Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Mit nevezünk villamos készülékeknek?

Általában minden olyan legkülönfélébb célú használati eszközt, amelynek valami köze van a villamossághoz. A készülékek egyik csoportja villamos energiával muködo fogyasztókészülék, mint például a háztartási és hasonló célú gépek és készülékek, ipari, technológiai célú gépek, készülékek, informatikai és szórakoztató elektronikai készülékek stb. A készülékek egy másik csoportja a villamos energia elosztásban vesz részt, mint például a különféle szabályozó egységek, energiaátalakítók vagy az alkatrészek közé sorolt kapcsolókészülékek, megszakítók, biztosítók, csatlakozók stb. A nagyobb méretu villamos szerkezeteket amelyek több alkatrészbol vagy kisebb készülékekbol épülnek fel általában a berendezés fogalommal jelöljük meg. A különféle villamos gépek, készülékek és berendezések (együtt: villamossági termékek) minoségi, muszaki-biztonsági követelményeit a termékszabványok határozzák meg. Ezek a különbözo villamossági termékekre sokéves muszaki tapasztalatok alapján, figyelembe véve a legújabb fejlesztési eredményeket is nagyon részletes követelményeket határoznak meg az adott készülék alkalmazási céljának, sajátosságainak és üzemi körülményeinek megfeleloen. Tisztázzák a termékkel kapcsolatos fogalmakat, meghatározzák a felhasználás üzemi körülményeit, a termékcsalád csoportosítását. Eloírják a terméken alkalmazandó jelöléseket és a szükséges muszaki dokumentációt. Meghatározzák a szerkezeti, kiviteli követelményeket, a biztonsági és környezetvédelmi jellemzoket, valamint a részletes típusvizsgálati követelményeket, ritkábban a sorozatban gyártott készülékek darabvizsgálati eloírásait, de a javítás utáni vizsgálatokkal általában nem foglalkoznak. Ami elromolhat Mindenki ismeri a közmondást: Ami elromolhat, az el is romlik! Különösen igaz ez a muszaki termékekre, amelyek esetenként bonyolult felépítésuek és sok kényes alkatrészbol épülnek fel. Ezért ezeket rendszeresen karbantartani és javítani kell. Az elmúlt évtizedekben kialakult hazánkban a muszaki termékek és ezen belül a villamos készülékek javító-szolgáltaltó hálózata és kiadták a rendszer irányításához és muködtetéséhez szükséges jogszabályokat és muszaki eloírásokat, szabványokat. A közelmúlt politikai-gazdasági változásai ezt a területet sem hagyták érintetlenül: megszunt az egységes rendszer, az egykori nagyvállalat helyett különbözo felkészültségu kisebb-nagyobb vállalkozások próbálják kielégíteni az ilyen irányú igényeket. A korábban kiadott jogszabályok és szabványok korszerutlenné váltak, hatálytalanították és visszavonták azokat. Idoközben az országgyulés megalkotta a fogyasztóvédelemrol szóló 1997. évi CLV. törvényt, amely kötelezi a gyártókat, forgalmazókat és szolgáltatókat a megfelelo biztonságú és minoségu termékek forgalmazására, illetve szolgáltatás végzésére. Ebbe értelemszeruen beletartozik a szakszeruen, jó minoségben elvégzett karbantartó és javító munka, valamint az elvégzett munka ellenorzése: a javítások, beavatkozások utáni vizsgálatok végrehajtása is. A megváltozott helyzetben sok más probléma mellett a szakmai eloírások hiánya és esetenként más adminisztratív intézkedések is akadályozták a javítás utáni vizsgálatok végzését. A tisztázatlan helyzet és a szakmai igény indokolta, hogy készüljön egy olyan muszaki eloírás, amely a különféle villamossági termékek, fogyasztókészülékek javítás utáni vizsgálatait határozza meg. Az ezzel kapcsolatos konkrét javaslatokat Jakabfalvy Gyula a VILLGÉP Szövetség elnöke fogalmazta meg, majd felkérte az Elektrotechnikai Egyesület (MEE) e témában jártas szakembereit a muszaki eloírás elkészítésére. A felkérés alapján készült el a javítás utáni vizsgálatokról szóló szakmai irányelv, amelyet a MEE adott ki. MEE.SZI 0401-1:2005 Javítás utáni vizsgálatok. 1.rész: Háztartási és hasonló jellegu villamos gépek és készülékek javítás és módosítás utáni vizsgálatai. MEE.SZI 0401-2:2006 Javítás utáni vizsgálatok. 2.rész: Villamos forgógépek javítás és módosítás utáni vizsgálatai. A szakmai irányelvben leírtak alkalmazása hasonlóan a szabványokhoz önkéntes, azaz nem kötelezo. A szolgáltatást végzo felelos szakembernek kell eldönteni, hogy milyen módon végzi a javításokat és utána milyen ellenorzéseket végez. A szolgáltatást végzonek minden esetben fenn kell tartani az eloírt biztonsági-muszaki szintet (szakszeru munkával és vizsgálatok végzésével) és ezért teljes mértékben felelos! A szakmai irányelv tárgya és alkalmazási területe A szakmai irányelv elso része a háztartási és hasonló jellegu felhasználásra szánt villamos energiával muködo gépek, készülékek, berendezések, a második része pedig a villamos forgógépek javítás és módosítás utáni, valamint megfelelo állapotuk idoszakos ellenorzésének vizsgálataira fókuszál. Ennek keretén belül a következo készülékekre ad eloírásokat: motoros kéziszerszámok, szórakoztató elektronikai, audio, video és hasonló elektronikus készülékek, háztartási és hasonló jellegu motoros, illetve hokészülékek, lámpatestek, információtechnikai berendezések, irodagépek és hírközlo berendezések, villamos méro-, szabályozó-, vezérlo- és laboratóriumi készülékek, háztartási és ipari célú vezetékdobos hosszabbítók, dugócsatlakozók, csatlakozósávok és készülékcsatlakozók, valamint különféle célú és felépítésu villamos forgógépek. A szakmai irányelv tartalmazza a javítások után minden esetben legalább elvégzendo vizsgálatokat és azokat az ellenorzéseket, amelyek bizonyos körülmények között szükségesek lehetnek, illetve a hely, az ido és a felszerelés lehetové teszi az elvégzésüket. A szakmai irányelv megadja a témakörrel kapcsolatos fogalmak meghatározását, melyek közül a következoket emeljük ki. Vizsgálat: a javítás, karbantartás és módosítás után végzett ellenorzés, amely alapján megállapítható, hogy egy adott készülék alkalmas-e a további biztonságos használatra. Javítás: az a tevékenység, amely egy adott készülék hibájának megszüntetése, biztonságának és használati muködoképességének helyreállítása érdekében végeznek. Módosítás: olyan muvelet, amikor a javítási muvelet során gyártói eloírások alapján az eredetitol eltéro alkatrészt vagy anyagot használnak fel, de ez nem jelenthet lényeges változást, és nem változtathatja meg az eredeti konstrukciókat és jellemzoket. Ezután a szakmai irányelv eloírja az általános javítási feltételeket és muszaki követelményeket. Így például a javításokat, módosításokat és az azt követo vizsgálatokat a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szabványok és a gyártói dokumentációk figyelembe vételével kell elvégezni, különös tekintettel arra, hogy a villamos próbák feszültség alatti vagy feszültség közelében végzett munkának minosülnek. Itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a villamossági termékek önálló javítását, szerelését, módosítását és a villamos próbákat csak az MSZ 1585:2001 szabvány szerinti IV. csoportba tartozó szakember végezheti. Különösen igaz ez a villamos szilárdság vizsgálatokra, amelyet csak olyan személy végezhet, aki a IV/d csoportba tartozik, és bizonyíthatóan ki van oktatva az alkalmazott vizsgáló berendezésre. A vizsgálatokról A javítás utáni vizsgálatokat kétféle szabványrendszerben megfogalmazott szakmai elvek alapján lehet elvégezni. A szakmai irányelv a különbözo készülékekre vonatkozó vizsgálatokat ennek megfeleloen két vizsgálatsorozatban foglalja össze. Az A) vizsgálatsorozatban a magyar nemzeti szabványok (MSZ EN) alapján végzett vizsgálatok szerepelnek. Ezek eloírásai, illetve a bennük meghatározott vizsgálati módszerek és vizsgáló eszközök hasonlóak az eddigi hazai gyakorlatban alkalmazottakkal, esetleg csak kis mértékben térnek el attól. A B) vizsgálatsorozatban a javítás utáni vizsgálatokkal foglalkozó DIN-VDE 0701-1 jelzetu német nemzeti szabvány eloírásai szerinti vizsgálatok szerepelnek. Ez a szabvány számos új fogalmat és eljárást alkalmaz, amelyek nálunk eddig ismeretlenek voltak. A közelmúltban nálunk is kereskedelmi forgalomba kerültek olyan muszerek, amelyek a VDE szerinti vizsgálatsorozatokat automatikusan elvégzik és szükség szerint dokumentálják. Mindkét szabványrendszer által meghatározott módszerek szerint végrehajtott vizsgálatok megfelelo eredményei megnyugtatóan igazolják egy adott készülék javítás utáni biztonságát és muszaki állapotát. Ha egy adott készülék javítására kerül sor, akkor a készülékre vonatkozó termékszabvány szerkezeti felépítésére vonatkozó eloírásainak figyelembevételével kell azt elvégezni. A javítások után a hely, az ido, a felszerelés és egyéb körülmények figyelembevételével kell eldönteni, hogy a magyar nemzeti szabványok, vagy a DIN-VDE szerinti vizsgálatokkal igazoljuk a termék megfeleloségét. Hangsúlyozzuk, hogy a javítás, beavatkozás mértékétol függoen valamilyen ellenorzést minden esetben el kell végezni! Természetesen az adott körülmények alapján kiválasztva csak az egyik vizsgálatsorozat szerinti vizsgálatokat kell elvégezni! A szakmai irányelv maghatározza a minden esetben elvégzendo vizsgálatokat. Ezek a következok: ellenorzés megtekintéssel, védovezeto vizsgálata, szigetelésvizsgálatok: szigetelési ellenállásmérés és/vagy villamos szilárdságvizsgálat (végezheto: az A) vagy a B) vizsgálatsorozat módszerével), muködési próbák. Ezeket kiegészíthetik az igény, a körülmények, a lehetoségek, a rendelkezésre álló felszerelés és a kötelezo felelosségvállalás figyelembevételével a következo vizsgálatok: védovezeto ellenállásának mérése: (végezheto: A) vagy B) vizsgálatsorozatban), védovezeto-áram mérése: (végezheto: B) vizsgálatsorozatban), érintési áram mérése: (végezheto: B) vizsgálatsorozatban), szivárgó áram mérése: (végezheto: A) vagy B) vizsgálatsorozatban), zajmérések, homérséklet és teljesítménymérések, túlpörgetési vizsgálat a villamos forgógépek esetében. Eddig tehát ismertettük a szakmai irányelv keletkezését, tárgyát, alkalmazási területét és a vizsgálati sorozatokat. A következokben a szakmai irányelv 1. részének tárgyát képezo háztartási és hasonló jellegu villamos készülékek javítás utáni vizsgálatait és méréseit ismertetjük. A megtekintéses vizsgálatok A vizsgálatokat mindenesetben a javított készülék szemrevételezésével kezdjük. Ilyenkor ellenorizzük a készülék általános állapotát, épségét, a belso huzalozást, alkatrészeket, csatlakozásokat, biztosító készülékeket, feliratokat, jelöléseket, tartozékok meglétét és a dokumentációkat. Szemrevételezéssel kell ellenorizni az I. év. osztályú készülékek védovezetojét és védovezeto csatlakozókapcsait és csatlakozásait, valamint a folytonosságát legalább csengetéssel vagy célmuszerrel. Ezután következnek a muszeres méréses vizsgálatok, melyeket vagy az A) vizsgálatsorozat vagy a B) vizsgálatsorozat eljárásait követve kell végezni. Megismételjük: az adott körülmények (pl. felszerelés) alapján választjuk ki az egyik vizsgálatsorozatot, ezután csak a kiválasztott sorozat méréseit kell elvégezni! A) vizsgálatsorozat A védovezeto ellenállásának mérése A szakmai irányelv külön-külön részletesen ismerteti a témakörébe tartozó egyes I. év. o. készülékek védovezetojének ellenállás mérését. A mérések során a védokapocs és a hozzá kötött fémrészek között feszültségesést kell mérni. A védovezeto ellenállását a feszültségesésbol és az alkalmazott áramerosségbol kell kiszámítani. Az így kiszámított ellenállás értéke nem haladhatja meg a készülékfajtára megengedett legnagyobb értéket. A vizsgálatokat legtöbb esetben 10-12 V feszültségen, legalább 10 A méroárammal kell végezni. A védovezeto ellenállása legfeljebb 0,1…0,5 ? lehet. Szigetelés vizsgálatok A szigetelés vizsgálatokat a készülékeket a hálózatról leválasztva, feszültségmentes állapotban kell végezni. Az elektronikus áramköröket tartalmazó készülékek esetében el kell kerülni ezen áramkörök túlzott igénybevételét: így ezek, ha a forészek szigetelés szempontjából vizsgálandó részét hidalják át, nem kell vizsgálni, ha nem tekinthetok aktív részeknek és nem lehet kiiktatni. • Szigetelési ellenállás mérés Mérofeszültség: 500 V egyenfeszültség, a mérést a feszültség bekapcsolása után 1 perccel kell végezni. A megengedheto legkisebb szigetelési ellenállás értékek a javítás utáni használt állapotú készülékek esetében: - 0,2 M hidegállapotú hokészülékek esetén, - 2,0 M minden más esetben és készülékfajtánál az a alapszigetelésen - 4,0 M a II. év. o. készülékeknél a kiegészíto szigetelés, megerosített szigetelés vagy az együtt mért alap és kiegészíto szigetelés esetén. A szakmai irányelv ismerteti egyes újállapotú készülékek megengedett legkisebb szigetelési ellenállás értékét is, ennek a különbözo mérési kapcsolásokban legalább 27 M értékunek kell lennie.

 Arató Csaba

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.