Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : Védővezetők és kábelszínek

Védővezetők és kábelszínek


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Védővezetők és kábelszínek .

Védővezetők "Tisztelt Horog Gyula úr! Komoly vita tárgya lett a Műszaki ellenőr válaszol, Tetthely című cikkében írt megállapítása, amely a következő. "További súlyos hiba az, hogy a kivitelező nem tartotta szem előtt, hogy minden áramkörhöz saját védővezető és nullavezető tartozzon." Természetesen a nullavezetőre vonatkozó megállapítással mindenki egyetért, viszont a védővezetővel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A szabvány szövegéből levonható következtetés szerint lehet több áramkörnek közös védővezetője. MSZ 2364-540:1995 5.1.4.: Ha egy védővezető több áramkörnek a közös védővezetője, akkor a keresztmetszetét a legnagyobb keresztmetszetű fázisvezetőnek megfelelően kell meghatározni. A logika is inkább a szabvánnyal ért egyet, mivel a védővezető nem vezet üzemi áramokat, tehát nem terhelődik túl. Annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy két dugaljáramkör, amelynek közös a védővezetője, egy időben, ugyanabban a másodpercben hibásodjon meg. Mi erről a véleménye? Albert" "T. Albert úr! Lenne egy apró kérdésem. A fent említett megoszló vélemények között az hogyan valósul meg a gyakorlatban, hogy egy védcsőbe csak egy áramkör vezetőit szabad behúzni? Csak nem arról az esetről van szó, hogy egy védőcsőbe több áramkör vezetőjével együtt húzzák be a közös védővezetőt? Egy olvasó" "Tisztelt Kollégák! Én, mint kezdő vállalkozó azon a véleményen vagyok, hogy minden áramkörhöz külön védővezetőt alkalmazzunk! Lehet, hogy néhány "öreg" szaki azt mondja, hogy a szabvány lehetőséget ad a közös védővezető alkalmazására. Mindazonáltal a szabványtól el lehet térni abban az esetben, amikor a szabványt úgymond "fokozzuk". Szerintem a biztonság megér ennyit. Én családi házakat szerelek, és szerény számításaim szerint a plusz költség nem haladja meg az 5000 forintot. Jut eszembe! Az ÁVK sem kötelező, és mindenki előszeretettel alkalmazza, pedig az már 10 000-15 000 forintba kerül. Naberg" "Kedves Naberg! Természetesen mindenki így szereli, ahogy leírtad, többek között én is. Bizonyára Te is egy öreg szakitól tanultad. Ugyanis ez a lehetőség az új MSZ 2364 szabványban van leírva, és ma még ezt kevesen ismerik. (Még az öreg szakik közt is akad, amelyik nem.) A lényeg: nem az a kérdés, ki, hogyan szereti szerelni, hanem az, hogy a szabvány mit enged meg. Én egy műszaki ellenőr válaszára lettem volna kíváncsi, hogy ők hogyan ítélik meg! Albert" Nos, a műszaki ellenőr válasza a következőképpen foglalható össze a fenti kérdésben. A szabvány tekintetében a problémát megfogalmazó kollégának maximálisan igaza van, le kell azonban szögezni, hogy a korábbi cikk alapjául szolgáló esetben a terven, amelyet a kivitelező rendelkezésére bocsátottak, szerepelt az a kitétel, hogy minden áramkörhöz "saját védővezető és nullavezető tartozzon". A félreértés abból származik, hogy a cikkben ennek a körülménynek nem történt meg a kellő hangsúlyozása. A konkrét esetnél maradva: mivel a kivitelező a tervtől való eltérésre nem kért és így nem is kapott írásos engedélyt a tervezőtől, a műszaki ellenőrnek a szóban forgó műszaki megoldást meg kellett kifogásolnia, megítélésem szerint. A tervért a tervező vállalja a felelőséget, az az ő szellemi terméke: a műszaki ellenőr alapvető feladata pedig az, hogy a műszaki alkotás jogszabályoknak és szabványoknak való megfelelőségét ellenőrizze, továbbá azt, hogy a tervnek megfelel-e a kivitelezés. Amennyiben a kivitelező "saját szakállára" eltér a tervtől, úgy ennek következményeit viselnie kell. Abban az esetben, ha a kivitelezés nem terv alapján készül, akkor a műszaki ellenőrnek "csupán" a szabványoknak, jogszabályoknak való megfelelőséget kell vizsgálnia. Sajnos, amint már korábban is hangsúlyoztuk, a megrendelő mind a terven, mind a műszaki ellenőrön "szeret" spórolni. Felmerülhet az a kérdés is, hogy mi történik akkor, ha a kivitelező terv híján csupán csak olyan műszaki dokumentációt kap kézhez, amely a szóban forgó részletekről nem rendelkezik. Ebben az esetben mérlegelés nélkül a szabványok, jogszabályok által rögzített megoldásokat javasolt választania, mivel az eltérés procedúrája lehet, hogy számottevően több időt és energiát emészt fel, mint a szabvány által leírt műszaki megoldás alkalmazása. Az MSZ 1600-1 7.12 pontja szerint: Egy többerű vezeték (kábel) különböző vezetőit, egy védőcsőben elhelyezett különböző vezetékeket általában csak azonos biztosított leágazás vezetőiként szabad felhasználni. A fenti megjegyzéshez azonban még az is hozzátartozik, hogy a terv szerint egy védőcsőbe csak egy áramkör vezetői kerülnének behúzásra: így szerintem "kicsit körülményes" lenne kialakítani az egyik hozzászóló által leírt műszaki megoldást (ami egyébként teljesen szabályos, csak jelen esetben a kivitelezés szempontjából nehezen alkalmazható), amely szerint több áramkörnek közös védővezetője lenne. II. Kábelszínek "A napokban történt egy megdöbbentő esetem, ami mindenképpen nyilvánosságot kíván. Egy ismerősöm megkért, hogy a főnökének az új építésű lakását nézzem már meg szakmai szemmel, mert több áramütés is történt, és értetlenül állnak az eset előtt. A megérkezésem utáni percben döbbentem tapasztaltam, hogy a lakás öszszes dugaszolóaljzatának védőérintkezőjén, és ennek következtében a számítógép, mosógép, mosogatógép, hűtőszekrény fémházán a fázis található. A tulajdonos elmondása szerint kilenc hónapja helyezték feszültség alá a lakást, és ő már tavaly nyáron jelezte egy villanyszerelőnek, hogy rázóérzetet tapasztalt a hűtőszekrényen, de a kolléga egy próbalámpával(?) végzett vizsgálatot követően megnyugtatta, hogy minden rendben van. Hamar kiderült, hogy az áramszolgáltató "szakemberei" a fogyasztásmérő felszerelésekor felcserélték a fázis- és a PEN-vezetőt, ami a hibát okozta. Sajnos a fogyasztói elosztótábla sem volt szakszerűen kivitelezve, így nem tartalmazta a potenciálrögzítő földelés-bekötést sem! (Családi házról van szó.) Safety" "Több családi ház bekötésénél a kerítésben elhelyezett fogyasztásmérőtől 4-eres földkábel megy a lakáselosztóig. A kábelerek színei: 2 db fekete, 1 db barna, 1 db kék. 1-fázisú bekötésnél csak két eret használunk: azért, hogy ne kelljen keresgélni, ilyen esetben mindig a barnát és a kéket szoktuk bekötni. Az áramszolgáltatós kollégák rendre az egyik feketére és a kékre adják ki az áramot. Szerintük az ő bekötésük a szabályos és logikus. Mi erről a véleményetek? Jancsi" "Szerintem és az általam olvasott eddigi leírások alapján a fekete színű vezeték mindig a fázisvezető, a barnát lehet fázis- vagy nullavezető számára használni, a kék egyértelműen a nullavezető. Tehát a besorolás alapján először a két feketét kell használni, pl. lakás, bojler, és csak ezek után használnám a barna vezetéket egyéb célokra. Sz. I." "A fogyasztásmérőtől a fogyasztói főelosztóig terjedő szakasz mért fővezeték, tehát "más" célra nem használható! A barna pedig az egyik szabványos színjelölése a fázisvezetőnek! A vezérelt (külön mért) és az állandó fogyasztásmérő fővezetékeit pedig egyébként sem lehet egy kábelen belül vezetni! Rabszolga" A műszaki ellenőr szempontjából a következőképpen lehet összefoglalni a tudnivalókat. Emlékezzünk vissza néhány momentum erejéig a korábban "kötelező" nemzeti szabványra. Az MSZ 1600-1 7.52 pont szerint: Szigetelt vezetékeknél a fázisvezetők színe fekete legyen. A nullavezető színének világoskéknek, a nullázó vagy más, üzemszerűen áramot nem vezető védővezető színének zöld/sárgának vagy vörösnek kell lennie. A zöld/sárga színjelzésű védővezetőt előnyben kell részesíteni. Ha a fázisvezetők megkülönböztetésére szükség van, akkor azok végeit kell megjelölni (színnel, számmal vagy egyéb módon). Ilyen esetben színjelölésre a zöld, a sárga, a vörös, a szürke, a fehér, a világoskék és a zöld/sárga színek egyike sem alkalmazható. A fent említett kábelekre vonatkozó MSZ 146-6:1998 4. szerint: Az ereket színekkel vagy számokkal kell jelölni. A színezést színes szigetelőanyag felhasználásával vagy a felület színezésével lehet megvalósítani. Az egyes erek egyszínűek legyenek, kivéve a zöld-sárga kombinációval megkülönböztetett eret. A zöld és sárga színek különálló színként nem alkalmazhatók. A kábelekben található erek színjelölését az MSZ 146-6:1998 VI. Melléklet 6. TÁBLÁZAT tartalmazza. 2 ér: zöld-sárga, fekete. 3 ér: zöld-sárga, fekete, kék. 4 ér: zöld-sárga, fekete, kék, barna. 5 ér: zöld-sárga, fekete, kék, barna, fekete. A fentieket figyelembe véve a nullavezető színének kéknek kell lennie, természetesen ez kábelen belül is értendő. Az MSZ 2364- 514.3.1 szerint a különálló nulla- és védővezető azonosításának meg kell felelnie az MSZ IEC 446 előírásainak. Így tehát egyet lehet érteni "Rabszolga" megszólalásával: A fogyasztásmérőtől a fogyasztói főelosztóig terjedő szakasz mért fővezeték, tehát "más" célra nem használható! A barna pedig az egyik szabványos színjelölése a fázisvezetőnek! Még egyszer említve a vonatkozó szabvány előírását: a kábelben a fekete, a barna érszigeteléssel ellátott vezető a fázis, a kék a nullavezető, a zöld-sárga pedig a védővezető vagy földelővezető jelzésére szolgál!

Horogh Gyula Árpád

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode