel és vizsgáló eszközökkel

a.) hálózati csatlakozóvezeték készülékbe való bekötésének ellenőrzése

A hálózati csatlakozóvezetékkel ellátott készüléket olyan vezetéktehermentesítővel kell ellátni, amely a vezetékereket a készüléken belüli bekötésük helyén használat közben előforduló húzástól, nyomástól, csavarástól , tehermentesíti, és a vezeték szigetelését a dörzsöléstől is megvédi.
Ha a tehermentesítés megvalósításának a módja nem megfelelő, akkor a folyamatos igénybevétel hatására a vezeték kicsúszhat a rögzítésből, a vezetékerek összeérhetnek zárlat alakulhat ki, vagy az aktív vezeték fémes részhez érhet, mely megérinthető, áramütés veszélyes lehet.

b.) a vezeték keresztmetszetének mérése
A szabványos keresztmetszet megválasztása a névleges áramerősségtől függ. Adott áramerősség mellett a szabványosnál kisebb keresztmetszetű vezeték esetén túlmelegedés lép fel.

c.) belső vezetékek szigetelése, rögzítésének ellenőrzése

A belső vezetékeket szigetelni és helyzetében rögzíteni kell. Ha a szigetelések elmozdulnak vagy a mozgó alkatrészeket tartalmazó motoros készülékeknél a szigetelés megsérül, a feszültség alatti részek összeérhetnek, zárlat és/vagy áramütés veszély alakulhat ki.

d.) alkatrészek rögzítésének ellenőrzése

e.) csavarok és összekötések vizsgálata

Csavaros kötéseknek ellenállóknak kell lenniük a rendeltetésszerű használatban előforduló mechanikai igénybevételekkel szemben. Követelmény továbbá, hogy alakváltozásra hajlamos fémből készült csavarokat a gyártó ne használjon, szigetelőanyagból készült csavarokat nem szabad villamos csatlakozás céljára használni, villamos érintkező nyomást közvetítő csavarok fémbe csavarodjanak. Az érintkező nyomást közvetítő csavarok és anyákat zökkenés nélkül meg kell szorítani majd lazítani a szabványban előírt számban és nyomatékkal.

f.) védelmek kialakítása ellenőrzése

A szemrevételezés mellett még a szakszerűtlen működtetés szerinti vizsgálattal is ellenőrizzük.

g.) kúszóáramutak, légközök és a szigeteléseken mért távolságok mérése

Hogy az áramütés elleni védelem megfelelő legyen a vonatkozó szabvány előírja a különböző polaritású aktív részek, illetve a szigeteléssel (alap, kiegészítő és megerősített) elválasztott fémrészek közötti biztonsági távolságot.

h.) stabilitás vizsgálata

A vizsgálat 10°, 15°-os lejtőn történik. Követelmény, hogy borulás után is működőképes maradjon, és veszélyt ne okozzon a készülék. Pl. Vasalónál, felborult helyzetben is el kell végezni melegedés vizsgálatot és a melegedések nem lehetnek magasabbak, mint a megengedett értékek. A görgőkkel szerelt, vagy anélküli vízfelszívóknál és takarítógépeknél felborulás esetén a tartályból kifolyó víz, nem kerülhet feszültség alatti részekhez.

i.) mechanikai szilárdság vizsgálat

A készüléknek megfelelő mechanikai szilárdságúnak, továbbá olyan kialakításúnak kell lennie, hogy rendeltetésszerű használatban várható durva kezelésnek ellenálljon. Ugyanis a gyakorlatban előfordulhat, hogy leejtjük vagy más módon ütés éri készüléket, ezt a körülményt szimuláljuk a vizsgálattal.

A követelmény teljesülését rugós kalapáccsal végzett ütőszilárdság vizsgálattal ellenőrizzük.

A burkolat minden várható gyenge pontjára 0.5 Joule energiával három ütést mérünk. Az ütések hatására a burkolat ugyan megrepedhet, de olyan mértékű törés nem keletkezhet, hogy feszültség alatti részek megérinthetővé váljanak, és áramütés veszélyes legyen.

4. Nedvességállósági vizsgálatok

Célja , hogy ellenőrizzük a készülék megfelelő védettséget nyújt a nedvesség behatolásával szemben. Közvetlen a nedvességkezelés után a készüléknek ki kell bírnia a villamos szilárdság vizsgálatot és szemrevételezéssel is ellenőrizzük, hogy nincsenek-e olyan víznyomok a szigetelésen, melyek az áramütés elleni védelmet csökkenthetik.

A nedvességállóság fokozatait a készüléken jelölni kell, IPX0,1,2,3,4,5,6,7
Az IP20-as (a legtöbb háztartásban használt készülék védettsége) fokozatúnak is védettnek kell lennie a rendeltetésszerű használatban előforduló nedves környezeti hatásokkal szemben.

a.) A nedvességkezelést 93 % relatív légnedvességű nedvesítő kamrában, 48 óra időtartamig végezzük el

b.) függőleges esőztetés, csepegő és freccsenő víz elleni védelem vizsgálat IPX 1,2,3,4,5,6 védettség esetén történik

c.) túlfolyás vizsgálata

A rendeltetésszerű használat során túlfolyásnak kitett készülékeken kell megvizsgálni, hogy a túlfolyás ne legyen káros hatással a villamos szigetelésre. Villamos szilárdság vizsgálattal ellenőrizzük, majd megtekintjük, hogy nincsenek - e víznyomok a szigetelésen.

A gyakorlatban előfordulhat (pl. gőzölős vasaló vagy a kávéfőző esetében), figyelmetlenségből túltöltjük a víztartályt és a túlcsordult víz a készülék burkolatán lecsurog, a működtető gombokra, kapcsolókra. Ezért a burkolatnak olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a vizet elvezesse, villamos szigetelésre ne legyen káros hatással, a nedvesség behatolása elleni védelem megfelelő legyen.

d.) belső freccsentési vizsgálat

Ezt a vizsgálatot azokon a készülékeken végezzük el ahol a villamos alkatrészek (pl. kapcsoló, világítás, termosztát), a készülék belsejében lecsöpögő vízzel érintkezhetnek.

e.) készülék tetejére öntött folyadékos vizsgálat

Képzeljük el ha a hűtőszekrény, vagy a mikrohullámú sütő tetejére ráteszünk egy pohár vizet és a nagy sietségben feldöntjük és a víz lecsurog. A burkolat kialakításának megfelelő védelmet kell nyújtani a nedvesség behatolásával szemben.

f.) merítési vizsgálat

A vízmentesen tömített készülékeknél (pl. vízszivattyúk, akváriumi berendezések) szükséges elvégezni. Merítési vizsgálat után szemrevételezéssel és villamos szilárdság vizsgálattal ellenőrizzük a burkolat nedvességbehatolása elleni. védelmét.

5. Hővel, tűzzel, gyulladással szembeni ellenállás vizsgálata

A nemfémes anyagból készült külső-, aktív részeket tartó szigetelőanyagú-, megerősített szigetelést alkotó-, hőre lágyuló műanyagokból készült részeknek, megfelelően hőállónak kell lennie.

5.1. golyós nyomópróba

Ezt a vizsgálatot melegítőszekrényben végezzük, ahol a vizsgálóeszközt 20 Newton erővel kell a felületre nyomni. Egy óra elteltével a vizsgált részt a melegítőkamrából kivéve hideg vízbe merítjük, mérjük a benyomódás átmérőjét, ami nem lehet nagyobb 2 mm-nél.

Ha nagyobb a benyomódás, lágyabb a szigetelőanyag akkor nem elégséges az anyag hővel szembeni ellenállása, és az esetek többségében a tűzzel szembeni ellenállásnak sem felel meg.

5.2. Tűzzel, gyulladással szembeni ellenállás vizsgálata
A következőkben ismertetnénk néhány, a gyakorlatban is előforduló esetet, amikor kialakulhat a készülékben a tűz, vagy gyulladás veszélye, melyek a következők:

• zárlat esetén
  

• rossz érintkezésből adódó csatlakozásoknál
  

• szénkefés motoros készülékeknél pl. konyhagépek, porszívó,. a szénkefék nagy mértékű kopása következtében, kialakuló körtűznél
  

• tartós túlterhelés, túlmelegedésnél
  

A nemfémes anyagokból készült részek nem lehetnek gyúlékonyak és nem terjeszthetik a tüzet. Ez a követelmény azonban nem érvényes dekoratív elemekre, amelyek a készülékben keletkező tűztől várhatóan nem gyulladnak meg és azt nem terjesztik tovább.

5.2.1 A tűzzel és gyulladással szembeni ellenállás vizsgálatát speciális izzóhuzalos berendezéssel végezzük, ahol a szabvány által megadott hőmérsékletre felhevített izzóhuzalt a szigetelőanyagú részhez nyomjuk.
A követelmény az, hogy ha meg is gyullad a szigetelőanyag, de 30 másodpercen belül ki kell aludnia.

5.2.2 A tűlángos vizsgálatnál 1 cm-es tűlánghoz tartjuk a vizsgálati mintát.
Követelmény, hogy ha meg is gyullad, de az égő részecskék lecsepegve nem gyújthatják meg az alatta 200 mm-re lévő fenyőfalemezre helyezett selyempapírt.

a vizsgálat eredménye nem megfelelő, a szigetelőanyag minta égő részei lecsepegtek, és a papírt meggyújtották, a gyulladás tovább terjedt a kornyezetében is

A vizsgálatoknál amennyiben a szabvány szerinti követelmények teljesültek úgy megfelelőnek minősül a készülék, azaz a konstrukciója olyan kialakítású, akár "szakszerűtlen működtetés" esetén is biztonságos.
Az "gyanús termékek"-nél a vizsgálatoknak kell igazolni azt a feltételezést, hogy a készülék áram, baleset, tűzveszélyes-e.

Jellemző hibák

Jellemző hibák

Az FVF Mechanikai és Villamos Laboratóriumában végzett villamos biztonsági vizsgálatoknál tapasztalt hibákat szeretnénk bemutatni néhány háztartási készülék példáján.
Sajnálatos módon a kereskedelemben kapható készülékekről van szó. Ezért szándékunk a készülékek veszélyforrásainak megismertetése, hogy ezzel is felhívjuk a vásárlók figyelmét, hogy a villamos készülékek vásárlásánál körültekintőbbek legyenek.

A felsorolt készülékek ma már szinte minden háztartásban használatosak, úgy mint: Vasalók, elektromos kávéfőzők, kenyérpirítók, szendvicssütők, hajszárítók, ventilátorok, kézi mixerek, turmixgépek, karácsonyfa füzérek.

Vasalók

Hordozható, kézben tartott, felügyelet mellett működtetett készülékek.

Fajtái:

• száraz vasalásra alkalmas vasalók, hőmérséklet szabályozással

• gőzölős vasalók, hőmérséklet és gőzszabályozással, permetező funkcióval
  

• nyomás alatt gőzölős kivitelű vasalók (alacsonyabb hőmérsékleten vasalnak) hőmérséklet és gőzszabályozással
  

• külön gőz adapterrel rendelkező vasalók (nagyobb víztartály, fűtőbetét forralja a vizet, alakítja gőzzé, külön csővezetéken kerül a gőz a vasalóba), a készülék nyomás alatt működik
  

• vasalógépek
  

• útivasalók, száraz és gőzölős kivitelű
  

• gőzvasalók (elektródás) többnyire függőleges helyzetben használatos, ez a fajta nem igen terjedt el.
  

A piacfelügyeleti ellenőrzések során a gyanúsnak vélt gőzölős vasalókból került be nagyobb számban a Mechanikai és Villamos Laboratóriumba villamos biztonsági vizsgálatra.

A vasalók jellemzően az alábbiakban felsorolt, szabvány szerinti követelményeknek nem feleltek meg:

• Áramütés elleni védelemmel, védőföldeléssel nem látták el, de a kettős szigetelés kritériumát sem elégítette ki.

• Villamos szilárdság vizsgálatnál (II érintésvédelmi osztálynak megfelelő) 3750 Volt próbafeszültség elérése előtt átütés történt a feszültség alatti részek és a megérinthető vasalótalp között.
  

• A mért felvett teljesítmény kisebb volt, mint a névlegestől való megengedett (+5%-10%).eltérés.
  

• Hőbiztosító nem volt beépítve,
  

• ha igen, helyzetében nem volt megfelelően rögzítve (szerelés függő ),
  

• vagy a működési határértéke magasabb volt, így a vasalótalp túlmelegedését későn érzékelte és a "szakszerűtlen működtetés" vizsgálatnál minden esetben kigyulladt a készülék.

• A hálózati csatlakozóvezeték bekötése a vasalón belül nem volt tehermentesítővel szerelve, vagy a tehermentesítő kivitele nem volt megfelelő. Rendeltetésszerű használatban kézben mozgatott készülékeknél a vezeték könnyen kihúzódhat és az aktív vezetékvég a megérinthető részhez érhet
  

• A csatlakozódugó csapjain a szigetelőgallér hiányzott.
  

• A mechanikai szilárdság vizsgálatnál a burkolat megrepedt, vagy betört és az aktív részek megérinthetővé váltak
  

• Miután a szakszerűtlen működtetés során a vasalók burkolata kigyulladt, a hővel-, tűzzel szembeni ellenállás vizsgálat elvégzésére nem volt szükség.
  

A felsoroltak, de már az egyes vizsgálati eredmények alapján is megállapítható volt a vasalókról az áramütés- és/ vagy tűzveszélyesség.

Elektromos kávéfőzők

Hordozható, felügyelet mellett működtetett készülékek, melyek kivitelük szerint lehetnek:

• átfolyó rendszerű kávéfőzők (perkolátor), legegyszerűbb kivitelű, "hosszú kávé" főzésére, melegentartó lappal ellátva
  

• átfolyó kávéfőző,azonos elven működő teafőzővel egy készüléken belül összeépítve
  

• eszpresszó kávéfőzők, zárt térben, gőznyomás alatt működnek
  

• kapuccsino (capuccino) készítő, olyan eszpresszó kávéfőző, amely rendelkezik külön gőzölőcsővel, a kávé és a tej habosítására.

• olyan kivitellel is találkozhatunk, ahol külön tejtartály is van, melyet fel lehet melegíteni gőzölés előtt.

• átfolyó rendszerű és eszpresszó kávéfőző összeépítve egy készüléken belül,
  egyidőben a kétféle kávé főzésére alkalmas

• automata kávéfőzőgépek, melyek rendelkeznek -kávéőrlővel, szemes kávé friss őrlésére, adagolására, eszpresszó kávéfőző egy vagy két csésze adagolással, külön gőzölő funkcióval.
  

Az ellenőrzések során az első két fajtából hoztak be a laboratóriumba villamos biztonsági vizsgálatra.

Az áramütés- és/vagy tűzveszély forrásai jellemzően következő hibák voltak:

• Az áramütés elleni védelem szempontjából egyik érintésvédelmi osztályba sem volt sorolható. Védőföldelés hiányzott, így az I érintésvédelmi osztályba nem sorolható, de II érintésvédelmi osztály (kettős szigetelés) követelményeit sem elégítette ki.

• A villamos szilárdság vizsgálatnál a szabványos 3750 Volt próbafeszültség elérése előtt, vagy egy percen belül átütött a feszültség alatti és a megérinthető részek (melegentartólap, burkolat, kapcsoló) között, mert a szigetelés nem volt megfelelő.

• Túlfolyás vizsgálatnál a víz a kapcsolóba illetve a melegentartólap alá folyt a feszültségalatti részekhez, a kúszóáramutak lecsökkentek és a villamos szilárdság vizsgálat követelményét sem elégítette ki.

• A hálózati csatlakozóvezeték készülékbe való bevezetésénél nem volt védő bevezetőgyűrű, a a sorjásan kivágott burkolat részén torténik a bevezetés.

• Huzamosabb használat után a vezeték szigetelése megsérülhet.

• A tehermentesítő szerkezeti kialakítása nem volt szabványos.

• A szigetelőcsövek nem voltak rögzítve a belső vezetékeken és a hőbiztosítón, helyzetük szerelés függő, így könnyen elcsúsznak és a csupasz feszültségalatti részek a megérinthető részhez érhetnek.

• Hőbiztosító nem volt beépítve, vagy a fűtőtesttől távolabb építették be (ez a távolság gyakran szereléstől függött), ezért a túlmelegedés elleni védelem nem időben működött

• Szakszerűtlen működtetés vizsgálat során a kávéfőzők kigyulladtak, füstöt, mérgező gázokat bocsátottak ki, a burkolat oly mértékben deformálódott, hogy a feszültség alatti részek megérinthetővé váltak. Azon túlmenően, hogy a kávéfőzők üzemképtelenné váltak, áramütés- és tűzveszélyes is voltak.

• Előfordult, hogy a túlmelegedést a "gyengére méretezett" fűtőtest szakadása akadályozta meg. Az ilyen védelem nem megbízható, ezért ilyen esetben több mintán is el kellene végezni a szakszerűtlen működtetést, hogy megbizonyosodjunk, minden esetben a fűtőszál szakadása időben lekapcsolja a hálózatról a készüléket.

Kenyérpirítók

Felügyelet mellett működtetett hőtechnikai készülékek

Fajtái: kivitel és funkciótól függően

• fém vagy műanyag (cool touch) burkolatú
  

• 2 vagy 4 szeletes
  

• péksütemény melegítő ráccsal ellátva

• nyitható morzsatartóval szerelve
  

• fűtőszállal vagy kvarccsővel szerelve
  

• mechanikus vagy elektronikus szabályozású.
  

A fűtőszállal szerelt kenyérpirítók forgalmazása jobban elterjedt (az olcsóbb árszínvonal miatt) , így a gyanús minták laboratóriumi vizsgálatra is ebből a kategóriából kerültek ki.

A tapasztalat szerint az áramütés veszélyt okozó hiányosságok az alábbiak voltak:

• Az áramütés elleni védelem kialakítása nem volt megfelelő, a villamos szilárdság vizsgálatnál a szabványos próbafeszültség elérése előtt átütés történt.
  

• A hálózati csatlakozóvezeték keresztmetszete kisebb volt, mint a névleges áramhoz tartozó szabványos keresztmetszet (a vezeték túlmelegedését okozza)
  

• A belső vezetékek nem rögzítettek helyzetükben, éles fém felületekkel érintkeztek, melyek a szigetelést elnyírhatják. A vezeték szigetelésének sérülése miatt nő az áramütés kockázata.
  

• A hálózati csatlakozó vezeték tehermentesítése nem volt megfelelő kialakítású, könnyen kihúzódhat a vezeték és a szigetelés sérül.
  

• A fűtőszál rögzítése nem volt megfelelő, lazulás következtében a kúszóáramutak lecsökkenésével, azaz a biztonságos érintésvédelmi távolság is csökkent.

Szendvicssütők

Hordozható, felügyelet mellett működtetett készülékek.

Fajtái: 2 vagy 4 szeletes.

A laboratóriumi vizsgálatok során a következő jellemző hiányosságokat tapasztaltuk:

• A szendvicssütő két lapját összekötő vezeték védelmére nyitott tekercselésű rugót alkalmaztak, ami nem megengedett szabvány szerint a rendeltetésszerű használat közben mozgatott vezetékek védelmére.

• A védőföldelés folytonosság vizsgálatnál, de már a szemrevételezésnél is látható volt, hogy a védőérintkező csak az egyik sütőlappal van összekötve, így a másik megérinthető sütőlap a zárlat ellen nincs védve.

• A burkolat mechanikai szilárdsága nem megfelelő, mert 0,5 Joule energiájú ütés hatására betört és az aktív részek megérinthetők lettek.

Hajszárítók

Az ellenőrzések során gyanúsnak vélt készülékek, szinte mindegyikét áramütés és/vagy tűzveszélyesnek minősítettük.

A laboratóriumi vizsgálatok során megállapított jellemző hibák a következők voltak.

• Az aktív részek megérintése elleni védelem, nem volt megfelelő
  

• A kettős szigetelésű hajszárítóknál tapintótűvel megérinthettük a meleglevegőt kifúvó rácson keresztül a feszültség alatti, önműködően visszakapcsoló hőkioldót. (klixon), áramütés kockázata állt fent.
  

• A motort és fűtőszálakat összekötő vezetékek helyzetükben nem rögzítettek.
  

• A szakszerűtlen működtetés vizsgálatnál miután a hőkioldó nem a megfelelő helyre volt beépítve, ezért nem jelezte időben a túlmelegedést, nem kapcsolta ki a készüléket, így a felizzott fűtőszálak meggyújtották a burkolatot, az égő részecskék lehullottak.
  

Hajszárítók használata közben elkerülhetetlen, hogy hajszál és por ne kerüljön be a rácson keresztül a készülékbe akár a levegőt szívó oldal, akár a forró levegőt kifújó oldal felöl, vagy véletlenül kézzel elfedjük a szívórácsot. Ennek az a következménye, hogy a ventilátor forgását lelassítja, a ventiláció hűtőhatása csökken, a fűtőszál felizzik és a burkolat kigyullad, ha a hőkioldó nem kapcsolja le a készüléket. A megfelelően, és önmagától viszzakapcsolódó hőkioldó túlmelegedésnél kikapcsol, és ha lehűl ismét a normál hőmérsékletre visszakapcsolja a készüléket. Csak szakaszos működésre alkalmas, ezért a hőbiztosítónak megbizhatóan kell működnie.

Kézi mixerek (élelmiszer keverőgépek)

Rendeltetésszerű használatban kézben tartott, rövid üzemidejű készülékek.

Főbb baleset veszélyt okozó hibák

• A belső huzalok és szigetelőcsövek helyzetükben nem rögzítettek, a motor forgórészéhez érhetnek, ha a szigetelés meghibásodik, a csupasz vezetékek összeérhetnek és zárlat alakulhat ki.

• Belső forrasztott kötések mechanikai és villamos kötése leválás ellen nem biztosított, így a feszültség alatti részek érintkezése esetén itt is zárlat veszély alakulhat ki.

• A motort rögzítő fém csavarok műanyagba csavarodtak, de a menetek megszakadtak, ezáltal a rögzítés labilis lett, a motor működés közben rezegni kezdett majd elmozdult és a forgó műanyag fogaskerekeket eldarálta, üzemképtelenné és baleset veszélyessé vált.

• A készülék keverőrúdjai forgás közben imbolygó mozgást végeznek, forgás közben, magasabb fordulaton és átkapcsoláskor reteszelés hiányában véletlenül kipattinthatók.

• A kézi mixeren nem jelölték a keverőszárak helyzetét, így felcserélhetők voltak. Abban az esetben, amikor mindkét keverőszár befelé forgott, az ételek és/vagy folyadékok olyan helyre hatoltak be, ahol villamos és/vagy mechanikai veszélyt okozhattak.
   

Turmixgépek (folyadék és ételkeverők)

Rövid üzemidejű készülékek.

Az alábbi biztonsági követelményeket nem elégítették ki.

• Az áramütés elleni védelem nem volt megfelelő, a kettősszigetelésű készülékek a villamos szilárdság vizsgálatnál 3750 Volt próbafeszültséget nem bírták ki, átütés történt.
  

• A fedél és a cserélhető turmix feltét eltávolítása után a belső csavarok megérinthetők voltak, melyek az aktív részektől csak alapszigeteléssel voltak elválasztva, a megerősített szigeteléssel szemben.
  

• A turmix feltét használatakor a vágókések akkor is működtethetők, ha a kehely nincs a helyén, a használóra nézve sérülést okozhat, baleset veszélyes.
  

• A nyomógombos kapcsoló nem védett véletlenszerű működés ellen, balesetveszélyes
   

Ventillátorok

Hordozható felügyelet nélkül működtethető készülékek.

Fajtái:

• legelterjedtebb az asztali és álló kivitelű
  

• fokozat kapcsolóval ellátott
  

• álló és oszcilláló
  

Jellemző hibák, melyeket a vizsgálataink során tapasztaltunk:

• Szerszám használata nélkül a védőburkolat levehető volt, így a ventilátor forgó lapátjai mechanikai sérülést okozhatnak.
  

• A kapcsolóhoz bekötött belső huzalok rögzítetlenek voltak,
  

• Forrasztott kötések leválás ellen nem biztosítottak, a csupasz vezetékek érintkezése esetén zárlat veszély lehetséges.
  

• A belső huzalok a lágy, vékony műanyag doboznak a szélein becsípődtek, a rögzítő csavarok alá kerültek, szigetelésük megsérült,
  

• Az oszcilláló mozgást biztosító fémrúd csavarja megérinthető, szigetelési hiba esetén áramütés veszélyes lehet.
  

• Villamos szilárdság vizsgálatnál a kettős szigetelés követelményeit nem elégítették ki, 3750 Volt feszültségszint elérése előtt átütés következett be.
  

Karácsonyfafüzérek

Karácsonyi ünnepek előtt minden évben kiemelt vizsgálat a karácsonyfafüzérek villamos biztonsági vizsgálatai.

Visszatérő vizsgálat volt, visszatérő hibákkal!

A 42 vizsgálati mintából 23 füzér áram-és/vagy tűzveszélyesnek bizonyult.

Jellemző hibák, melyek áramütés és/vagy tűzveszély forrásai lehetnek:

•