|
Érintésvédelem |
|
|
| |
|
|
|
|
54/2014 (XII.5) OTSZ |
|
| Tartalom | |
|
|
|
|
Menü |
|
|
| |
|
|
|
|
Szabványossági |
|
|
| |
|
|
|
|
ÉV a háztartásban |
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
Hírek/Cikkek |
|
| Hírek/Cikkek : Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban |
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Érintésvédelmi Munkabizottsága foglalkozott a V.L. 2006. szeptemberi számában megjelent Elektromos mérések, A földelési ellenállás mérése I. című cikkel, amelynek szerzője Pástyán Ferenc úr. A Munkabizottság állásfoglalását a megjelölt cikkről az alábbiakban részletezzük. A témakörhöz kapcsolódó szabványok pontosan meghatározzák a földelés, mint életvédelmi rendszer kialakításának, megvalósításának, vizsgálatának és mérésének követelményeit. Ezek - a nemzetközi és az európai szabványokkal azonos tartalmú - létesítési jellegű szabványok, mint pl. az MSZ 2364/MSZ HD 62364 szabványsorozat egyes szabványai, az MSZ EN 61140, korábban a már visszavont MSZ 172-1, valamint a mérési módszerekkel kapcsolatos szabványok: az MSZ EN 61557 és az MSZ 4851 sorozatok egyes szabványai. A cikk és a hivatkozott érvényes szabványok között eltérések vannak, ezért a publikáció helyesbítésre szorul. A következőkben az érvényes magyar nemzeti szabványok alapján foglaljuk össze a védőföldeléssel kapcsolatos tudnivalókat, ez a megjelölt cikk 18. oldalon lévő bevezető részének helyesbítése. 1. A kisfeszültségű elosztóhálózatok egyik típusa a TT-rendszer, amelynél az energia-elosztórendszer egyik pontja közvetlenül földelt (üzemi földelés). A védővezetők az energiaellátó rendszer földelőitől villamosan független földelőkhöz csatlakoznak. A védőföldelés alkalmazása esetén tehát nincs közvetlen fémes összekötés, a védőáramkör a talajon keresztül záródik. A védőföldelés közvetett érintés elleni védelmi mód, amelynek méretezési és létesítési követelményeit az MSZ 2364-410 szabvány 413. fejezete írja le. Ha a meghibásodott áramkör vagy fogyasztó testén fellépő feszültség nagyobb, mint a megengedett érintési feszültség (UL), a beépített védelmi eszköz a hibás részeket önműködően lekapcsolja a táphálózatról. A lekapcsolásnak olyan rövid időn belül kell bekövetkeznie, hogy a hibás testet és más egyidejűleg érinthető nulla potenciálú vezetőrészeket áthidaló személyt káros élettani hatás ne érje. A megengedett érintési feszültség értéke: UL = 50 Veff váltakozó, illetve 120 V egyenfeszültség. (A cikkben ez tévesen van megadva: "általánosan és optimálisan: 25 V".) A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy néhány különösen veszélyes helyen, illetve esetben a szabvány 25 V-ban vagy még ennél is alacsonyabban határozza meg az UL értékét, de ez nem tekinthető általánosnak (pl. robbanás- és sújtólégveszélyes helyiségek, és szabadterek, bányák, gyógyászati helyiségek, gyerekjátékok stb.). 2. A védőföldelés méretezése Az alapképlet a következő. RA.Ia < 50 V, azaz RA < (egyenfeszültség esetén is!) Ia =In. , ahol: RA = a védett test földelési ellenállása ( ), Ia = a védelmi eszköz előírt gyorsaságú kikapcsolását előidéző áram (A), áram-védőkapcsoló esetében: Ia = I n, In = az olvadóbiztosító vagy a kismegszakító névleges árama (A), = kioldási tényező. Tehát a földelési ellenállásnak olyan kis értékűnek kell lennie, hogy meghibásodáskor fel tudjon lépni a védelmi eszköz működését biztosító áram, vagy semmi esetre se lépjen fel a megengedett UL-nél (50 V) nagyobb érintési feszültség. 3. A TT-rendszerekben alkalmazható védelmi eszközök A cikkben tévesen relé, illetve megszakító alkalmazását említi a szerző. Ezzel szemben az MSZ EN 2364-410 szabvány 413.1.4.4. szakasza a következő védelmi eszközök alkalmazását engedi meg. a. Áram-védőkapcsolók. Az általánosan használt áram-védőkapcsolók és a hozzájuk tartozó megengedett legnagyobb földelési ellenállás-értékek a következők: I n: 0,01; 0,03; 0,10; 0,30; 0,50 A RA< 5000; 1666; 500; 166; 100 Az azonnali működésű pillanatkioldású áram-védőkapcsolók használata általános, ha késleltetett "S" típusút alkalmaznak, a késleltetés legfeljebb 1 s lehet. b. Túláramvédelmi eszközök, azaz kismegszakítók és olvadóbiztosítók. Ezeknél alkalmazni kell az " " kioldási tényezőt, amely a gyors, biztos kioldást segíti. A lekapcsolási idő: 5 s-on belül működő függő késleltetés megengedett, de jobban ajánlott a késleltetés nélküli pillanatkioldás. (Az " " kioldási tényezőről lásd az MSZ 2364-410 magyarázatos kiadásának 413.1.3.3. szakaszát és magyarázatát.) Túláramvédelmi eszközök alkalmazása esetén az ismertetett képletekkel vagy a képletek alapján összeállított táblázatok segítségével határozható meg a földelési ellenállás megengedett legnagyobb értéke. Olvadóbiztosítók esetén: In = 10 A, ha :4; RA < 1,25 :2,5; RA < 2,50 In = 200 A, ha :5; RA < 0,050 :2,5; RA < 0,10 Kismegszakító esetén: In = 4 A, ha :5; RA < 2,50 :10; RA < 1,250 :20; RA < 0,625 In = 63 A, ha :5; RA < 0,159 :10; RA < 0,078 :20; RA < 0,040 A fenti példákból látható, hogy a 16 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelmi szervek alkalmazása esetén nagyon kis értékű földelési ellenállás-értékek megvalósítása szükséges. A kivitelezés során ezt általában nem, vagy csak nagyon nehezen tudják elérni, ezért a nagyobb áramtartományok esetén áram-védőkapcsoló alkalmazása célszerű. 4. Megjegyzések a talaj vezetőképességéhez A földelési ellenállásméréssel foglalkozó érvényes nemzeti szabvány, az MSZ 4851-2 nem hengerrel definiálja a talaj vezetőképességét, hanem kockával. A szabvány 1.2. szakasza szerint a fajlagos talajellenállás: 1 m élhosszúságú kocka alakú talajdarab két szemben lévő lapja közötti ellenállás (a különbség nem lényeges). Téves az utolsó mondat: "a talaj. vezetőképessége kicsi,.", helyesen: a legjobb földelés nyilván olyan talajban alakítható ki könnyen, amelynek nagy a vezetőképessége, pl. mocsár, humusz. stb. Az 1. sz. táblázatban a jobb oldali oszlop címe tévesen "vezetőképesség", helyesen: fajlagos ellenállás ( .m). 5. A 4. ábra szemlélteti a földelési ellenállásmérés elvi rajzát, az ábra műszaki tartalma és jelölései eltérnek az érvényes MSZ 4851-2 szabvány 1. ábráján látható elvi rajztól. A cikk további részében leírt mérési módszerek a magyar nemzeti szabványoktól és a hazai gyakorlattól eltérnek, ugyanakkor műszakilag elfogadható, illetve alkalmazható megoldások. a MEE Érintésvédelmi Munkabizottsága
Arató Csaba
| |
|
|
|
|
|
|