Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : KLÉSZ

KLÉSZ


 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet

a Közösségi - és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról

A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) 16. §-a (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belkereskedelmi miniszterrel, az építésügyi- és városfejlesztési miniszterrel, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökével, a Kisiparosok Országos Szervezetével, a Kiskereskedők Országos Szervezetével és a szövetkezetek országos érdek-képviseleti szerveivel egyetértésben a következőket rendelem:

1. § A Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatát (a továbbiakban: KLÉSZ) e rendelet mellékleteként kiadom.

2. § (1) A KLÉSZ rendelkezéseit alkalmazni kell az ott meghatározott

a) kommunális-, lakó- és egyéb épületekre, fogyasztási helyekre, illetve fogyasztói vezetékhálózatokra és ezek

- tervezőjére,

- beruházójára,

- kivitelezésével, bővítésével, átalakításával, karbantartásával foglalkozó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], kisiparosokra, gazdasági munkaközösségekre (a továbbiakban együtt: kivitelező),

- tulajdonosára, kezelőjére, üzemeltetőjére (a továbbiakban együtt: ingatlankezelő),

b) a kommunális-, lakó- és egyéb épületekben, illetve fogyasztási helyen üzemeltetett fogyasztóberendezésekre és azok

- üzemeltetőjére, használójára (a továbbiakban: fogyasztó),

- kölcsönzésével foglalkozó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], magánkereskedőre (a továbbiakban együtt: kölcsönző vállalat),

- javításával, karbantartásával, átalakításával foglalkozó gazdálkodó szervezetre, gazdasági munkaközösségre, kisiparosra (a továbbiakban együtt: karbantartó vállalat),

- használt áruként való értékesítésével (vétel-eladás) foglalkozó gazdálkodó szervezetre, magánkereskedőre (használtcikk-kereskedő, műszaki kereskedő, rádió-villamossági kereskedő, barkácskereskedő; a továbbiakban együtt: használtcikk-kereskedő).

(2) A KLÉSZ rendelkezéseit alkalmazni kell az áramszolgáltató vállalatokra is.

(3) A KLÉSZ rendelkezéseit alkalmazni kell olyan kommunális- és lakóépület esetén is, amely villamos energia ellátását nem közvetlenül az áramszolgáltató kezelésében levő elosztóvezetékről kapja. Ebben az esetben az áramszolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket a kommunális-, vagy lakóépület közvetlen ellátását szolgáló villamoshálózat kezelőjére is alkalmazni kell.

(4) A KLÉSZ-t az Ipari Közlönyben és az érdekelt minisztériumok hivatalos lapjában kell közzétenni.

3. § A KLÉSZ előírásai megtartásának hatósági ellenőrzése - külön jogszabály értelmében - a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe tartozik.

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1/1964. (IX. 9.) NIM rendelet, valamint az azt módosító 7/1978. (X. 25.) NIM rendelet és az azzal kiadott „Érintésvédelmi Rendszabály” hatályát veszti.

(2) A KLÉSZ 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat csak 1984. január 1-jétől kell alkalmazni.

Mellékelt a 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelethez

Kommunális- és lakóépületek érintésvédelmi szabályzata (KLÉSZ)

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § (1) A KLÉSZ a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatra csatlakozó kommunális-, lakó- és egyéb épületek, fogyasztási helyek, fogyasztói vezetékhálózatok és fogyasztóberendezések érintésvédelme létesítésére és ellenőrzésére ad előírásokat.

(2) A KLÉSZ-t együtt kell alkalmazni a vonatkozó állami szabványokkal és műszaki előírásokkal.

2. § (1) A KLÉSZ alkalmazásánál irányadó fogalmakat a (2)-(6) bekezdések, továbbá az MSZ 172/1 és az MSZ 477 szabványok, valamint a Villamos-Energia Közszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: VKSZ) tartalmazzák.

(2) A KLÉSZ alkalmazásában:

a) Lakóépület: közvetlenül a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatról (a továbbiakban: elosztóhálózat) ellátott és alaprendeltetése szerint

- lakóépület,

- üdülőépület,

- otthonház

abban az esetben is, ha az alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiség (pl.: üzlet, műhely) is van benne, továbbá

- az előbbiek elhelyezésére szolgáló, illetve alkalmas telek;

b) Kommunális épület: közvetlenül az elosztóhálózatról ellátott és alaprendeltetése szerint az a) pontba nem tartozó valamennyi épület - a c) pontban meghatározott kivételével - úgymint

- igazgatási és irodaépület,

- szociális épület (bölcsőde, csecsemőotthon, szociális otthon),

- egészségvédelmi épület (gyógykezelő épület, orvosi rendelő),

- művelődési épület (színház, mozi, kultúrház stb.),

- oktatási épület (óvoda, iskola, egyetem, diákotthon, nevelőotthon, sportlétesítmények),

- ellátó és szolgáltató épület (üzlet, üzletház, áruház, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzlet, konyha, szálloda, üdülőszálló)

abban az esetben is, ha az épület alaprendeltetésétől eltérő célra szolgáló helyiség (pl.: lakás, műhely) is van benne, továbbá

- az előbbiekhez hasonló rendeltetésű, illetve a felsorolt létesítmények elhelyezésére szolgáló egyéb épület;

c) Egyéb épület: közvetlenül az elosztóhálózatról ellátott különálló épület, amelyben 30 kW-ot meg nem haladó csatlakozási teljesítményű műhely, üzem stb. van

(a továbbiakban együtt: épület).

(3) A KLÉSZ alkalmazásában a VKSZ-ben meghatározottakon túlmenően:

a) Fogyasztási hely: az elosztóhálózatra közvetlenül csatlakozó építési felvonulási villamosenergia-ellátás is, ha a kivitelező nem gazdálkodó szervezet,

b) Fogyasztói vezetékhálózat: a teljes érintésvédelmi rendszer is.

(4) Az érintésvédelemmel kapcsolatos fogalmak a következők:

a) Házi fémhálózat: az épületen belül minden olyan villamosan összefüggő jól vezető fémszerkezet, amelynek mérete függőleges irányban a szintmagasságnál, vagy vízszintes irányban 5 m-nél nagyobb.

Nem minősül házi fémhálózatnak a lépcső, a függőfolyosó- és az erkélykorlát, valamint a zászlótartó rúd abban az esetben sem, ha méretei az említett határértékeket meghaladják. (Házi fémhálózat pl.: a víz, gáz, központi fűtés villamosan összefüggő jól vezető fémcsőhálózata, vagy villamosan összefüggő jól vezető fém épületszerkezet),

b) Villamosan összefüggő jól vezető: minden olyan fémszerkezet, melynek elemei egymáshoz hegesztéssel, forrasztással, szegecseléssel, csavaros kötéssel, vagy csővezeték esetén a szokásos karmantyús vagy karimás csőkötéssel vannak összeerősítve.

c) Önállóan is számottevő földelés:

- a vasbeton épületalap-földelés, továbbá az a más - természetes vagy mesterséges - földelés

- amelynek szétterjedési ellenállása (létesítés után vagy a földelőként való felhasználás előtt megmérve és bizonylatolva) 10 ohm-nál nem nagyobb, vagy

- amelynek a talajban fekvő hatásos (a talajfelszínnél legalább 0,7 m-rel mélyebben fekvő) teljes hossza

= vízszintes földelő esetén legalább 8 m,

= függőleges (rúd, cső) földelő esetén legalább 4 m, ezt a feltételt kielégíti 2 db egymástól legalább 2 m távolságra levő és egyenként 2 m hatásos hosszúságú földelő összekötése is.

d) Egyenpotenciálra hozó vezetékrendszer: (a továbbiakban: EPH) az a vezetékrendszer, amely a védővezetőt igénylő érintésvédelemmel ellátott készülékek testét, a házi fémhálózatokat, valamint az önállóan is számottevően földelt fémtárgyakat - közvetlenül vagy közvetve - villamosan hatásosan összeköti.

e) Nullavezetővel egyesített földelőhálózat: (a továbbiakban: NEFH) a KLÉSZ és a vonatkozó műszaki előírás valamennyi előírásait kielégítő olyan EPH, amelyet nullázott villamos fogyasztóberendezések épületében építettek ki, és az a hálózat nullavezetőjével is össze van kötve.

f) A nullázás külső feltételei: azok az elosztóhálózati feltételek, amelyek maradéktalan teljesülése szükséges ahhoz, hogy a nullázásos érintésvédelem az adott elosztóhálózatra csatlakozó valamennyi fogyasztói vezetékhálózaton - a „nullázás belső feltételei”-nek az egyes fogyasztói vezetékhálózatokon való teljesülése nélkül is - alkalmazható legyen.

g) A nullázás belső feltételei: - egy fogyasztói vezetékhálózatra vonatkozóan - azok az MSZ 172/1-ben meghatározott különleges feltételek, amelyek teljesülése esetén az adott fogyasztói vezetékhálózaton a nullázásos érintésvédelem abban az esetben is alkalmazható, ha a „nullázás külső feltételei” egyébként nem teljesülnek.

II. FEJEZET

Létesítési előírások

3. § (1) Minden

- létesítendő épületben, továbbá

- meglevő épületben, ha a fogyasztói vezetékhálózat felújításra kerül

ki kell építeni valamely - az MSZ 172/1 előírásainak megfelelő - védővezetőt igénylő érintésvédelmi rendszert, függetlenül attól, hogy az épület létesítése, illetve a fogyasztói vezetékhálózat kiépítése idején milyen jellegű fogyasztóberendezések üzemeltetését tervezték.

(2) A védővezetőt el kell vezetni - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a mért fogyasztói hálózat villamos fogyasztóberendezés csatlakoztatására szolgáló mindazon pontjaihoz dugaszoló aljzat, tűzhely csatlakozás stb.).

a) ahol vezetékes érintésvédelmet igénylő fogyasztóberendezést terveznek csatlakoztatni, illetve

b) amely olyan helyiségben van, ahol az MSZ 172/1 szerint az érintésvédelem minden fogyasztóberendezés számára kötelező (meglevő épület felújítása esetén a 14. § (2) bekezdésében foglalt kivételeket is figyelembe véve).

(3) Nem kötelező a védővezetőt elvezetni

a) azokhoz a mennyezetlámpa csatlakozásokhoz, amelyeknél a lámpa felfüggesztésére szolgáló horgot megfelelő szigeteléssel látták el,

b) az oldalfalra szerelt, a helyiség tartozékát képező olyan lámpatesthez, amely védővezetőt nem igényel, mivel

- II. érintésvédelmi osztályú, vagy

- a fényforrás behelyezett állapotában megérinthető fémszerkezetet nem tartalmaz (pl.: porcelán lámpatest, porcelán vagy műanyag ferde fali foglalat).

4. § (1) Nullázást kell vezetékes érintésvédelmi módként kialakítani minden olyan épületben, illetve fogyasztói vezetékhálózaton, ahol

a) a nullázás külső feltételei teljesülnek, illetve

b) a nullázás belső feltételei teljesülnek vagy teljesíthetők.

(2) Meglevő épületben védővezetőként felhasználható

a) a korábban a házi főelosztó-berendezéstől, vagy házi csatlakozó szekrénytől kiépített különálló nullázó vezető (védővezető), vagy

b) az épületen belül fémcsöves megoldású folytonos vízvezeték nyomócső, a legközelebbi felújításig.

(3) Azokon a helyeken, ahová az MSZ 172/1 a nullavezető földelését írja elő, de ennek szétterjedési ellenállását nem határozza meg, önállóan is számottevő földelés felhasználásával kell a földelést kialakítani.

5. § (1) Védőföldelés alkalmazható védővezetőt igénylő érintésvédelem megoldásaként, ha a 4. §-ban meghatározott nullázási feltételek nem teljesíthetők.

(2) A védőföldelés szétterjedési ellenállásértékét az MSZ 172/1 előírásai szerint, a tervezett kismegszakítók, illetve biztosítók névleges áramerőssége alapulvételével kell meghatározni. 10 A-nál kisebb névleges áramerősségű kismegszakítót, illetve biztosítót 10 A-es névleges áramerősséggel kell a számításnál figyelembe venni.

(3) Meglevő épületben a méretlen villamos fogyasztói hálózat felújításáig védővezető céljára a házon belül fémes vízvezeték-nyomócső is felhasználható.

6. § (1) Áram-védőkapcsolást kell a védővezetőt igénylő érintésvédelmi módként alkalmazni, ha

a) a kizárólag nullázásos, vagy védőföldeléses érintésvédelem nem valósítható meg műszaki, illetve gazdasági okokból, illetve

b) a korábban létesített nullázásos vagy védőföldeléses érintésvédelem a hálózati, illetve fogyasztói követelményeknek már nem felel meg és gazdaságos módon nem állítható helyre.

(2) Áram-védőkapcsolásos érintésvédelmet kell alkalmazni - az elosztóhálózati viszonyoktól függetlenül - a 2. § (3) bekezdésének a) pontjában említett építkezési felvonulási villamosenergia-ellátás esetén.

(3) Áram-védőkapcsoló abban az esetben is alkalmazható, ha azt az (1) bekezdésben foglaltak egyébként nem teszik kötelezővé.

(4) Egy fogyasztásmérőről táplált fogyasztóberendezések érintésvédelmét elsősorban egy közös áram-védőkapcsolóval kell megoldani, amelyet

a) a fogyasztói főelosztótáblára, vagy annak közelében kell felszerelni és

b) a mért fővezetékbe kell beiktatni az (5) és (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) Mért fővezetékbe iktatott áram-védőkapcsoló alkalmazása esetén az azon keresztül táplált fogyasztói főelosztótábla mechanikusan (szerkezetileg) nem építhető össze más fogyasztásmérőről táplált fogyasztói főelosztótáblával, illetve leválasztó kapcsolót tartalmazó táblával.

(6) Az áram-védőkapcsolót, ha azt fogyasztóberendezésként (fogyasztóberendezés csoportonként) alkalmazzák a fogyasztói főelosztótábláról táplált vezetékbe kell beiktatni a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével és - amennyiben technikai akadálya nincsen - a fogyasztói főelosztótáblára, vagy annak közelében kell felszerelni.

(7) A több fogyasztásmérőn keresztül ellátott fogyasztási hely (pl.: lakásban, vagy egy lakásos családi házban általános háztartási és külön mért éjszakai fogyasztás is van) teljes mért fogyasztói hálózatának érintésvédelme megoldható egy - a méretlen fővezetékbe beiktatott - áram-védőkapcsolóval is, a következő feltételek egyidejű kielégítése esetén:

a) a fogyasztási helyet egyetlen közös méretlen fővezeték táplálja,

b) a fogyasztásmérők egy fogyasztásmérő berendezést képeznek (egy helyre vannak felszerelve),

c) az áram-védőkapcsoló a fogyasztásmérő berendezés közvetlen közelében - a fogyasztásmérő berendezésre vonatkozó elhelyezési és felszerelési (zárhatósági) előírásoknak megfelelően - elhelyezhető,

d) a fogyasztási helyen egyidejűleg vételezhető maximális teljesítménynek (az egyes fogyasztásmérőkön vételezhető névleges csatlakozási teljesítmények összegének) megfelelő áram-védőkapcsoló rendelkezésre áll.

(8) A méretlen fővezetékbe iktatott áram-védőkapcsoló szerelésére a szabálytalan áramvételezés megakadályozására vonatkozó szabvány előírásait, valamint a (9) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.

(9) Nullázásos érintésvédelem esetén a védővezetőt a nullavezetőről - annak keresztmetszetétől függetlenül - az áram-védőkapcsoló előtt kell leágaztatni.

(10) Az áram-védőkapcsolásos érintésvédelem megvalósítására csak olyan áram-védőkapcsoló alkalmazható

a) amely feszültségkimaradás esetén nem kapcsol le önműködően, vagy a feszültség visszatérésekor önműködően visszakapcsol, és

b) amelynek megszólalási áram értéke (érzékenysége) és kellően gyors működése biztosítja az érintésvédelem kellő hatékonyságát. (Ezt a feltételt általában kielégíti a 30-300 mA érzékenységű áram-védőkapcsoló.)

7. § (1) Az EPH-t ki kell alakítani minden olyan épületben, amelyben házi fémhálózat van

a) új épület esetén a házi fémhálózatok, illetve a villamos fogyasztói vezetékhálózat létesítésével egyidőben,

b) meglevő épület esetén a házi fémhálózatok, illetve az épületben levő méretlen villamos fogyasztói hálózat felújításával egyidőben.

(2) Azokat a házi fémhálózatokat, amelyek az (épület szekció) legalsó szintjére (pl.: pince, szerelőszint) is kiterjednek, ezen a szinten fémesen jól vezető módon össze kell kötni egymással, valamint a földeléssel (pl.: vasbetonalap földeléssel), továbbá

a) nullázás esetén a nullavezetővel - az MSZ 447 előírásait is figyelembe véve - elsősorban a házi főelosztó berendezésben, vagy a házi csatlakozó szekrényben, ezek hiányában a fogyasztásmérő berendezés, illetve a fogyasztói főelosztótábla közelében,

b) földeléses érintésvédelem esetén a közös érintésvédelmi vezetővel elsősorban a házi főelosztóberendezésben vagy a házi csatlakozó szekrényben, ezek hiányában a fogyasztómérő berendezés, illetve a fogyasztói főelosztótábla közelében.

(3) Azt a házi fémhálózatot, mely az épület - (2) bekezdésben említett - legalsó szintjére nem terjed ki, az előfordulásának megfelelő legalsó szinten kell összekötni.

a) nullázás esetén a nullavezetővel, illetve a nullázó vezetővel,

b) földeléses érintésvédelem esetén az érintésvédelmi védővezetővel.

(4) Meglevő épület házi fémhálózati, illetve méretlen fogyasztói hálózatának felújítása esetén a (3) bekezdés szerinti házi fémhálózatnak az EPH-ba való bekötése megoldható a fémes vízvezeték csővel való összekötésével is.

(5) Az épületnek legalább négy szintjére kiterjedő házi fémhálózaton a (3) bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti összekötést az előfordulásának megfelelő legfelső szinten is el kell készíteni.

(6) Az EPH-ba be kell kötni a fürdőkádakat, fémből készült mosdóvályukat és más olyan üzemszerűen érinthető nagy kiterjedésű fémtárgyakat, amelyeknek felszerelési módjukból következően viszonylag jó vezető villamos kapcsolata lehet a földdel.

(7) Az EPH kialakításának egyéb kérdéseire és szerkezeti megoldására a vonatkozó műszaki előírás az irányadó.

III. FEJEZET

Az érintésvédelem létesítésével, átalakításával kapcsolatos feladatok

8. § Az új épületben létesítendő, illetve meglevő épületben újonnan kialakítandó érintésvédelmi módot a létesítési előírások, illetve a vonatkozó szabványok előírásai és az elosztóhálózati viszonyok alapján kell megállapítani.

9. § (1) A létesítési előírásoknak megfelelő érintésvédelem megvalósításáról

a) épület létesítése (bővítése, átalakítása) esetén a beruházó, illetve megbízásából a tervező

b) meglevő épület teljes felújítása, illetve az épület teljes fogyasztói vezetékhálózatának, vagy csak a méretlen fogyasztói hálózatának a felújítása esetén az ingatlankezelő, illetve megbízásából a tervező, illetve a kivitelező

köteles gondoskodni.

(2) Ha meglevő fogyasztói vezetékhálózaton védővezetős érintésvédelmi rendszer létesítése, illetve kiegészítése - ideértve az EPH-t és az áram-védőkapcsolót is - az ilyen érintésvédelmi rendszert igénylő fogyasztóberendezés alkalmazása miatt szükségessé válik, annak a létesítési előírásoknak megfelelő megvalósításáról

a) az épület méretlen fogyasztói hálózatán, illetve házi fémhálózatain

- ha az igény az épületben levő kettőnél több fogyasztónál jelentkezik: az ingatlankezelő,

- egyéb esetben: az érdekelt fogyasztó

b) a mért fogyasztói hálózaton: a fogyasztó köteles gondoskodni.

Az áramszolgáltató feladatai

10. § Épület létesítése, vagy meglevő fogyasztói vezetékhálózat érintésvédelmének utólagos létesítése, átalakítása, bővítése esetén az érdekelt kérésére az áramszolgáltató köteles - a VKSZ rendelkezéseinek megfelelően adott előzetes tájékoztatásban - közölni, hogy a kérdéses fogyasztói vezetékhálózaton

a) a nullázásos érintésvédelem alkalmazását a nullázás külső feltételeinek a teljesülése lehetővé teszi, vagy

b) nullázásos érintésvédelem csak a nullázás belső feltételeinek teljesülése esetén alkalmazható

(ez esetben közölni kell az MSZ 172/1-ben meghatározott részletes feltételeket is), illetve ha a feltételek nem teljesíthetők,

c) milyen más érintésvédelmi mód és milyen feltételekkel alkalmazható.

11. § (1) Ha az áramszolgáltató az elosztóhálózatot alkalmassá teszi arra, hogy az arról táplált fogyasztói vezetékhálózatokon is áttérjenek a nullázásos érintésvédelemre, az áramszolgáltató köteles

a) megvizsgálni, hogy az áttérítendő elosztóhálózatról ellátott épületekben

- ki van-e építve az EPH-hálózat,

- van-e a csatlakozó szekrénytől, illetve a házi főelosztó berendezéstől, ezek hiánya esetén a fogyasztásmérő-berendezéstől, illetve a fogyasztói főelosztó táblától kiépített védővezető és az elő van-e készítve a nullavezetővel való összekötésre,

- a 25 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel ellátott fogyasztásmérőn keresztül táplált mért fogyasztói hálózaton ki van-e építve valamilyen érintésvédelmi megoldás,

b) legalább hat hónappal előbb értesíteni az ingatlanok kezelőit

- a nullázásra való áttérési szándékról és az áttérés tervezett időpontjáról,

- az ingatlankezelőnek ezzel kapcsolatos - az a) pont szerinti helyszíni vizsgálat alapján megállapított - feladatairól,

c) az áttérés tényleges időpontjának kitűzése előtt meggyőződni arról, hogy az áttérés feltételeit az egyes ingatlanokban megteremtették-e,

d) az áttérés tényleges időpontját legalább nyolc nappal előbb

- a fogyasztóval írásban vagy az épületben kifüggesztett hirdetmény útján,

- az ingatlankezelővel pedig minden esetben írásban

közölni,

e) az áttérést a transzformátorkörzet legnagyobb névleges csatlakozási teljesítményű fogyasztóival, illetve a közműcsatlakozással (víz, gáz, távhőellátás) rendelkező ingatlanokkal kezdeni,

f) a védővezetőnek és az EPH-nak az előkészített pontjait a nullavezetővel összekötni a létesítési előírásoknak megfelelően.

(2) Ha az áramszolgáltató az ingatlankezelő bejelentése alapján tudomást szerez arról, hogy valamely kommunális vagy lakóépületben a nullázás belső feltételei már teljesültek, az (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálatot elvégzi, és ha a nullázásra való áttérés minden feltétele biztosított, az épület fogyasztói vezetékhálózatát - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - nullázásra áttéríti.

12. § (1) Ha a nullázottnak nyilvánított elosztóhálózaton bekövetkezett változások (hálózatkép módosulás, terhelés növekedés, illetve túláramvédelem megszólalási érték változása stb.) miatt a nullázás külső feltételei egyes - általában az elosztóhálózat végéről táplált - fogyasztói vezetékhálózatok részére átmenetileg, vagy tartósan nem teljesülnek, az áramszolgáltató ezek érintésvédelméről áram-védőkapcsoló felszerelésével gondoskodik.

(2) Az áramszolgáltató az (1) bekezdésben említett áram-védőkapcsoló felszerelésével egyidejűleg a mért fogyasztói hálózatonként vagy központosan kialakított védővezetőt a nullavezetőről leválasztja és leföldeli (6. _§). Ha ehhez külön földelés létesítése szükséges, erről az áramszolgáltató gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdés szerint felszerelt áram-védőkapcsoló az áramszolgáltató állóeszköze marad és azt a nullázás feltételeinek helyreállítása esetén - a nullázási állapot egyidejű visszaállítása mellett - jogosult leszerelni.

13. § Az áramszolgáltató a közszolgáltatási szerződés megkötésekor a fogyasztót az érintésvédelem legfontosabb tudnivalóiról írásban tájékoztatja (26. és 27. §).

Az ingatlankezelő feladatai

14. § (1) Épület létesítése, vagy meglevő fogyasztói vezetékhálózata érintésvédelmének utólagos létesítése, átalakítása, bővítése esetén az ingatlankezelő, illetve megbízottja köteles:

a) a VKSZ rendelkezéseinek megfelelően az áramszolgáltatótól előzetes tájékoztatást kérni az alkalmazható érintésvédelmi módról, illetve

b) az áramszolgáltatótól kapott tájékoztatás szerinti érintésvédelem létesítéséről - a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével - gondoskodni.

(2) Meglevő épület felújítása során az ingatlankezelő

a) ha a teljes fogyasztói vezetékhálózat is felújításra kerül, köteles az érintésvédelmi hálózatot a létesítési előírások szerint teljesen kiépíttetni és az egyenpotenciálra hozó hálózatot megvalósítani,

b) ha a lakóépület felújítása nem terjed ki a lakások mért fogyasztói hálózatának a felújítására, a lakásokban (bérelt helyiségekben) nem köteles védővezetőt kiépíttetni, de ha az épület villamos berendezéseinek érintésvédelme nem nullázás, köteles az érintésvédelmi védővezető-hálózatot a fogyasztói főelosztótábláig megvalósítani,

c) ha a lakóépület felújítása valamely lakás (bérlemény) mért fogyasztói hálózatára is kiterjed, ennek a védővezető hálózatát is köteles kiépíttetni,

d) köteles minden olyan lakás védővezető-hálózatát kiépíttetni, amelynek felújítása során födémcserét, vagy más olyan nagyszabású munkát végeztek, amiért a lakót egy hónapnál hosszabb időre kiköltöztették a lakásból.

(3) Ha az épület fogyasztói vezetékhálózatán a nullázás belső feltételei

a) az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott munkák eredményeként, vagy

b) a jól közművesített területen levő és korábban NEFH-ra előkészített épületben már a KLÉSZ hatálybalépésekor

biztosítottak, az ingatlankezelő köteles ezt a nullázásos érintésvédelemre való áttérés érdekében az áramszolgáltatónak írásban bejelenteni.

(4) Az ingatlankezelő köteles gondoskodni annak ellenőrzéséről, hogy a fogyasztó által az épület méretlen fogyasztói hálózatán, illetve házi fémhálózatain végzett, illetve végeztetett munka [9. § (2) bekezdésének a) pontja] eredménye megfelel-e az előírásoknak, illetve nem sérti-e az épületben levő többi fogyasztó érdekeit.

15. § (1) Az ingatlankezelő gondoskodik arról is, hogy minden olyan épületben, ahol érintésvédelmi védővezető nincs kiépítve, az ingatlanhoz tartozó nyomócső vízvezeték-hálózat egyes részeinek javítása vagy cseréje alkalmával a nyomócső villamos vezetése folyamatosan fennmaradjon. Ennek érdekében valamely közbenső tag kivétele előtt a szabadon maradó végeket villamos vezetően össze kell kötni és ha nem fémből levő vezetékszakasz vagy szerelvény kerülne beépítésre, tartós jellegű villamos áthidalást is kell készíteni.

(2) A vízcsőhálózat kifolyó helyének közvetlen közelében, ellenőrizhető módon csak akkor szükséges az (1) bekezdés szerinti áthidalást készíteni, ha a leválasztott részhez védővezető csatlakozik.

(3) A villamos vezetés szempontjából a vízvezetéki nyomócső fémcsőkötései kielégítőek, azokat villamos vezetővel külön áthidalni nem szükséges.

16. § (1) Az ingatlankezelő bármely fogyasztó kérésére az épületben meglevő érintésvédelmi lehetőségekről tájékoztatást ad.

(2) Az ingatlankezelő az érdekelt fogyasztókat kellő időben írásban értesíti

a) az érintésvédelmi rendszer tervezett kiépítéséről, illetve

b) a meglevő érintésvédelmi rendszeren tervezett változtatásokról, valamint a fogyasztókat érintő ezzel kapcsolatos feladatokról.

17. § Az ingatlankezelő az elosztóhálózatnak nullázásra való áttérése alkalmával

a) az áramszolgáltató felszólítására az általa kezelt épületben az áttéréshez szükséges - az áramszolgáltató által közölt [11. § (1) bekezdés b) pont] - munkálatok elvégzéséről hat hónapon belül gondoskodik,

b) a munkálatok befejezéséről az áramszolgáltatót írásban értesíti,

c) az áramszolgáltatónak az áttéréssel kapcsolatos tevékenységét elősegíti.

18. § Ha az áramszolgáltató a fogyasztói vezetékhálózat érintésvédelmének biztosítása érdekében - a 12. §-ban meghatározott kötelezettségének megfelelően - áram-védőkapcsolót szerel fel, az ingatlankezelő köteles az áramszolgáltató ez irányú tevékenységét elősegíteni.

19. § Az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatáról a kivitelező által készített jegyzőkönyvet, illetve jelentést az ingatlankezelő köteles legalább az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatáig megőrizni.

A fogyasztó feladatai

20. § (1) A fogyasztó az épületben meglevő érintésvédelmi lehetőségek figyelembevételével saját maga gondoskodik - erre jogosult kivitelező útján - fogyasztóberendezéseinek az érintésvédelméről.

(2) Ha az épületben nincs védővezetős érintésvédelem kiépítve, vagy védőföldeléses érintésvédelem van, de az a fogyasztó villamos fogyasztóberendezéseinek érintésvédelmére nem alkalmas, a - 9. §-ban foglaltakat is figyelembe véve - fogyasztói jogosult a létesítési előírásoknak megfelelő védővezetős érintésvédelmet nemcsak lakásában (mért fogyasztói hálózatán), hanem az épülethez tartozó egyéb részeken (méretlen fogyasztói hálózat, EPH-rendszer) is kiépíttetni.

21. § Ha az áramszolgáltató a fogyasztói vezetékhálózat érintésvédelmének biztosítása érdekében áram-védőkapcsolót szerel fel, a fogyasztó köteles az áramszolgáltató ez irányú tevékenységét elősegíteni.

IV. FEJEZET

Az érintésvédelem ellenőrzéseivel és hibaelhárításával kapcsolatos feladatok

A kivitelező feladatai

22. § A rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói vezetékhálózatot, illetve annak részét képező érintésvédelmi rendszert - ideértve az EPH-t is - létesítő, bővítő, átalakító vagy javító kivitelező vállalat köteles a munkálatok befejező műveleteként a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelően

- „az érintésvédelem szerelői ellenőrzését” elvégezni, illetve

- „az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatá”-nak az elvégzéséről gondoskodni.

Az ingatlankezelő feladatai

23. § (1) Az ingatlankezelő gondoskodik az épület érintésvédelmi rendszerének a

- rendszeres ellenőrzéséről,

- karbantartásáról,

- szükség szerinti javításáról.

 

(2) Kommunális- és lakóépület esetén - kivéve ha az MSZ 172/1 egyes esetekben, illetve helyen, vagy egyes készülékek tekintetében ennél szigorúbb ellenőrzést ír el - elegendő a hivatkozott szabvány szerinti „érintésvédelem szerelői ellenőrzését” elvégezni hatévenként.

(3) Az „érintésvédelem szerelői ellenőrzését” legalább villanyszerelő szakképzettségű személlyel kell elvégeztetni. Az „érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatá”-nak elvégzésére külön jogszabály rendelkezései az irányadók

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode