Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : Villanyszerelés a XXI.században

Villanyszerelés a XXI.században


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Aki a technikai korszerűsítéseket követni akarja, annak újabb és újabb fogalmakat kell megtanulnia. Nem kivétel ez alól az épületvillamosság sem, ahol a hagyományos villanyszerelés, elektromos kiépítés mellett egy új rendszer tűnt fel Európában - és természetesen nálunk is - az EIB. A három betű jelentése: Európai Installációs Busz, a számítástechnika iránt érdeklődőknek már sejteti, hogy a dologhoz valamilyen köze lehet a számítógépnek is.
Ahhoz, hogy az EIB-rendszer lényegét megértsük, vázolnunk kell egy épület - egyébként ma is korszerűnek mondható - elektromos kiépítését. A 230 V-os váltakozó feszültség egy főbiztosítóból a szektorbiztosítókba megy, majd azokból minden egyes fogyasztóhoz, csatlakozóaljzathoz. Minden kapcsolt áramkörben a fázisvezetéket megszakítja egy kapcsoló, vagyis a kapcsolt fogyasztóhoz a kapcsolón keresztül jut el a 230 V-os feszültség. Ebből az is következik, hogy a kapcsolónál jelen van a hálózati feszültség. Az elektromos kiépítésnél előre meg kell terveznünk, hogy a kapcsolt fogyasztók és kapcsolóik hol legyenek, hiszen őket közvetlen vezeték köti össze, kétkapcsolós lámpához alternatív kapcsolókat kell beépítenünk, többkapcsolóshoz relés lépcsőház-világítási kapcsolórendszert stb. Nagyobb gond akkor van, ha változnak a különböző fogyasztók funkciói, a gyakorlatban nem válik be az eredeti elgondolás, a kapcsolók, fogyasztók elhelyezése. Ilyenkor bizony át kell húzni a vezetékeket a kábelcsatornákban, cserélni kell a szerelvényeket.Az EIB-rendszer elvében másképp épül fel. Úgy képzeljük el, hogy a megfelelő főbiztosítón és szektorbiztosítókon keresztül most is el kell juttatnunk a 230 V-os hálózati feszültséget minden egyes csatlakozó aljzatba és minden fogyasztóhoz. A kapcsolt fogyasztók elé egy-egy speciális kapcsolórelé (aktor) kerül beépítésre. A hálózati kiépítés mellé egy 24 V-os adatbusz rendszert is ki kell építenünk, amely minimálisan is tartalmaz egy 24 V-os tápegységet, egy ún. RS 232-es csatoló modult és egy csatoló egységet, valamint az előbb már említett kapcsoló reléket (aktorokat) és a 24 V-os kapcsolókat (szenzorokat). Ez utóbbiakból annyi kell, amennyi kapcsolt fogyasztó lesz a lakásba beépítve. 
A 24 V-os buszrendszerre az előbb említett elemek sorra fel vannak fűzve. A buszon lévő aktorok és szenzorok azonban nem közönséges relék és kapcsolók, mert mindegyikbe mikrokontrollert építettek. Ezek a mikrokontrollerek - a rájuk töltött program segítségével - összerendelik a kapcsolókat és a reléket. A szenzor "processzora" a programból pontosan tudja, hogy a buszrendszerre neki milyen információt kell küldenie, amit az aktor "processzora" megért, kiválasztja a rá vonatkozó utasítást, és a saját reléjét kapcsolja. Ha a program szerint a szenzor kapcsolójának egy sor kapcsolási utasítást kell végrehajtania, akkor ez semmi problémát nem jelent. A buszrendszeren lévő bármelyik és akárhány aktort kapcsolhatja, függetlenül attól, hogy az hol van. Mindebből már kezdjük sejteni, hogy az EIB-rendszer rendkívüli előnyöket kínál a hagyományos elektromos kiépítéshez képest Az EIB igen hasonló a számítógép adatbusz rendszeréhez, de nem egy központi számítógép vezérli, hanem ez egy ún. decentralizált rendszer, ahol a busz minden elemében önálló mikrokontroller található. A hagyományos PC csak addig jelenik meg, amíg az EIB kiépítést megtervezik, majd a szerelés után beüzemelik. A tervezéshez a leendő lakó elmondja az igényeit; hová milyen elektromos szerelvényt képzelt el, és azokat honnan kívánja kapcsolni. Itt a fantáziáját meglehetősen szabadjára engedheti, hiszen az EIB-vel vezérelheti a világítást, a fűtést, a szellőztetést, a redőnyt, a riasztót. Bármit, ami árammal működtethető. Az igények alapján a kivitelező számítógépén elkészíti a huzalozási tervet (logikailag öszszehuzalozza a kapcsolókat és reléket), beszerzi a szükséges szerelvényeket és elkészíti a szerelést. Ezután elkészül a kapcsolási program (az egységek alkalmazási szoftvereinek segítségével) a felhasználó igényeinek megfelelően, majd a kivitelező ezt a programot a notebookjáról az RS 232-es csatolómodulon keresztül feltölti a buszra. Ettől kezdve minden egyes mikrokontroller tudja a saját dolgátEzek után vegyük sorra az EIB-rendszer gyakorlati előnyeit. Kezdjük a biztonsággal. A sematikus ábrán is látszik, hogy az EIB-nél a kapcsolók a buszon vannak, tehát mindegyiken csak 24V-os feszültség van jelen. Az áramütés veszélye kizárt.Igen fontos előny a flexibilitás, rugalmas változtathatóság és a korlátlan szabadság. Utólag alakítható ki, hogy melyik kapcsoló mit vagy miket kapcsoljon. Ennek segítségével az élet funkcióinak megfelelően akár kész "jeleneteket" rendezhetünk meg; pl. a "tévézés" kapcsolóval egyszerre lehúzhatjuk a redőnyt, leolthatjuk az általános világítást, és bekapcsolhatjuk a TV-készülék háttérvilágítását. Megint hangsúlyozzuk; bármelyik kapcsoló bármit kapcsolhat ki és be. A "világítási jelenetek" a korszerű lakásvilágításban nagyon hasznosak lehetnek. A pillanatnyi igényeknek, hangulatnak, funkciónak megfelelően váltogathatunk az előre gondosan megtervezett jelenetek között. A rendszerbe épített kapcsolórelék teljesítményszabályozós relék is lehetnek, amelyek elsősorban a világító egységek fényerejének szabályozására valók.A világítási jelenetek váltogatása természetesen lehet automatikus is, egy előre megírt program szerint. Az Ezermester februári számában, pl. ismertettünk egy ún. jelenlét szimulátort, amelynél egy áramkör különböző elektromos fogyasztókat - lámpákat, rádiót stb. - kapcsolgat, azt a látszatot keltve, hogy a lakásban tartózkodnak. Az EIB ugyanezt "szoftverből" tudja, de mindezt sokkal magasabb színvonalon is megoldhatjuk segítségével. A buszrendszerbe ugyanis telefonos csatolómodult (modemet) is beiktathatunk, amelynek segítségével távvezérelhetjük az elektromos hálózatot, információkat kérhetünk róla, a kapcsolók állapotáról, ily módon, pl. biztonsági kapcsolók működéséről. A telefonunk felhívásával, és a megfelelő titkos kód megadásával bárhonnan beléphetünk az EIB-rendszerünkbe, és telefonunk nyomógombjai segítségével indíthatjuk a kapcsolási utasításokat; beindíthatjuk a fűtést, bekapcsolhatjuk a mikrosütőt, vagy bármit, aminek a távvezérlése egyáltalán logikusnak látszik. A modemes kapcsolat GSM-modem segítségével is megteremthető, melyet a legkülönbözőbb riasztási funkciókkal köthetünk össze. A GSM-modem SMS üzenetet küldhet, vagy hívást kezdeményezhet a füst- vagy tűzérzékelő állapota miatt, vagy a riasztási céllal (ajtókba, ablakokba) beépített relék, mozgásérzékelők kapcsolása miatt. Mobiltelefonunkra érkező riasztási jelzésre módunk van további kapcsoló-állapotok lekérdezésére, és szükség esetén a rendőrség, szomszédok, ismerősök segítségét hívni. Mint tudjuk: mindenféle riasztórendszernek az a titka, hogy a riasztási információ eljusson arra a megfelelő helyre, ahonnan segítséget várhatunk. Nyilván saját magunknak van a legtöbb lehetőségünk arra, hogy a szükséges intézkedéseket megtegyük, és mindezért még havi átalánydíjat sem kell fizetnünk.Az EIB-rendszer egyik fontos vezérlési területe a fűtésszabályozás. Itt nem csak az elektromos fűtésnél van korlátlan szabályozási lehetőségünk, hanem speciális radiátorszelepek segítségével a melegvizes radiátoros fűtésnél is. A speciális szelepeket úgy képzeljük el, mintha egy termosztatikus szelepről levennénk a termosztátot, és azt egy elektronikus vezérlővel helyettesítenénk. Ez a vezérlő közvetlen jelét a helyiségben elhelyezett termosztátról kapja, amely már természetesen be van építve a buszrendszerbe. Mindezek segítségével nem csak nagyon finoman (gyakorlatilag fokozatmentesen) szabályozható a fűtés, hanem helyiségenként külön is választható, és természetesen programozható, távvezérelhető.

Ha egy kissé a luxus irányába megyünk el, akkor meg kell említenünk a buszrendszerbe épített "Home-Managert". Ez tulajdonképpen egy információs megjelenítő (display) egység, amelynek segítségével láthatjuk, nyomon követhetjük az elektromos készülékek adatait. A készüléken keresztül beavatkozhatunk, elháríthatjuk a hibákat, zavarokat - akár telefonon keresztül is. Az igazi fényűzés pedig az, amikor mindezt egy infra-vevőn keresztül televíziónk képernyőjére is kivetítjük, ahol a távirányító segítségével lépegethetünk a menürendszerben, és adhatjuk a megfelelő utasításokat. Itt a TV-nek csak a megjelenítés a funkciója (adjunk valamit a szemnek is!), a tényleges beavatkozás az infra-vevőn és a Home-Manageren keresztül történik.Egy ilyen korszerű rendszer természetesen pénzbe kerül, de nem akarjuk megkerülni ezt a kérdést sem. Ez az összeg nem kevés; egy teljes EIB-kiépítés esetén négyzetméterenként 10-15 ezer forinttal kell számolnunk, a hagyományos rendszer 1-2 ezer forintos árával szemben. Ez bizony luxus, bár nagyon sokat kapunk érte. Egy családi ház építésekor nyilván azok fogják mérlegelni ezt a korszerű lehetőséget, akik másban is megadják a módját; az épület egészét igényesen tervezik meg és valósítják meg. A jövő villanyszerelése valószínűleg efelé halad (hasonló elven működő elektromos kiépítéssel már a korszerű személygépkocsikban is találkozhatunk), de ez a jövő már a jelenben is elérhető.

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode