Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : szabványok

szabványok


  • Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

  • villamos berendezések érintésvédelmének minősítése

    • MSZ 171-1:1984

    • MSZ 172-1:1986

    • MSZ 172-1:1986/1M:1989

    • MSZ 172-2:1994

    • MSZ 172-3:1973

    • MSZ 172-4:1978

    • 8/1981.(XII. 27) IpM (KLÉSZ)

    • MSZ 2364: 2003   ---- új! (Épületek villamos berendezéseinek létesítése)

    • MSZ 4851-1:1988

    • MSZ 4851-2:1990

    • MSZ 4851-3:1989

    • MSZ 4851-4:1989

    • MSZ 4851-5:1991

  • erősáramú berendezések felülvizsgálata

    • 4/1980.(XI.25.) BM. rendelet (OTSZ)

    • MSZ 1600-1:1977

    • MSZ 1600-1:1977/1M:1981

    • MSZ 1600-2:1979

    • MSZ 1600-3:1986

    • MSZ 1600-4:1980

    • MSZ 1600-5:1980

    • MSZ 1600-6:1981

    • MSZ 1600-7:1981

    • MSZ 1600-8:1977

    • MSZ 1600-9:1978

    • MSZ 1600-10:1983

    • MSZ 1600-11:1982

    • MSZ 1600-12:1982

    • MSZ 1600-13:1982

    • MSZ 1600-14:1983

    • MSZ 1600-15:1975

    • MSZ 1600-16:1992

    • MSZ 447:1998

    • MSZ 2364: 2003   ---- új! (Épületek villamos berendezéseinek létesítése)

    • MSZ 10900:1970

    • MSZ 10900:1970/1M:1986

  • villámvédelmi berendezések ellenőrzése

    • MSZ 274-3:1981

    • MSZ 274-3:1981/1M:1985

    • MSZ 274-3/2M:2001

    • MSZ 274-4:1977

  • kisfeszültségű berendezések villámvédelmi és túlfeszültségvédelmi felülvizsgálata

    • MSZ IEC 1000-1-1:1995

    • MSZ IEC 1312-1

Ha valóban biztonságban szeretné tudni családját, beosztottait, önmagát és nem utolsósorban ingatlanát és a benne lévő értékeit, az előírt időközönként végeztesse el a villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokat! Ne elsősorban az ár alapján döntsön, hanem mérlegelje, hogy a felülvizsgáló valóban elvégzi-e a szükséges méréseket és szemrevételezéseket. Ne elégedjen meg azzal, hogy kap egy papírt és ezentúl már nem az Ön felelőssége, ha netalán baleset vagy káresemény következik be. Jogilag valóban nem felelős a vezető, ha felülvizsgáltatja az adott villamos hálózatot, illetve berendezést - de vajon tud-e nyugodtan aludni, ha spórolás miatt csak a leg lényegesebbnek gondolt vizsgálatokat végeztette el...

Természetesen a versenytársaink is megfelelő munkát végeznek, azonban ki szeretném azt emelni, hogy ha ugyanarra a vizsgálatra gyanúsan olcsó árajánlatot kap, gondolja végig az előzőeket! 

Áraink:

villamos berendezések érintésvédelmének minősítése
Helyszíni felülvizsgálat vizsgálati pontonként: 220 Ft + ÁFA
Jegyzőkönyv összeállítása, bekötve, 3 példányban: 10 000 Ft + ÁFA
Jegyzőkönyv másolat készítése példányonként: 1 600 Ft + ÁFA
Másodlagos kiszállás hibajavítás után illetve akadályoztatás miatt: 2 500 Ft + ÁFA
Hibajavítás utáni ellenőrző mérés, vizsgálati pontonként:: 180 Ft + ÁFA
erősáramú berendezések felülvizsgálata (létesítés, tűzvédelem)
Helyszíni felülvizsgálat vizsgálati pontonként: 280 Ft + ÁFA
Jegyzőkönyv összeállítása, bekötve, 3 példányban: 10 000 Ft + ÁFA
Jegyzőkönyv másolat készítése példányonként: 1 600 Ft + ÁFA
Másodlagos kiszállás hibajavítás után illetve akadályoztatás miatt: 2 500 Ft + ÁFA
Hibajavítás utáni ellenőrző vizsgálat, vizsgálati pontonként: 180 Ft + ÁFA
villámvédelmi berendezések ellenőrzése
Helyszíni felülvizsgálat vizsgálati pontonként: 380 Ft + ÁFA
Jegyzőkönyv összeállítása, bekötve, 3 példányban: 10 000 Ft + ÁFA
Jegyzőkönyv másolat készítése példányonként: 1 600 Ft + ÁFA
Másodlagos kiszállás hibajavítás után illetve akadályoztatás miatt: 2 500 Ft + ÁFA
Hibajavítás utáni ellenőrző vizsgálat, vizsgálati pontonként: 180 Ft + ÁFA
kisfeszültségű berendezések villámvédelmi és túlfeszültségvédelmi felülvizsgálata
Helyszíni felülvizsgálat vizsgálati pontonként: 500 Ft + ÁFA
Jegyzőkönyv összeállítása, bekötve, 3 példányban: 10 000 Ft + ÁFA
Jegyzőkönyv másolat készítése példányonként: 1 600 Ft + ÁFA
Másodlagos kiszállás hibajavítás után illetve akadályoztatás miatt: 2 500 Ft + ÁFA
Hibajavítás utáni ellenőrző vizsgálat, vizsgálati pontonként: 180 Ft + ÁFA

Feszültségingadozás mérése és rögzítése

Maximum 16 órai adat rögzítés 1db csatlakozási pontról 6 000 Ft + ÁFA
Jegyzőkönyv összeállítása, bekötve, 3 példányban: 10 000 Ft + ÁFA
Jegyzőkönyv másolat készítése példányonként: 1 600 Ft + ÁFA

Egyéb díjak

Helyszíni hibajavítás (gyorsjavítás), veszély és kisebb hibák megszűntetése  3 000 Ft + ÁFA/ó
Szakvélemény elkészítése oldalanként (berendezésenként): 5 000 Ft + ÁFA
Kiszállási díj Kaposváron: 2 000 Ft + ÁFA
Gépkocsi használat vidékre: 70 Ft + ÁFA / km

 


 

A villamos biztonságtechnikai előírások rendszere**

  Érintésvédelem Létesítés, tűzvédelem Villámvédelem

Létesítés

MSZ 172/1....4

8/1981.(XII.27.) IpM (KLÉSZ)

MSZ 1600/1.....15

MSZ 447

MSZ 274/3-81
ELLENŐRZÉS Mi írja elő? MSZ 172/1

8/1981.(XII.27.) IpM (KLÉSZ)

4/1980.(XI.25.)BM

Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 41§. (7)

MSZ 274/4-77
Milyen időközönként? Szabványossági: 3 év

Szerelői: változó

A - B* 3 év
C* 6 év
D - E* 9 év
A - B* 3 év
C* 6 év
D - E* 9 év
Hogyan? MSZ 4851/1.....5 MSZ 10900-70 MSZ 274/4-77

* tűzveszélyességi osztálybasorolás alapján

** a táblázatban a szabványok mejelölései tájékoztató jellegűek! A szabványok pontos megjelölését lásd az alábbi felsorolásban!


Az épületvillamosságot érintő magyar szabványok felsorolása

ME 04-115:1982            Az egyenlő potenciálra hozás hálózatának kialakítása

ME 04-124:1979            Vasbeton alapozás alkalmazása földelés céljára

MSZ-02-101:1968            Mozgóképszínházak és mozgókép bemutató helyiségek tűzrendészeti szabályai

MSZ-02-103:1968            Színházak és művelődési létesítmények tűzrendészeti szabályai

MSZ-04-11-1:1985            Felvonók létesítése. Általános rendeltetésű felvonók műszaki követelményei

MSZ-04-11-8:1990            Felvonók létesítése. Vész-és üzemállapot jeleket átvivő berendezések műszaki követelményei

MSZ-04-64:1990            Építkezési felvonulási villamos berendezés követelményei

MSZ-04-105-1:1990            Lakóépületek és lakások villamos felszereltsége. Minimális felszereltség

MSZ-04-203-1:1981            Oktatási épületek. Általános iskolák tervezési előírásai

MSZ-04-203-2:1981            Oktatási épületek. Gimnáziumok tervezési előírásai

MSZ-04-203-3:1979            Oktatási épületek. Szakmunkásképző iskolák. Tervezési előírások

MSZ-04-203-5:1979            Oktatási létesítmények. Óvodák. Tervezési előírások

MSZ-04-203-7:1979            Oktatási épületek. Szakmunkásképző tanműhelyek. Tervezési előírások

MSZ-04-205-2:1987            Nevelési,oktatási építmények,bölcsődék. Tervezési előírások

MSZ-04-206-2:1981            Otthonok,szállások. Szociális otthonok tervezési előírásai

MSZ-04-206-5:1981            Otthonok,szállások. Munkásszállók tervezési előírásai

MSZ-04-206-7:1981            Otthonok,szállások. Öregek napköziotthona tervezési előírásai

MSZ-04-208-6:1981            Egészségügyi létesítmények. Közforgalmú gyógyszertárak tervezési előírásai

MSZ-04-211:1988            Konyhák és éttermek. Tervezési előírások

MSZ-04-805-1:1990 Építő-és szerelőipari villamos vezetékek és berendezések. Építmények villamos vezetékei és szerelvényei

MSZ-05-00.0201:1986            Villamossági termékek szabványossági és biztonsági vizsgálati jele

MSZ-05-04.0101:1983            Gépkönyv, villamos fejezet (Gépek villamos berendezését ismertető leírás). Alaki és tartalmi előírások

MSZ-09-57.0011-4:1987            Robbanóanyagipari létesítmények létesítési biztonsági követelményei. Villamos előírások

MSZ-17-033:1992            Épületek vezetékes távközlési hálózata létesítésének előfeltételei

MSZ-17-204:1992            Erősáramú vezetékek, villamosított vasútvonalak és villámhárító berendezések megközelítése és keresztezése nyomvonalas távközlési hálózatokkal

MSZ 1:1993            Szabványos villamos feszültségek

MSZ 146-6:1998 0,6/1kV névleges feszültségű elosztóhálózati kábelek

MSZ 146-6:1998/1M:2000        0,6/1 kV névleges feszültségű elosztóhálózati kábelek

MSZ 146-8:1998            Extrudált szigetelésű,3,6/6 (7,2)kV -20,8/36 (42)kV névleges feszültségű elosztóhálózati kábelek

MSZ 151-1:2000            Erősáramú szabadvezetékek. Az 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai.

MSZ 151-8:1983            Erősáramú szabadvezeték. Kisfeszültségű szabadvezetékek létesítési

előírásai

MSZ 171-1:1984            Villamos gyártmányok közös biztonsági előírásai. Érintésvédelmi osztályozás

MSZ 172-1:1986            Érintésvédelmi szabályzat. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések

MSZ 172-1:1986/1M:1989            Érintésvédelmi szabályzat. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések

MSZ 172-2:1994            Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű nem közvetlenül földelt berendezések

MSZ 172-3:1973            Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű,közvetlenül földelt berendezések

MSZ 172-4:1978            Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű,kis zárlati áramú berendezések

MSZ 274-1:1977            Villámvédelem. Fogalommeghatározások

MSZ 274-2:1981            Villámvédelem. Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása

MSZ 274-2/1M:2001            Villámvédelem. Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása

MSZ 274-3:1981            Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki követelményei

MSZ 274-3:1981/1M:1985            Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki követelményei

MSZ 274-3/2M:2001            Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki követelményei

MSZ 274-4:1977            Villámvédelem. Felülvizsgálat

MSZ 447:1998            Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás

MSZ 453:1987            Biztonsági táblák erősáramú villamos berendezések számára.

MSZ 595-1:1986            Építmények tűzvédelme. Fogalommeghatározások

MSZ 595-2:1994            Építmények tűzvédelme. Építőanyagok osztályozása éghetőség, füstfejlesztő képesség és égve csepegési tulajdonságuk szerint

MSZ 595-4:1986            Építmények tűzvédelme. Középmagas és magas épületek tűzvédelmi előírásai

MSZ 1585:1973            Üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára

MSZ 1585-1:1987            Erősáramú üzemi szabályzat. Általános előírások és az épületvillamossági berendezések üzemi szabályzata

MSZ 1585-1:1987/1M:1991            Erősáramú üzemi szabályzat. Általános előírások és az épületvillamossági berendezések üzemi szabályzata

MSZ 1585-3:1991            Erősáramú üzemi szabályzat. Közcélú hálózatok kisfeszültségű berendezései

MSZ 1585-7:1991            Erősáramú üzemi szabályzat. Közcélú villamosművek nagyfeszültségű berendezései

MSZ 1585-9:1991            Erősáramú üzemi szabályzat. Közcélú erőművek kisfeszültségű berendezései

MSZ/T 1585:2001            Erősáramú üzemi szabályzat

MSZ 1600-1:1977            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Általános előírások

MSZ 1600-1:1977/1M:1981            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Általános előírások

MSZ 1600-2:1979            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Poros helyiségek

MSZ 1600-3:1986            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Időszakosan nedves helyiségek.

MSZ 1600-4:1980            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Nedves helyiségek

MSZ 1600-5:1980            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Marópárás helyiségek

MSZ 1600-6:1981            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Meleg helyiségek

MSZ 1600-7:1981            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Szabadterek

MSZ 1600-8:1977            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek

MSZ 1600-9:1978            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Tűzveszélyes helyiségek és szabadterek

MSZ 1600-10:1983            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Istállók és egyéb mezőgazdasági építmények

MSZ 1600-11:1982            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Villamos kezelőterek és laboratóriumok

MSZ 1600-12:1982            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Gépjárműtárolók,gépjárműszínek és repülőgéphangárok

MSZ 1600-13:1982            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Színházak és hasonló kulturális létesítmények

MSZ 1600-14:1983            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Közterület.

MSZ 1600-15:1975            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Éghető anyagból készült épületek és épületszerkezetek

MSZ 1600-16:1992            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Helyhezkötött akkumulátorok telepítése, akkumulátorhelyiségek és -töltőállomások létesítése

MSZ 1610-1:1970            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Általános előírások és száraz helyiségre vonatkozó előírások

MSZ 1610-2:1970            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Poros, időszakosan nedves, nedves, marópárás vagy meleg helyiségek, illetve szabadtér

MSZ 1610-4:1970            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Tűzveszélyes helyiségek és szabadterek

MSZ 1610-5:1970            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Villamos kezelőterek és laboratóriumok

MSZ 1610-6:1979            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Kis zárlati áramú berendezések

MSZ 1610-7:1970            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Színházak és hasonló kulturális létesítmények

MSZ 1610-8:1970            Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Közterület

MSZ 2040:1995            Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése

MSZ 2064-1:1998            Villamos berendezések irányelvei. 52.rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel-és vezetékrendszerek. Kábelek és vezetékek megengedett áramai.

MSZ 2064-2:1998            Villamos berendezések irányelvei. 52.rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel-és vezetékrendszerek. A csatlakozási határfelületek melegedésének korlátozása

MSZ 2364-100:1995            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Alkalmazási terület

MSZ 2364-200:1992            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések. Fogalommeghatározások

MSZ 2364-300:1995            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Általános jellemzők elemzése

MSZ 2364-410:1999            Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 4.rész: Biztonságtechnika. 41.kötet: Áramütés elleni védelem (IEC 364-4-41:1992, módosítva)

MSZ 2364-420:1994            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. A villamos berendezés hőhatása elleni védelem

MSZ 2364-430:1994            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Túláramvédelem

MSZ 2364-442:1998            Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 4.rész: Biztonságtechnika. 44.kötet: Túlfeszültségvédelem. 442.főfejezet: A kisfeszültségű villamos berendezések védelme a nagyfeszültségű rendszerek földzárlata esetén

MSZ 2364-450:1994            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Feszültségcsökkenés-védelem

MSZ 2364-460:1994            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Leválasztás és kapcsolás

MSZ 2364-470:1995            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Áramütés elleni védelem alkalmazása

MSZ 2364-473:1994            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Túláramvédelem alkalmazása.

MSZ 2364-482:1998            Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 4.rész: Biztonságtechnika. 48.kötet: Védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével. 482.főfejezet: Tűzvédelem fokozott kockázat vagy veszély esetén

MSZ 2364-510:1995            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Villamos szerkezetek kiválasztásának és szerelésének általános előírásai

MSZ 2364-520:1997            Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5.rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. 52.kötet: Kábel-és vezetékrendszerek (IEC 364-5-52:1993, módosítva)

MSZ 2364-523:1998            Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5.rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. 52.kötet: Kábel-és vezetékrendszerek. 523.főfejezet: Megengedett áramok (IEC 364-5-523:1983, módosítva)

MSZ 2364-537:1995            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Leválasztókapcsolás és üzemi kapcsolás eszközei

MSZ 2364-540:1995            Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Földelőberendezések és védővezetők kiválasztása és szerelése

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode