Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : Földelés és villámhárító

Földelés és villámhárító


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Földelés és villámhárító

Mivel közelít a zivataros időszak, s számítanunk kell a villámok gyakori előfordulására, felvetődik a kérdés: vajon megfelelő állapotban van-e a villámhárító berendezés, valóban védi-e az objektumot, vagy csak az építészek boszszantása végett csúfítja az épületet? A kérdés megválaszolása egyszerűnek tűnik: el kell végeztetni az esedékes villámvédelmi felülvizsgálatot, de legalábbis szemrevételeztetni kell a villámhárítót, lehetőleg szakemberrel. Sokszor természetesen ekkor jönnek a meglepetések: többnyire a felülvizsgálatot végző szakember lepődik meg, de előfordul, hogy a megbízót éri zsebbe vágó felismerés. Mobiltelefon-bázisállomás telepítéséhez kellett előzetes villámvédelmi felülvizsgálatot végezni egy lakótelepi panel- épületen, amit a 70-es években építettek. Akkoriban még nem használták ki a betonalap-földelők nyújtotta lehetőséget, s a szokásos megoldás az egyedi rúdföldelők telepítése volt esetleg keretföldelővel kiegészítve. Az első vizsgáló összekötőt megbontva a fölfelé mérés eredménye néhány volt, de a földelőrúd földelési ellenállása a 100 -os nagyságrendbe esett. Lényegében hasonlóan viselkedett a további három földelő is: feltűnően rossz eredményt hozott a mérés. A munkát figyelő idős úr (házbéli lakó) elmondta, hogy ő jelen volt a földelés telepítésekor, s szerinte itt nincs semmiféle rúd vagy cső, a földelővezeték vége kb. fél méternyire nyúlik a talajszint alá, és nincs mellett földelő! A felülvizsgáló, nem akarván hinni a fülének, szerszámot hozott, s nekilátott a feltárásnak. Elég volt 40 cm-t ásnia, s kiderült, hogy az idő úr hiteles szemtanú. A felfelé mérhető ellenállás megtévesztő néhány -ja pedig a tetőszellőző korrodált bekötésének volt köszönhető Aki gyakran mér földelési ellenállást, az tudja a saját gyakorlatából, hogy sokszor lehet feltűnően jó értékeket mérni: néhány tized ohm bizony jó minőségű földelésre engedne következtetni, csakhogy... Van egy kis szépséghibája ezeknek a rendkívül kis értékeknek! Nevezetesen az, hogy nem a földelési ellenállásról adnak információt. A szabványos módon létesített villamos hálózatnál ugyanis az objektum EPH-csomópontja össze van kötve a villámvédelmi földeléssel (ami az esetek túlnyomó részében egyben az épület számottevő földelése is). Ennek következtében a villámvédelmi földelés a nulla-vezetőn keresztül galvanikus kapcsolatban van a transzformátor csillagponti földelésével, amely tizedohm nagyságrendű földelési ellenállással bír. A villámvédelmi földelő ezzel párhuzamosan kapcsolódik, s a kettő közt a vezeték (kábel) impedanciája lenne mérhető, ami 50 Hz-en szinte jelentéktelen, ám a villámáram impulzusa számára már komoly akadály. Hiába mérjük ki tehát a tizedohmokat, a villám árama szinte csak a villámvédelmi földelőt látja, amit viszont a kisfrekvenciás méréskor a csillagponti földelés kis ellenállása söntölhet, s amely akár 100 is lehet. Hogyan lehet megelőzni a tévedést? Először is tisztázni kell, hogy az EPH-csomópontnál és a PE-, illetve N-szétágaztatás helyén van-e földelésbekötés. Ha ez nem egyértelmű, méréssel ellenőrizni kell minden egyes földelőt (a vizsgáló összekötő bontása után), s ha mindig ugyanazt a kis értéket mérjük, szinte biztos az (esetlegesen rejtett) összekötés. Ebben az esetben a korrekt mérés feltétele a két rendszer bontása, ami sokszor nehéz feladat, s lehet, hogy biztonságosan csak az objektum lekapcsolása után lehet a szükséges bontást és a mérést elvégezni. Lakótelepi házak villámvédelmi felülvizsgálatánál a vizsgáló a földelési ellenállás mérésével kezdte munkáját, miután tisztázta, hogy a tetőn biztosan nincs fent senki. A földelők hatásosnak bizonyultak, de a felfelé mérésnél mindig szakadást látott, ami meglepő volt, mivel a levezető a két panel közti horonyban lefutó, meglehetősen vastag köracél volt. A tetőre felmenve (sajnos) nem meglepő kép fogadta: a viszonylag nemrég felújított tetőszigetelésen többé-kevésbé rendezett (de négy különálló szakaszra vágott) felfogóvezetők álltak betongúlás tartókon. A tető peremén gondosan vízszigetelve törték át a levezetők a héjalást az ég felé meredve! Mint kiderült, néhány hónappal korábban a tető szigetelésének felújítására került sor, s  mint tudjuk  a tetőfedő nem villamos szakember Ugyanezen a helyszínen, egy másik épületen is volt egy kis meglepetés: itt, okulva az előzőekből, a kolléga tisztázta, hogy egyáltalában véve volt-e tetőfelújítás, s mivel igenlő választ kapott, már ment is a tetőre, ahol kivételesen mindent rendben talált. Konstatálta, hogy a felújítás során az eredetileg a héjat átdöfő köracél levezetőket megszüntették, s helyettük megfelelő számú és méretű alumíniumsodrony levezető indul a falfelületre rögzítve. A meglepetés itt a földelőknél várta: a vizsgáló összekötőtől felfelé, kb. 5 m magasságban le voltak vágva a levezető AL sodronyai, és hiányoztak a földelővezető mechanikai védelméül szolgáló szögvasak is. Valakik szó szerint vették a múltbéli szlogent: gyűjtsd a vasat és a fémet. Ha már a tetőn jártunk ejtsünk néhány szót a felfogókról is. Gyakori jelenség, hogy az egyébként esztétikus épületen a cseréptetőn azt látjuk, hogy az egymástól durván 10 méterre felhelyezett 2-3 felfogórudat a tetőgerincen 50 cm-re kiemelt vezetékkel kötik össze. Egyfelől  figyelembe véve a tetőhéj anyagait  semmi szükség az 50 cm-es kiemelésre, hiszen a cserép nem éghető anyag. Másfelől, ha az is lenne, akkor is felesleges az ilyen mértékű kiemelés, hiszen az összekötő vezetékek a felfogó rudak védett terében haladnak. Felesleges költség és kidobott munka az ilyen megoldás, ami még az épület esztétikumát is rontja. (Ne feledjük: az épületet nem azért emelték, hogy legyen mire tenni a villámhárítót!) Az építészek szerint az a jó villámhárító, ami nem látszik (sőt néhányuk szerint: ami nincs is). Valószínűleg e gondolat jegyében követte el a tervét az a tervező kolléga, aki egy háromszintes épületre úgy tervezett villámvédelmet, hogy a bitumenes kanadai tetőzsindelyt tartó deszkázat alatti, acélból (!) készült szarufákat és szelemeneket jelölte meg, mint felfogókat (ezeket viszont becsülettel leföldelte). Hát ez bizony érdekes megoldás: egészen bizonyos, hogy a villámáram az acélszerkezetből lefut a földbe, a baj mindössze annyi, hogy a becsapási pont, a villámcsatorna talppontja a kitűnően égő tetőzsindelyen volt. A létesítmény átadásakor szerencsére kiderült a probléma, és sikerült megfelelő felfogórendszert telepíteni az épületre. (Megjegyzendő, hogy ennek munka-, idő- és költségigénye nagyobb volt, mintha az építés megfelelő fázisában létesítették volna.) S végezetül  és egyben elrettentő példaként  az eltévedt felülvizsgáló esetéről emlékezzünk meg! Egy felmérés kapcsán egy cég többszintes irodaépületének villámvédelmi ellenőrzését kellett elvégezni. Ilyen esetben fontos lépés az előző felülvizsgálati jegyzőkönyv elkérése és megtekintése. Így is történt. A kolléga a jegyzőkönyvvel felvértezve felment a nagyméretű, épületgépészettel, hírközlési rendszerekkel dúsan dekorált tetőre, ahol hosszasan időzött, majd leérkezve hosszasan lapozott az épület rendelkezésre álló dokumentációjában, precízen ellenőrizte a megbízásban az objektum helyét. Ezzel végezve a következőt mondta: Vagy én tévedtem el, de ez a dokumentumok alapján nem valószínű, vagy az előző felülvizsgáló járt más tetőn. A Megfelelő minősítésű jegyzőkönyv adatai ugyanis köszönő viszonyban sem voltak a valósággal. Hogyan lehetséges ez? Sajnos előfordulhat, hogy felelőtlenül, engedve a csábításnak, a felülvizsgáló úgy adja ki a jegyzőkönyvet, hogy az nem felel meg a valóságnak. Biztonsági berendezésről lévén szó, ez teljes mértékben értelmetlen, hiszen a villám adott esetben nem fog meghatódni a hamis jegyzőkönyvtől: ha becsapás éri az épületet, komoly kárt okozhat. De hát miért volna ez a Megrendelő érdeke? A választ megtudtuk. A tulajdonos egy tervezői felmérés nyomán azt az információt kapta, hogy a villámvédelem rossz, felújítása gyakorlatilag a teljes újratelepítést jelenti, ami jelentős költséggel bírt volna (7 számjegyű összeg). Mivel szerette volna megspórolni ezt az összeget, keresett egy felülvizsgálót, és kozmetikázott jegyzőkönyvet kért tőle. Óriási felelőtlenség mindkét részről: az elsődleges jogi konzekvenciák sem elhanyagolhatók, de egy esetleges villámcsapás nyomán előálló tűz bizony akár emberéletet is követelhet. Ezt nem szabad kockáztatni semmilyen összegért! A csokorba gyűjtött esetek talán segítenek az eligazodásban: mik a gyakori melléfogások, mire érdemes odafigyelni. Ne feledjük: a villámhárító biztonsági berendezés, az emberi élet védelmét szolgálja (és nem az elektronikus eszközökét)!

Fodor István

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode