Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Szakmai irányelv                        MEE.SZI 0401-1:2005

Javítás utáni vizsgálatok

1. rész: Háztartási és hasonló jellegű villamos gépek és készülékek   
             javítás és módosítás utáni vizsgálatai

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

2. Tárgy

3. Alkalmazási terület

4. Rendelkező hivatkozások

5. Fogalommeghatározások

6. Követelmények

7. Vizsgálatok

8. Dokumentáció

Mellékletek:

A  Szivárgó és érintési áramok mérése

B  Zajszint mérés

C  Példa a dokumentációra

D  Műszerek

E  Kapcsolódó jogszabályok

F  Kapcsolódó szabványok

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Budapest 2005. április 1.

 1. Bevezetés

1.1. A szakmai felelősségről

A hatályos jogszabályok értelmében Magyarországon csak olyan terméket szabad előállítani és forgalmazni, illetve villamossági termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújtani, amely megfelelő biztonságú és minőségű. A gyártó, forgalmazó és szolgáltató (szerviz, javító, szerelő stb.) köteles megtenni az áru biztonságának megőrzéséhez szükséges minden intézkedést, így köteles különösen a veszély elhárítását, illetve megelőzését szolgáló intézkedéseket végrehajtani.[1]

A villamossági termékek biztonsági szintjének megőrzéséhez szükséges intézkedést jelenti a szakszerűen, jó minőségben elvégzett karbantartó és javító munka és különösen az elvégzett munka ellenőrzése: a javítások, beavatkozások utáni vizsgálatok elvégzése.

Magyarországon a szabványok alkalmazása önkéntes - azaz nem kötelező. Ugyanígy ezen szakmai irányelvben leírtak alkalmazása is önkéntes. A szolgáltatást végző felelős szakembernek kell eldönteni a körülmények teljeskörű ismeretében, hogy milyen módon végzi a javításokat, és milyen ellenőrzéseket végez a rábízott villamossági terméken. Arról viszont sohasem szabad elfelejtkezni, hogy a szolgáltatást végző is teljes mértékben FELELŐS a munkájáért (ez rossz esetben büntetőjogi felelősség is lehet!)

1.2. A szakmai irányelv előzményei és alkalmazása

Magyarországon régebben érvényben voltak különböző iparági („KGSZ”) szabványok, amelyek különféle villamos készülékek, gépek és berendezések (a továbbiakban mindig: készülékek) javítás utáni vizsgálatait írták elő. Ezek korszerűtlenné váltak és többségükben visszavonásra kerültek. Jelenleg[2] csak egy (hatálytalanításra váró) miniszteri rendelet[3] írja elő műszaki előírások nélkül, a villamos termékek javítás után – érintésvédelmi szempontból is – elvégzendő vizsgálatát és minősítését.

A 90-es években kerültek nagy számban magyarországi bevezetésre az európai szabványok, (EN). Ezek nagyon részletes biztonsági és műszaki előírásokat adtak meg, többek között a villamossági termékekre is - megadva ezek típusvizsgálati követelményeit is. Ugyanakkor a darabvizsgálatokkal (vagy másnéven rutinvizsgálatokkal) nem mindig foglalkoztak, a javítás utáni vizsgálatokkal pedig sohasem. A javítás utáni vizsgálatok így műszaki előírás nélkül maradtak, és esetenként más adminisztratív intézkedések is akadályozták ezen vizsgálatok elvégzését.

Az időközben kiadásra került műszaki-biztonsági témájú jogszabályok sem adnak előírást e tekintetben. Ezideig² nem került kiadásra Villamos Biztonsági Szabályzat sem, amely a javítás utáni kötelező ellenőrzéseket jogszabállyal irná elő. A közelmúltban  Németországban jelent meg e tárgykörrel foglalkozó szabvány (DIN-VDE 0701-1). A szabvány által meghatározott módszerek és vizsgálatok megnyugtatóan igazolják egy adott készülék javítás utáni biztonságát. A VDE szabvány számos új fogalmat és eljárást alkalmaz, amelyek eddig nálunk ismeretlenek voltak. A közelmúltban pedig megjelentek, kereskedelmi forgalomba kerültek és elterjedtek olyan műszerek, amelyek a VDE szerinti vizsgálatsorozatokat automatikusan elvégzik, és szükség szerint dokumentálják is.

Ebben a helyzetben a szolgáltatást végző felelős szakember a következők szerint járhat el:

a) Ezen szakmai irányelvben hivatkozott termékszabványok különböző készülékek szerkezeti felépítésére vonatkozó előírásait minden esetben célszerű figyelembe vennie a javítások vagy az esetleges módosítások során.

b) A hely, az idő, a felszerelés és egyéb körülmények figyelembe vételével neki kell eldönteni, hogy milyen szabvány alapján milyen vizsgálatot végez. (Mind az MSZ EN, mind a DIN VDE szabványok alkalmazásával fenn lehet tartani a kötelező biztonsági szintet!)

A döntést elősegítendő ezen szakmai irányelv összefoglalja a különböző készülékekre vonatkozó MSZ EN és DIN VDE szabványelőírás szerinti vizsgálatokat amelyek elvégzése megfelelően igazolhatja egy adott készülék javítás utáni biztonságát – A), ill. B) vizsgálatsorozat – mely közül csak az egyiket kell elvégezni.

2. Tárgy

E szakmai irányelv tárgya a háztartási és hasonló jellegű felhasználásra szánt villamos energiával működő gépek, készülékek és berendezések javítás és módosítás utáni, valamint megfelelő állapotuk időszakos ellenőrzésének vizsgálatai. A készülék működése egyéb energiafajtákkal is kapcsolatos lehet, pl. gáz, sűrített levegő stb.

A szakmai irányelv tartalmazza a javítások után minden esetben legalább elvégzendő vizsgálatokat és azokat a vizsgálatokat, amelyek bizonyos körülmények között szükségesek lehetnek, illetve a hely, az idő és a felszerelés lehetővé teszi az elvégzésüket. Villamos vizsgálatra akkor is szükség lehet, ha csupán mechanikai jellegű beavatkozást végeztek a készüléken. E szakmai irányelvnek nem tárgya a különböző készülékek típusvizsgálatai (beleértve az elektromágneses összeférhetőség vizsgálatát is), de feltételezi, hogy a javításra illetve vizsgálatra kerülő készülékeken megfelelő eredménnyel elvégezték a vonatkozó szabványokban előírt típusvizsgálatot.

3. Alkalmazási terület

Ez a szakmai irányelv a következő háztartási célú és hasonló jellegű illetve alkalmazású, elsősorban villamos energiával működő gépek, készülékek és berendezések javítás és módo-sítás utáni vizsgálataira, illetve a villamos biztonsági szintjük fenntartására ad előírásokat:

-     motoros villamos kéziszerszámok

         (az MSZ EN 50144 szabványsorozat szerint)

-     szórakoztató elektronikai, audio, video és hasonló elektronikus készülékek

         (az MSZ EN 60065 szabvány szerint)

-     háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek, amelyek tartalmazhatnak motorokat, fűtőtesteket, vagy ezek kombinációját (pl. konyhai gépek, forróvíztárolók, mosógépek, akkumulátor-töltők, helyiségfűtők, hűtőgépek, légnedvesítők stb.)

         (az MSZ EN 60335 szabványsorozat szerint)

-     különféle kialakítású lámpatestek

         (az MSZ EN 60598 szabványsorozat szerint)

-     információtechnikai berendezések, irodagépek és hírközlő berendezések

         (az MSZ EN 60950 szabványsorozat szerint)

-     különféle villamos mérő-, vezérlő-, szabályzó- és laboratóriumi készülékek

         (az MSZ EN 61010 szabványsorozat szerint)

-     transzformátorok, tápegységek és hasonló jellegű készülékek

         (az MSZ EN 61558 szabványsorozat szerint)

-     vezetékdobos hosszabbítók háztartási és ipari célra

         (az MSZ EN 61242 és az MSZ EN 61316 szabványok szerint)

-     háztartási dugós csatlakozók, hosszabbító készletek és csatlakozó sávok

    (az IEC 60 884 és az MSZ 9870 szabványsorozatok szerint)

-     készülék csatlakozó készletek és összekötő készülék csatlakozó készletek háztartási célra

         (az MSZ EN 60320 és az MSZ EN 60799 szabványok szerint)

Nem vonatkozik ezen irányelv a kifejezetten ipari-üzemi jellegű és alkalmazású készülékekre, gépekre és berendezésekre (ezeknél általában rendszeres tervszerű felülvizsgálat és karbantartás is történik), valamint a különleges környezeti viszonyok között pl. korrozív, vagy robbanásveszélyes (poros, gőzös, gázos) környezetben pl. bányában használt készülékekre és a gyógyászati készülékekre.

4. Rendelkező hivatkozások

A következő dokumentumok olyan előírásokat tartalmaznak, amelyeket a szövegben lévő hivatkozások miatt ezen szakmai irányelv részeként kell alkalmazni:

MSZ EN 50106:2000                                                MSZ EN 50144 sorozat

MSZ EN 50110-1:1999                                             MSZ EN 60065: 2000

MSZ 1585:2001                                                         MSZ EN 60320 sorozat

                                                                                  MSZ EN 60335 sorozat

MSZ EN 61557 sorozat                                             MSZ EN 60598 sorozat

                                                                                  MSZ EN 60799: 2000

MSZ 171-1:1984                                                       MSZ EN 60950 sorozat

MSZ 172-1:1986+1M                                               MSZ EN 61010 sorozat

                                                                                  MSZ EN 61242: 2000

MSZ 2364-200:2002                                                 MSZ EN 61316: 2000

                                                                                  MSZ EN 61558 sorozat

MSZ 4851-1:1988                                                     IEC 60884 sorozat

MSZ 4851-5:1991                                                     MSZ 9870:1975

szabványok illetve szabványsorozatok. (A szabványok címeit lásd az F mellékletben.)

5. Fogalommeghatározások

E szakmai irányelv szempontjából a következő fogalommeghatározások a mérvadók:

5.1. Általános fogalmak

5.101.  vizsgálat: A javítás, karbantartás és módosítás után végzett ellenőrzés, amely alapján megállapítható, hogy egy adott készülék alkalmas-e a további biztonságos használatra.

5.102.  javítás: Az a tevékenység, amely egy adott készülék hibájának megszüntetése, a biztonságának és használati működőképességének helyreállítása érdekében végeznek.

5.103.  módosítás: Olyan művelet, amikor egy adott készülék biztonságát vagy működési minőségét helyreállító vagy növelő tevékenység során gyártói előírások alapján az eredetitől eltérő alkatrészt vagy anyagot használnak fel. A módosítás nem jelenthet lényeges változtatást és nem változtathatja meg az eredeti konstrukciót és jellemzőket.

5.104.  hordozható készülék: Olyan készülék, amely működés közben mozgatható, vagy olyan nem rögzített készülék, amelynek tömege 18 kg-nál kevesebb.

5.105.  helyhezkötött készülék: Nem hordozható vagy olyan készülék, amelyet állványra rögzítve vagy más módon egy meghatározott helyen vagy helyzetben rögzítve kell használni.

5.106.  karbantartás: Minden olyan a gyártó által előírt, a készülék biztonsági szintjének megőrzését és működését elősegítő művelet, amelyet a készülék gyártójának szándékai szerint a felhasználónak (rendszeresen) el kell végeznie.

5.107.  aktív rész: Minden olyan vezető vagy vezetőképes rész, amely rendeltetésszerű használatban feszültség alatt áll; beleértve a nullavezetőt, de egyezményesen kizárva a PEN vezetőt.

5.108.  veszélyes aktív rész: Olyan aktív rész, amely bizonyos feltételek esetén ártalmas áramütést okozhat.

5.109.  test:   A villamos készülék üzemszerűen feszültség alatt nem álló minden megérinthető fémből készült része, továbbá az összes megérinthető szigetelő anyagú felülettel érintkező fémfólia.

5.110.  alapszigetelés (üzemi szigetelés):          Az aktív részeken alkalmazott olyan szigetelés, amely alapvető védelmet nyújt a villamos áramütés ellen.

5.111.  kiegészítő szigetelés: Az alapszigeteléstől független, azt kiegészítő szigetelés, amely védelmet nyújt a villamos áramütés ellen az alapszigetelés meghibásodása esetén.

5.112.  kettős szigetelés:  Az alapszigetelést és a kiegészítő szigetelést tartalmazó szigetelés.

5.113.  megerősített szigetelés: Egységes (egyrétegű) szigetelő rendszer, amely a mechanikai és villamos tulajdonságai következtében a kettős szigeteléssel egyenértékű védelmet nyújt a villamos áramütéssel szemben.

5.114.    0. év.osztályú készülék: Az a készülék, amelynek áramütés elleni védelme az alapszigelelésen alapul. Nincs védőcsatlakozókapoccsal ellátva, az alapszigetelés meghibásodása esetén a védelem a környezetre hárul.

5.115.    0I. év. osztályú készülék: Olyan készülék, amelynek mindenütt legalább alapszigetelése van és el van látva védőkapoccsal, a csatlakozó vezetéknek azonban nincs védővezetője és a csatlakozódugójának nincs védőérintkezője.

5.116.  I. év.osztályú készülék:  Olyan készülék, amelyben az áramütés elleni védelem nemcsak az alapszigetelésen alapul, hanem kiegészítő biztonsági intézkedésként a megérinthető vezetőrészek (test) össze vannak kötve a létesítmény védővezető rendszerével úgy, hogy a test az alapszigetelés hibája esetén sem válhat aktivvá.

5.117.  II. év.osztályú készülék:  Olyan készülék, amelyben az áramütés elleni védelem nemcsak az alapszigetelésen alapul, hanem kiegészítő biztonsági intézkedésként kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel van ellátva, védőcsatlakozása nincs és védelme független a létesítési feltételektől.

5.118.  III.év.osztályú készülék: Olyan készülék, amelynek villamos áramütés elleni védelme biztonsági törpefeszültséggel (SELV) való tápláláson alapul, és amely nem állít elő a biztonsági törpefeszültségnél nagyobb feszültséget.

5.119.  biztonsági (érintésvédelmi) törpefeszültség (SELV): Olyan feszültség, amely nem haladja meg az 50 V váltakozó vagy 120 V egyenfeszültséget a vezetők között vagy bármely vezető és a föld között, a hálózattól elszigetelt (pl. biztonsági szigetelő transzformátorral vagy külön választott tekercselésű áramátalakítóval) áramkörben.

5.120.  biztonsági (védő) impedancia:  A készülék aktív részei és a megérinthető vezetőképes részei (test) közé kapcsolt olyan impedancia, amely a rajta átfolyó áramot - rendeltetésszerű használat során vagy a készülék meghibásodásakor a vonatkozó termékszabványok által meghatározott - biztonságos értékre korlátozza.

5.121.  leválasztás: Valamennyi tápvezetéknek (L1, L2, L3, N vezető) a táphálózat minden sarkáról való lekapcsolása egyetlen kapcsolási művelettel (a védővezető nem tekintendő tápvezetéknek).

5.2.   A) vizsgálatsorozat fogalmai

5.201.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.