|
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat
7.56. Érintési áram mérése
Az érintési áramot minden megérinthető vezetőképes részen meg kell mérni. Ugyancsak el kell végezni a mérést az I. év. osztályú készülékek védővezetővel össze nem kötött megérinthető vezetőképes részein is. A mérés során a vizsgált készüléket a hálózatoz kell csatlakoztatni.
Mérési módszerek:
- közvetlen mérési eljárás a 10. a), 10. b) ábra szerint, vagy
- különbözeti áram mérési módszer a 10. c) ábra szerint.
Az I. év. osztályú készülékek védővezetővel össze nem kötött megérinthető vezetőképes részeinek vizsgálatát a közvetlen mérési eljárással kell végezni, ugyanis a különbözeti áram mérési módszer alkalmazása esetén a mért értékek a védővezető-áram értékét is tartalmazzák.
hordozható II. év. osztályú készülék esetén hordozható I. év. osztályú készülék esetén
A védővezetőhöz nem csatlakoztatott minden megérinthető vezetőképes részt mérni kell!
1 Mérőberendezés
2 Vizsgált készülék
6.1 II. és III. év. osztályú készülék
megérinthető vezetőképes részei
6.2 I. év. osztályú készülék
védővezetőhöz nem csatlakoztatott
megérinthető vezetőképes részei
8 Szigetelőállvány
(a 10.a) és a 10.b) ábrán)
9 Mérővezetékek |
10. c) Különbözeti áram mérési eljárás, hordozható II. év. osztályú készülék esetén
10. ábra. Példák az érintési áram mérésére
A közvetlen mérési eljárásnál a vizsgált készüléket a 7.55. szakaszban leírt módon el kell szigetelni a földpotenciáltól. Ugyanúgy a nem meghatározott polaritású csatlakozás esetén minden pozícióban el kell végezni a mérést. A mérőberendezés belső ellenállása 2 kW ± 20 % legyen, ha 0,5 mA áram folyik. (Az áramot effektív értékben kell mérni.)
A mért érintési áram akkor megfelelő, ha nem nagyobb, mint 0,5 mA.
7.57. A vizsgálati szivárgóáram mérése
A szivárgóáram mérését a 11. a) és 11. b) ábra szerinti kapcsolási elrendezésben kell végezni, a szigetelés vizsgálatok után, mint a védővezető áram mérés (7.55.), illetve az érintési áram mérés (7.56.) alternatíváját.
Az I. év. osztályú készülék vizsgálata a 11. a) ábra szerint történik. A szivárgóáram ez esetben nem lehet több, mint 3,5 mA. A 3,5 kW összteljesítménynél nagyobb teljesítményű fűtőelemet tartalmazó hőkészülékek szivárgó árama nem lehet nagyobb, mint 1 mA/kW. A kétpólusú kapcsolóval és szimmetrikus kapacitív kapcsolással rendelkező készülékeknél a mért érték ennél az eljárásnál fél érték legyen.
11. a) ábra. Hordozható I. év. osztályú készülék szivárgóáramának mérése
1 Mérőberendezés
2 Vizsgált készülék
6.1 II. és III. év. osztályú
készülék megérinthető
vezetőképes részének mérése
7 Megérinthető vezetőképes
rész, pl. antenna
9 Mérővezetékek
|
11. b) ábra. Hordozható II. év. osztályú készülék szivárgóáram mérése. A készülék testének minden megérinthető vezetőképes részét meg kell mérni
11. ábra. Példák a szivárgóáram mérésére
A vizsgált készüléket a hálózatról le kell választani. Minden igénybevett szigetelést vizsgálni kell, ezért a kapcsolókat, hőmérsékletszabályozókat „be”-kapcsolt helyzetbe kell hozni. A vizsgálatokat üzemi frekvencián (50 Hz) végezzük, olyan vizsgáló berendezéssel, amelynek az üresjárási feszültsége legalább 25 V, legfeljebb 250 V. Több mint 50 V üresjárási feszültségnél a rövidzárási árama 3,5 mAeff értéket nem lépheti túl.
A II. év. osztályú készülékek és az I. év. osztályú készülékek védővezetővel össze nem kötött megérinthető vezetőképes részeinek szivárgó áram mérését a 11 b) ábra szerinti kapcsolással kell végezni. Ez esetben a szivárgóáram mért értéke nem lépheti túl a 0,5 mA-t.
A tűzhelyek, főzőedények, asztali főző készülékek, sütőkemencék, hőtárolós kályhák és hasonló készülékek esetében a szivárgó áram értéke nem lehet több, mint 7 mA, a nagyobb mint 6 kW összteljesítményű ilyen készülékeknél pedig a szivárgóáram legfeljebb 15 mA lehet.
7.6. Működési próbák
Minden esetben szükséges vizsgálat
A működési próbákat minden esetben el kell végezni a 7.2. ... 7.5. alfejezetekben leírt vizsgálatok befejezése után. A működési próbák megkezdése előtt a készüléket rendeltetés szerinti üzemi állapotba kell hozni: az előző vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges ideiglenes kikötéseket (pl. impedanciák stb.) helyre kell állítani. Ellenőrizni kell a készülék rendeltetés szerinti működését az adott készülék sajátosságainak megfelelően, a gyártói paraméterek, illetve a készülék kezelési útmutatójának figyelembevételével. A zaj, hőmérséklet és teljesítmény mérésekkel csak megrendelői igény vagy panasz esetén kell foglalkoznunk.
A körülményektől függően elegendő lehet részvizsgálat is, kétség esetén azonban szükség lehet a termékszabványok (lásd 3. fejezet) szerinti további típusvizsgálati jellegű próbák, mérések, vizsgálatok elvégzésére is. Ez esetben mindig a vonatkozó termékszabvány vizsgálati utasításai szerint kell eljárni.
Más megfontolás alapján a még érvényes MSZ-05-40.0450:1991, vagy már a visszavont „KGSZ” szabványok vizsgálati előírásait is figyelembe lehet venni. Ezek:
- MSZ-05-44.1901:1973
- MSZ-05-44.2901:1973
- MSZ-05-60.0701:1975
Csak minden szempontból kifogástalanul működő készüléket minősíthetünk megfelelőnek!
7.7. Zajmérések
Csak igény szerint végzendő, a körülményektől függő vizsgálat
A különböző háztartási készülékek használójának komfort érzetét csökkentheti egy vélt vagy valójában hangos készülék. Ezért környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szempontokat figyelembe véve jogszabályban kötelezték a háztartási gépeket gyártó, forgalmazó valamint importáló gazdálkodó szervezeteket (a továbbiakban együtt: gyártó) arra, hogy az általuk forgalmazott gépcsalád adott modelljére vagy típusára vonatkozó zajkibocsátási adatokat az áru címkéjén tűntessék fel.
A rendelet előírja a zajkibocsátás meghatározásának feltételeit és az ellenőrzés elveit. A fogyasztóvédelmi felügyelőség ebből a szempontból is ellenőrizheti a háztartási gépeket, és ha az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a háztartási gépek egy bizonyos tétele esetében a zajkibocsátás nagyobb a címkén feltűntetett értéknél, a felügyelőség korlátozhatja, vagy megtilthatja az adott készülék forgalmazását vagy üzembe helyezését. A rendelet szerint az
A-hangteljesítményszintet dB-ben kell megadni (1 pW-ra vonatkoztatva). Ez a gyártó által megadott hangteljesítményszint jelenti a mi vizsgálatunk kiindulópontját. Tehát ha felmerül a zajmérés szükségessége, akkor először az adott készülékre vonatkozó, a gyártó által megadott zajkibocsátási adatokat kell megismernünk. Ennek hiányában e szakmai irányelv B mellékletében lévő táblázatban megadott tájékoztató értékek alapján lehet kiértékelni a mérésünket.
A mérésünket mindig a zajszint mérő műszerünk kezelési útmutatójában leírt, illetve meghatározott módon kell végrehajtani (pl. helyszíni kalibrálással stb.).
A mérés első lépéseként a kikapcsolt készülék mellett az alapzajt állapítjuk meg, majd a vizsgált készüléket bekapcsolva és legnagyobb zajt keltő fokozatra állítva elvégezzük a zajmérést, ügyelve a műszer korrekt elhelyezésére. Ha két mérés különbsége ³ 3 dB, akkor a mért legnagyobb zaj értéke a mérés eredménye. Ha kisebb mint 3 dB, akkor a mérésünk nem értékelhető, és a készülék valós zajszint értéke a helyszínen nem állapítható meg!
Ha a mérés értékelhető eredménye túllépi a gyártó által megadott zajszintet, akkor lehetőség szerint meg kell szüntetni a nagyobb zaj okát, pl. alkatrészek, burkolatok rögzítésével, tömítések, hangszigetelő párnák gyártói előírás szerinti alkalmazásával. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy a mérés nem értékelhető, akkor a készülék üzemeltetőjével egyeztetni kell a további teendőkről, pl. központi javító műhelyben való hiba elhárításáról.
Komolyabb nézeteltérés esetén sor kerülhet igazságügyi műszaki szakértő bevonására vagy arra alkalmas mérőlaboratóriumban („süketszobában”) történő ellenőrző mérésre is. (Mindezek anyagi vonzatáról is tájékoztatni kell az üzemeltetőt.)
A zajszint mérésekkel kapcsolatban fontos tudni:
· A helyszíni zajszint mérések nem tekinthetők hitelesnek, csupán tájékoztató módszerű 3. pontossági osztályú mérés az MSZ EN ISO 3746 szabvány szerint.
· Egyes készülékeknél előfordulhat, hogy a rendeltetés szerinti használat során bekövetkezett alkatrész kopások miatt megnőhet a készülék zaja, amit gyakorlatilag lehetetlen a készülék új állapotára megadott zajszint értékre csökkenteni.
7.8. Hőmérséklet és teljesítmény mérések
Csak igény szerint végzendő, a körülményektől függő vizsgálatok.
7.81. Általános ismertetés
Hőmérséklet és teljesítménymérésekre igény a legtöbb esetben a különféle hűtőkészülékeknél merülhet fel. Hűtőberendezések helyszíni javításakor minden esetben ismételten fel kell hívni az üzemeltető figyelmét a gyártói útmutatások szerinti helyes üzemeltetésre. Így az elhelyezés körülményeire (ezek általában nem szabadtéri berendezések), a szükséges levegőáramlásra (pl. esetleges beépítési körülmények), a hűtőradiátorok tisztántartására, a készülék belső tisztántartására (pl. a jég leolvasztására). Csak az előírások szerint helyesen üzemeltetett hűtőkészülék esetében van arra esély, hogy a hőmérséklet- és teljesítménymérések helyes eredményt adjanak! A méréseket mindig az alkalmazott műszer jellemzőinek megfelelően, annak kezelési-mérési utasításait betartva kell végezni.
7.82. Hőmérséklet mérések
Hőmérséklet mérésre csakis tisztántartott, előírás szerint üzemelő készüléken - hűtőkészülék esetében legalább 1(-2) óra üzem után - kerülhet sor, további folyamatos üzem mellett. Célszerű hitelesített, de minden esetben kalibrált műszereket alkalmazni. Lehetséges mérési módszerek:
· Laboratóriumi, OMH hitelesítésű borszesz töltésű üveghőmérővel.
· Hőelemes mérések elektronikus hőmérséklet mérő célműszerrel vagy hőmérséklet mérésére is alkalmas elektronikus multiméterrel. A műszer minden esetben kalibrált legyen. A hőmérséklet érzékelő hőelemet helyezzük el a hűtőszekrényben, a szekrényen kívül hagyott műszeren a mért hőmérsékletet le tudjuk olvasni. Jól működő, ellenőrzött, kalibrált műszer esetén ez a legmegbízhatóbb módszer.
· Kézben tartott infra hőmérővel, nyitott ajtók mellett. A műszerek gyors mérési üzemmódban nagyon gyorsan, legfeljebb 1-2 másodperc után már mutatják a mért hőmérsékletet, így a nyitott ajtó alig befolyásolja a mérési pontosságot.
7.83. Teljesítménymérések
Többféle teljesítménymérési módszer áll rendelkezésre, ezek közül azt a módszert célszerű alkalmazni, amikor egyedül csak a vizsgált készülék van az áramkörben, egyedül csak ennek a készüléknek a teljesítményét és/vagy fogyasztását mérjük.
A mérést célszerű teljesítmény analizátorral végezni. Kereskedelemben, vagy műszer kölcsönzőben korszerű műszerek állnak rendelkezésre. Ezekkel többféle jellemzőt lehet mérni, rögzítik a pillanatnyi csúcs és átlagértékeket vagy regisztrálják a napi teljesítmény felvételt és/vagy a fogyasztást is. Szükség szerint ólomzárral is elláthatók.
Jogszabályok írják elő, hogy a háztartási fényforrások, hűtőkészülékek, mosó-szárítógépek, mosogatógépek, villamos sütők, légkondicionáló berendezések, valamint a fénycsőelőtétek esetében a gyártó köteles műszaki dokumentációt összeállítani, amelynek többek között tartalmaznia kell az illető termék energia felhasználási jellemzőit is. Erről tájékoztatni kell a fogyasztókat is a készüléken elhelyezett címkével illetve adatlappal.
A fényforrások, mosó-szárítógépek, mosogatógépek, villamos sütők és légkondicionáló berendezések esetben a gyártó határozza meg a készülék teljesítményét, energia fogyasztását és energia hatékonysági osztályát - melyről a fogyasztók felé tájékoztatást kell adnia.
A háztartási villamos hűtőszekrények, fagyasztószekrények és ezek kombinációi esetében a jogszabály előírja, hogy csak olyan hűtőkészülék hozható forgalomba, amelynek villamosenergia-fogyasztása nem haladja meg a rendelet mellékletében meghatározott megengedhető villamosenergia-fogyasztási értékeket. A rendelet melléklete részletes számításokat és határértékeket ad a különböző hűtőkészülékek megengedhető legnagyobb villamosenergia-fogyasztására, amit Emax kWh/24 órában kell kifejezni. A rendelet szerint az ellenőrzést ezeknél a készülékeknél az MSZ EN 153 szabvány szerint, vagy azzal egyenértékű módon kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a mi helyszíni mérésünk nem biztos hogy elegendő pontosságú. Vitás esetekben sor kerülhet igazságügyi szakértő bevonására, illetve független vizsgáló intézeti vizsgálatra is (azonban ennek költség kihatásával is számolni kell).
A fénycsőelőtétek esetében a vonatkozó jogszabály a különböző kategóriájú és névleges teljesítményű előtéteket alkalmazó fényerő áramkörökre vonatkozóan részletesen előírja a felvett teljesítmény megengedett legnagyobb értékét W-ban, az MSZ EN 50294 szabványban meghatározott eljárások szerint mérve.
Az itt leírtak alapján, ha egy készülék esetében a felvett teljesítményt vagy az energia fogyasztását kell ellenőrizni, akkor a gyártó által megadott értékek alapján végezhetjük el az ellenőrzést és a kiértékelést, kivéve a hűtőkészülékeket és a fénycső előtéteket, ezeknél a jogszabályban előírt megengedett legnagyobb értékeket kell figyelembe venni.
Az elvégzett javításokat és vizsgálatokat dokumentálni kell. A dokumentálás célja az, hogy bizonyos határidőn belül (legfeljebb 3 év) egyértelműen meg lehessen állapítani, hogy egy adott készülékkel mi történt: mikor, ki, mit javított és vizsgált és mi lett mindennek az eredménye (valamint költsége). Célszerű a készülékkel kapcsolatos további eseményeket (pl. esetleges reklamációk) is rögzíteni és ide csatolni.
A javítást és vizsgálatot végzőnek belső ügyrendi szabályzatban kell rögzítenie a dokumentálás ügyrendjét, azt hogy mit kell dokumentálni, kinek, hogyan - vagyis a feladat és felelősség köröket. Meg kell határozni a kiosztási rendet is (pl. az ügyfél mit kap és mi az ami belső használatú dokumentum), a tárolás helyét és módját, valamint az iratselejtezés határidejét.
A dokumentálás módja és formája különböző lehet a helyi adottságoknak megfelelően: napló, formanyomtatvány, mérőlap vagy jegyzőkönyv, melyek készíthetők kézzel írott vagy nyomtatott, elektronikus formában.
A dokumentációban célszerűen legalább a következők feljegyzése szükséges:
Az ügyfél példányán minden esetben:
- a javítást és ellenőrzést végző cég, műhely hivatalos neve, címe, elérhetősége
A javítással kapcsolatban:
- megbízó, megrendelő
- a javítás helyszíne és dátuma
- a készülék azonosító adatai: megnevezés, típus vagy modellszám, gyártási szám
- a hiba és a javítás rövid leírása
- a cserélt fődarabok és alkatrészek azonosítható megjelölése
- a javításért felelős személy neve és aláírása
A vizsgálatokkal kapcsolatban:
- a vizsgálat helyszíne és dátuma
- a vizsgáló berendezés, műszerek megnevezése és azonosító adatai (típus, gyáriszám, esetleg: mérési tartomány, kalibrálási idő és érvényesség)
- az elvégzett vizsgálatok, mérések megnevezése és adatai: eredmények, megengedett határértékek, kiértékelés
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés