Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : Utazás a földelés körül

Utazás a földelés körül


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Utazás a földelés körül

Lassan közelít a zivataros időszak, s bár az amúgy is szeszélyesnek mondott időjárás mára szinte kiszámíthatatlanná vált, több mint kellemetlen meglepetések forrása, az azért bizonyos, hogy számítanunk kell a villámok gyakori előfordulására. Mivel ilyenkor sok villamos szakembernek (de még laikusnak is) eszébe jut a villámok elleni védekezés, nézzünk körül mi is a villámhárító tájékán. Kezdjük az alapokkal, azaz a földeléssel, annál is inkább, mert a kivitelezés során is ennek kell először elkészülni. (Azt a kivitelezőt, aki a felfogók szerelésével kezdi a villámhárító kiépítését, jobb dolog eltanácsolni a helyszínről!) Ipari csarnok építése során történt az alábbi eset. A tervezésre (sajnos ma már szokásosnak mondható módon) nem állt rendelkezésre elegendő idő: a kivitelezés és a tervezés szinte párhuzamosan folyt. Ebből adódóan a villamos tervező valószínűleg nem kapta meg az alapozásra vonatkozó teljes információt - amihez hozzá tartozna egyébként a talajszerkezet és talajvízszint is -, és a meglehetősen száraz homoktalajra vasbeton alapföldelést tervezett. Nem tudta, hogy a statikus az alaplemez alá mintegy félméternyi zúzott, tömörített kőréteget írt elő. Sajnos a kivitelező nem sokat tűnődött a leendő földelés szétterjedési ellenállásáról: nem is ez volt a feladat, elvégezte a szükséges vasszerelési és betonozási munkát. Az építtető egyik villamos szakképzettségű dolgozójának gyanús volt, hogy valami nem stimmel a földelésnél, és a beton megkötése és kiszáradása után szorgalmazta a földelési ellenállás méréssel történő ellenőrzését. A mérés eredménye teljesen egyértelmű volt: megengedhetetlenül nagy a földelési ellenállás. Ez természetesen nem volt meglepő: a zúzott kő - kis túlzással szólva - szigetelő szőnyegként terült el a betonalap földelő alatt. A megoldás? Külső földelőrendszert kellett telepíteni, és bekötni a megfelelő földelési csomópontokra. Az adott alapozási megoldás és rétegrend miatt erre mindenképpen szükség lett volna, többletköltségként jószerével csak a betonvasalás megfelelővé tételéhez szükséges hegesztési munkák vehetők számba. (Ez a viszonylag korai hibafelismerés eredménye: ha már a kész, installált csarnok átadása során derült volna fény a hibás földelésre, jóval nagyobb öszszeget igényelt volna a hiba kijavítása.) Ki volt a hibás? Mondhatunk sommás ítéletet: a villamos tervező, a kivitelező. De nem ez a teljes igazság. Szinte minden létesítési munkánál programozva van a hiba: az irreálisan rövid tervezési és kivitelezési határidők, a beruházói nyomás, a "követő tervezés", a radikális, de nem mindig ésszerű költségcsökkentés bizony nem a minőség javítása irányában hat. Hasonló eset fordult elő egy családi ház építésénél: itt a körültekintés (és a gondos tervezés) hiánya vezetett a banális hibához. A villamos kivitelezést - tervek nélkül - végző villanyszerelő a vasbeton alapot és a pince vasbeton falazatát kívánta földelésként (villámvédelem, EPH-csomópont) használni. Meg is beszélte a kőművessel, hogy a vasalás szerelésekor milyen hegesztett kötésekre van szükség, hol kér áttörést a földkábelnek. Egy dologról azonban elfelejtkezett: a teknőszigetelésről. Mondani sem kell, sehogy sem sikerült még a "számottevően földelt" kategóriát sem elérni: itt is maradt az utólagos külső földelés elkészítése és átvezetése a belső térbe. Hibákat természetesen nem csak a betonfalap-földelés létesítésénél lehet elkövetni, adódik lehetőség bőven a hagyományos földelési technikáknál is. Távközlési létesítmény került egy lakótelepi épület lapos tetejére, melynek földeléséről kellett gondoskodni. Az ilyen jellegű igények kielégítése mindig nehézkes: a meglévő építészeti, környezeti adottságok sok esetben megkötik a tervező (és a kivitelező) kezét. Ez ebben az esetben is így alakult. A vonatkozó szabvány előírásait betartva egyetlen néhány négyzetméteres szabad földterület állt rendelkezésre az aszfaltbeton terepen a földelés telepítésére, ahol közmű sem akadályozta a rúdföldelő elhelyezését. A terv szerint 3 darab, 25 mm átmérőjű, 1,5 méteres horganyzott (moduláris) elemből állt össze a 4,5 m-es rúdföldelő. A telepítést végző kivitelező úgy vélte, hogy nem érdemes ilyen nagy "faxnit" csinálni a dologból: olcsóbb megoldásként hozott tehát néhány szál 4 méter hosszú, 15 mm átmérőjű köracélt, majd szembesült a problémával: nem tudja leütni a méter mély munkagödörbe beállított köracélt, mivel sem létrája (3 méteres kellett volna!) nem elég magas, sem pedig segítője nincs. Az idő (és a spórolás) szorításában gyorsan döntött: a kiásott munkagödörbe majdnem vízszintesen helyezte el a rudat - a vége talajszint alatt kb. fél méterre lehetett -, és elkezdte kalapáccsal beverni a rudat a járda alá keleti irányba. Talán két métert sikerült bekínlódni amikor elakadt. Elővett egy másik rudat, és az előzőhöz hasonló módon elhelyezte ezúttal a nyugati irányt részesítve előnybe. Itt már sikeresebb volt: majd 3 métert sikerült "elföldelnie". Elővette tehát az utolsó rudat is, és megfelelve a kettő közötti szöget, ebből is eltemetett hozzávetőlegesen két métert. A munkagödör ekkor már kezdett sündisznó formát ölteni, de mivel nem volt több vasanyag a keze ügyében, a kiálló felesleget levágta gyorsdarabolóval, így a pókhálót a gödörben összehegesztették s elföldelték. (Korrózióvédelemről persze szó sem esett.) Az eset megfelel ama bizonyos állatorvosi beteg lónak. Nézzük sorra a hibákat. A rúdföldelők szétterjedési ellenállásának alakulásában nagy szerepe van a rúd felületének, azaz az ezt meghatározó átmérőnek. Az átmérőcsökkentés tehát nem volt megengedhető. Nem mindegy, hogy a rudat milyen irányban sajtoljuk a talajba: minél mélyebb rétegeket érek el (esetleg a talajvizet), annál hatékonyabb a földelés. Ennek megfelelően nem lehet tehát a rúdföldelőt vízszintesen telepíteni, akkor ugyanis más hosszúság tartozik az ugyanakkora szétterjedési ellenálláshoz. Különösen durva hibának számít ez a tényező a bemutatott esetben, mivel itt a járda alatti száraz, nedvességet szinte soha nem kapó talajrétegbe került a (kelleténél már rövidebb) rúd. Ráadásul a telepítést végző "szakember" nem számolt azzal a kockázattal, hogy eltalálhatja valamelyik közművet, komoly üzemzavart, esetleg balesetet okozva. A felhasznált köracél nem rendelkezett korrózióvédelemmel, így élettartama nyilvánvalóan csak töredéke lesz a betervezett tüzihorganyzott rudak várható élettartamának. Ráadásul a hegesztett csomópont a hegesztés során bekövetkező anyagszerkezeti változások miatt még védtelenebb az elektrokémiai folyamattal szemben, ezért itt fog jelentős mértékben megnőni az anyag ellenállása a csökkenő keresztmetszet következtében, ami egyben csökkenő mechanikai szilárdságot és felületet is jelent. (Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a kis átmérőjű rúd a leverés során rezeg, illetve kihajlik: egyrészt így eltér a kívánatos iránytól, másrészt "kiveri" rezgése miatt a földet maga körül. Ráadásul a hosszú rúd leütése növeli a balesetveszélyt is.) A kivitelező mindezt vállalta: vagy tájékozatlanságból, vagy rosszul értelmezett takarékosságtól vezetve. S végezetül egy olyan eset, ami már több mint hiba. Nagy épülettömb földelőhálójának (és villámvédelmi berendezéseinek) kivitelezése több cég közt oszlott meg: más telepítette a rúdföldelőket, más szerelte az alaplemez-vasalást, és ismét más csatlakozott a terv szerinti kiállásokhoz. A tervezői ellenőrzés meglehetősen szoros volt: majd minden munkafázis után ellenőrizni kellett a rendszert. Amikor az alaplemez-földelést, illetve az EPH-kiállásait ellenőriztük, néhány kiállást sehogy sem sikerült megtalálnunk. A vasbetonszerelő cég képviselője telefonon állította, hogy ők mindent a terv szerint kiviteleztek, az általunk megadott koordinátákon ott kell lenni a jelöléssel ellátott kiállásnak, de segítségként átküldi azt a két emberét, akik végig ott voltak a szerelésnél, így tehát mindent tudnak. Mikor két nap múlva megismételtük a bejárást, legnagyobb meglepetésünkre a hiányzó kiállások bizony ott meredeztek a betonból! Elővettük az előző bejárás dokumentálásaként készített fényképeket, amelyekről bizony mégiscsak hiányoztak a szóban forgó kiállások. Pestiesen szólva: megpróbáltak átverni. A betonlemezbe belefúrtak, és cementtel rögzítették a "kiállásokat"! Úgy vélem, ehhez nem szükséges különösebb kommentárt fűzni, de azon érdemes elgondolkodni, hogy az eljárás kiötlői mekkora felelősséget, illetve felelőtlenséget vállaltak abban reménykedve, hogy mindez úgysem derül ki! Pedig az esetek többségében előbb-utóbb minden kiderül, néha szinte azonnal, néha csak évek múlva. Jó esetben egy ellenőrzés kapcsán, rossz esetben egy káresemény vagy baleset vizsgálata során. A földelések általában többcélúak: az épületek zöménél rendelkeznek villámvédelmi, érintésvédelmi, zavarvédelmi funkcióval is. Egy dologban azonban nagyon hasonlatosak: az épület kivitelezésének egy adott pillanatában viszonylag egyszerűen szerelhetők, s ha ezt elmulasztjuk, utólagos pótlásuk, javításuk meglehetősen nehézkes, még abban az esetben is, ha mérsékeljük igényeinket!

 Fodor István

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode