Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

	54/2014 (XII.5) OTSZ
	Tartalom

Menü

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

Szabványossági

Érintésvédelem Szabványossági

5. Biztonságtechnikai ismeretek

A fáziskeresőről

A földelési ellenállás mérése I.

A földelési ellenállás mérése II.

A kismegszakítókról

A torzított hálózat és biztosítóelemei

A villamos készülékek vizsgálata

A villamos készülékek vizsgálata II.

Az EPH hálózatról

Az EPH kialakítása

Az új villámvédelmi szabvány

Az új villámvédelmi szabvány IV.

Az új villámvédelmi szabvány V.

Az új villámvédelmi szabvány*

Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.

Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése

Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok

EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem

Érintésvédelem

Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.

Földelés és villámhárító

Javítás utáni vizsgálatok

Javítás utáni vizsgálatok II.

Javítás utáni vizsgálatok III.

Javítás utáni vizsgálatok IV.

Javítás utáni vizsgálatok IX.

Javítás utáni vizsgálatok V.

Javítás utáni vizsgálatok VI.

Javítás utáni vizsgálatok VII.

Javítás utáni vizsgálatok VIII.

Javítás utáni vizsgálatok X.

Javítás utáni vizsgálatok XI.

Javítás utáni vizsgálatok XII.

Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere

Kismegszakító-csere

Lakatfogók újszerű szolgáltatásai

Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban

Utazás a földelés körül

Védővezetők és kábelszínek

Vezetékek terhelhetősége

Villamos elosztószekrények tűzvédelme

Villámvédelmi felülvizsgálat I.

Villanyszerelés a XXI.században

ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)

KLÉSZ

szabványok

vegyes

Felülvizsgálat

	ÉV a háztartásban
	Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőneknem megfelelőnekminősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

Hírek/Cikkek

Hírek/Cikkek : ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)

ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)

Elöljáróban engedtessék meg egy szakmai szóhasználati javaslat. Az MSZ 2364 szabvány fogalom meghatározásai alapján közvetlen érintés elleni védelem, illetve közvetett érintés elleni védelem a szabatos szóhasználat. Véleményem szerint az alakilag hasonló, több szavas megnevezés hétköznapi használata nehézkes. Ezért ott, ahol a hivatalos eljárás nem követeli okvetlenül meg, javaslom, hogy továbbra is - a közvetett érintés elleni védelem szabványos kifejezése helyett - a szokványos érintésvédelem kifejezést használjuk. Nem elfeledve, hogy a szokványos szóhasználat nem engedhető meg mindig, például szabványszöveg idézése, hivatkozása esetében stb.

Az áram-védőkapcsoló, továbbiakban (ÁVK), elsőleges alkalmazásban a közvetett érintés elleni védelem, továbbiakban érintésvédelem, kikapcsoló szerve. Feladata - érintésvédelmi célú kikapcsoló eszközként - a balesetveszélyt okozó, hibás, esetünkben "testzárlatos" hálózatrész lekapcsolása, a balesetveszély megszüntetése. Ezt a feladatot az ÁVK úgy látja el, hogy érzékeli a hibaáramot (különbözeti áramot), és ha az meghaladja az ÁVK névleges kioldó áramát (In), akkor működteti a kikapcsoló készülékét. Az elmondott feladat sokszínű gyakorlati megvalósítására, a kivitelezés fajtáira a későbbiekben még kitérek.

Az ÁVK-t gyakran nevezik FI relének, amely elnevezés a német megnevezés "Fehlerstromschutzschalter" rövidítéséből ered. Az RCD megjelölés az angol "residual current device" kezdőbetűiből adódik. Az MSZ EN 61008-1: 1998 termékszabvány RCCB rövidítése pedig a "residual carrent opereted circuit breaker" szavak kezdőbetűiből adódik. Az idegen nyelvű megnevezések fordításai nem terjedtek el a hazai gyakorlatban.

1. ábra

Háromfázisú táplálás aszimmetrikus ohmos terheléssel, hibamentes üzemállapot
Hibamentes üzemállapot vektorábrája
Hibamentes üzemállapotban a vasmag gerjesztése

ÁVK elvi működése

Az áram mindig zárt áramkörben folyik. Esetünkben a tápoldaltól a fogyasztóig és vissza. Vezetésére, azaz az üzemi áramkör zárására az L1; L2; L3; N aktív vezetők szolgálnak. Könnyen belátható, hogyha ezen üzemi vezetők mindegyikét átvezetjük egy zárt vasmagon (1. a. ábra), akkor ennek a vasmagnak - hibamentes üzemet feltételezve - nem lesz gerjesztése, mert az odafolyó és visszafolyó áramok előjelhelyes összege minden pillanatban nulla (1. c. ábra). Ez a gerjesztési egyensúly azonban minden olyan esetben felborul, amikor az áram nem az üzemi vezetőben záródik (pl.: testzárlat lép fel), azaz az áram vagy annak egy része megkerüli a vasmagot (2. a. ábra). Megkerülő áram esetén a vasmag gerjesztése - azaz az összes üzemi vezetőn folyó áram előjelhelyes összege, ami a különbözeti áram - éppen a megkerülő áram (testzárlat esetén a hibaáram) értéke (2. d. ábra).

2. ábra

Háromfázisú táplálás aszimmetrikus ohmos terheléssel, testzárlat esetén
A testzárlatos üzemállapot áramai (hibaáram)
Kirchhoff csomóponti törvénye a fogyasztó csillagpontjára
Testzárlatos üzemállapotban a vasmag gerjesztése, a különbözeti áram (I?=I_h)

Ha a megkerülő áramot (testzárlati áramot) akarjuk megfigyelni, akkor az ennek megfelelő különbözeti áram érzékelésére nem kell mást tennünk, mint ezen gerjesztett vasmagra egy tekercset elhelyezni, ezzel létrehozni egy ún. különbözeti áramváltót. Ahhoz, hogy a megkerülő áram, azaz a vele egyenlő különbözeti áram fellépésekor kikapcsolás jöjjön létre, a tekercs áramával kioldót vagy relét kell működtetni. Így működik az ÁVK (3. ábra). Ezen különbözeti elven működő védelem igen érzékenyre készíthető, mert gerjesztését nem az üzemi áramok, hanem azok előjelhelyes összege, a különbözeti áram adja. Gyakorlatban a névleges különbözeti kioldó áram (I?n) szabványos értékei: 10mA; 30mA; 100mA; 300mA; 500mA.

3.ábra
Áram-védőkapcsoló alkalmazása TT rendszerben

Az elmondottak szerinti különbözeti relé vezetőnkénti áramváltók áramainak összegzésével is elkészíthető (4. ábra). Vezetőnkénti külön áramváltók összegző kapcsolását azonban csak TN rendszerben szabad alkalmazni! Ezért a gyártók a 4. ábra szerinti megoldásokat nem alkalmazzák!

4.ábra
Különbözeti relé kialakítása az áramok összegzésével

Nézzük meg, hogy a 3. ábra szerinti, a gyakorlatban megvalósított működési elv milyen korlátokat szab az ÁVK alkalmazására!

Az üzemi áramokat összegezni kell, tehát háromfázisú rendszerbe háromfázisú ÁVK építendő be! Azonban háromfázisú áramkörben a háromfázisú ÁVK helyett három egyfázisú ÁVK nem építhető be, mert nem hozza létre a különbözeti áramot, miután az egyik fázisra kapcsolt áramváltó áramának visszavezetése a többi fázis ÁVK-in történne, és így mindegyik hibaáramot érzékelne és kikapcsolódna. Hasonló probléma adódik, ha több egyfázisú áramkört külön-külön védenek ÁVK-val, de valamely szakaszon az egyik vezetőt közösítik, és azt vezetik át az ÁVK-n: ekkor természetesen hibás kioldás keletkezik.
Csak az összes üzemi vezető vezetendő át, mert ha azt a vezetőt is átvisszük, amin a megkerülő áram is folyik, megint nulla lesz a gerjesztés, és az ÁVK jogosan nem működik. Azaz a testzárlati hibaáram vezetésére szolgáló PE védővezetőt soha nem szabad az ÁVK-n átvezetni!
Az előző két meggondolás alapján - a nullavezetőt (N) mindig, a védővezetőt (PE) soha nem szabad az ÁVK-n átvezetni - PEN vezető esetében ÁVK nem alkalmazható, miután egyidejűleg a két feltételnek nem lehet megfelelni. Azaz TN-C rendszerben, illetve TN-C-S rendszer TNC részében ÁVK nem alkalmazható!
A megkerülő áramok.
- Földelt csillagpontú hálózatban, mint amilyen a kisfeszültségű elosztó hálózatunk, minden aktív vezető és földelt rész közötti szigetelési meghibásodás (földrövidzárlat, testzárlat) megkerülő áramkörön át záródik. Azaz a testzárlatos berendezéseket az ÁVK lekapcsolja. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy a testzárlati áramot véletlenül se vezessük vissza a nullavezetőn, mert úgy az ÁVK nem tud kioldást eszközölni. Ez az oka annak, hogy ÁVK utáni áramkörben szigorúan tilos a nullavezető földelése! Egyrészt ezen az összeköttetésen a védett részen fellépő testzárlati áram egy része a nullavezetőben folyna vissza és nem tudna kioldást okozni, másrészt a védett részen kívül fellépő testzárlati áram egy része a nullavezetőn visszafolyva felesleges kikapcsolást idézne elő.
- Minden aktív vezető és földelt rész között, a szigeteléseken keresztül szivárgó áramok folynak (5. ábra). Tökéletes szigetelés nincs, jó szigetelés esetén a szivárgó áramok mA alatti értékűek, így az ÁVK működése szempontjából elhanyagolhatók. Rossz, öreg, illetőleg nedves szigetelés esetén azonban a szivárgó áramok az érzékenyebb ÁVK névleges különbözeti kioldó áramának (10mA; 30mA) nagyságrendjébe eshetnek, azt meghaladhatják (pl.: kiterjedt, átnedvesedett itatott papírszigetelésű kábelhálózat). Ezen hálózatok csak akkor üzemeltethetők, ha a szigetelési ellenállásukat helyreállítják, például a szigetelést kiszárítják (kifűtik).
- Szigetelt csillagpontú hálózat egésze (IT-rendszer) ÁVK-val nem védhető, mert nem alakulhat ki megkerülő áram épp a szigetelt csillagpont miatt.
- Minden egyes aktív vezető és a földelt részek között ún. földkapacitás van. Váltakozó áramú hálózatokban ezen fogyasztókkal párhuzamos földkapacitásokon a feszültséghez képest 90?-kal siető meddő áram folyik (5. ábra). Egyfázisú, ÁVK-val védett végponti áramkörben ezen kapacitív áram a testeken, védővezetőn földön keresztül záródó megkerülő áram, ami a szivárgó áramhoz vektorosan hozzáadva felesleges kioldást okozhat. Normál üzemben ezen szimmetrikusnak tekinthető földkapacitásokon folyó áramok az üzemi vezetőkön folynak, eredőjük nulla, nem hoznak létre gerjesztést az ÁVK-ban. Szigetelt csillagpontú hálózaton - ha a hálózatot több részre osztjuk - a kapacitív földzárlati áramok létrehoznak kioldó áramot, akár az általunk védett, akár a többi hálózaton lép fel a földzárlati áram. Így a helyes méretezés nehézkes, és műszakilag kedvezőtlen, hogy a védett rész lekapcsolása a többi rész kapacitásától függ. Azaz a többi rész hálózatváltozása (vezeték ki-, vagy bekapcsolás) befolyásolja a védett részünk ÁVK-jának kioldó különbözeti áramát.
- Az ÁVK működőképességének ellenőrzésére gyárilag egy ellenálláson át záródó megkerülő áramkört hoznak létre, amelyet egy próbagombbal lehet zárni (5. ábra). Miután az ÁVK működőképességéről üzem közben nem tudunk meggyőződni ezért időszakosan indokolt a működőképesség ellenőrzése, a próbagomb megnyomásával kiváltott működtetés. (Az elektronikus ellenőrzések csak az áramköröket képesek tesztelni, a mechanikát nem). A korábban javasolt havi működtetés helyett - az ISO szerinti minőségbiztosításnak is köszönhetően - elegendő a téli-nyári óraátállításkor a próbagombbal ellenőrizni az ÁVK működőképességét.
Az elmondott mágneses indukció elvén működő "AC" típusú ÁVK-k csak szinuszos váltakozófeszültségű hálózaton alkalmazhatók. Miután a gyakorlatban egyre terjednek a félvezetős szabályozó eszközök (fényerő szabályozó, frekvenciaváltó, stb.), így az áram a legtöbb esetben olyan egyenáramú összetevőt is tartalmaz, amely előmágnesezésével telítésbe viszi az ÁVK kis vasmagját, és így a működését lehetetlenné teszi. Ezért fejlesztették ki a szaggatott egyenáramra is helyesen működő ún. "A" típusú ÁVK-t, amelynek beépítése az elmondottak szerinti áramkörökben elengedhetetlen. Az A típusú ÁVK jele egy négyzetben a szinusz jel alatt egy szaggatott szinusz jel (egyutas egyenirányító.)

5.ábra
Áram-védőkapcsoló által érzékelt áramok

Az ÁVK alkalmazásának egyik komoly problémája volt a legutóbbi időkig, hogy a villámcsapást követő túlfeszültséghullám a fogyasztói hálózat földkapacitásán kioldást okozó áramot hajtott át. Már korábban is készítettek ún. "villámbiztos" ÁVK-kat (villám, illetve cápauszony jellel ellátott készülékek), de ma, amikor az MSZ EN 61008-1: 2000 szabvány már egyértelműen ellenőrzi a lökőfeszültségek által okozott áramlökéseknek tulajdonítható nem kívánt kioldással szembeni ellenállást, minden ÁVK villámbiztosnak tekinthető.

Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy csak az S típusú, késleltetett kioldású ÁVK-k képesek kioldás nélkül elviselni a másodlagos túlfeszültség-védelem túlfeszültség-korlátozóinak megszólalását (C és D típusú védelem). Az S típusú ÁVK betáplálás felöli alkalmazása lehetővé teszi, hogy a leágazásokban további ÁVK-kat szelektíven alkalmazzunk. Így a testzárlat szempontjából kiemelten veszélyes helyiségeket (pl. nedves helyiségek) külön-külön ÁVK védi, míg az egész fogyasztói hálózat érintésvédelmét egy S típusú ÁVK látja el (6. ábra). Az SI típusú ÁVK a hálózati zavaroktól fokozottan független kialakítást jelöl.

6.ábra
Áram-védőkapcsolók szelektív alkalmazása