Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

2. Villamos szilárdságvizsgálatok

A villamos szilárdságvizsgálatokat elsősorban a robusztusabb kivitelű, nagyobb igénybevételnek kitett készülékeknél ajánlja a szakmai irányelv. A javítás utáni használt állapotú készülékeket csökkentett, 80%-os próbafeszültséggel kell ellenőrizni. A próbafeszültség 50 Hz-es ipari frekvenciájú és szinusz alakú legyen, illetve a vizsgálóberendezés rövidzárlati áramának legalább 200 mA-nek kell lennie. A vizsgálatok során az előírt próbafeszültségnek csak a felét szabad rákapcsolni a készülékre, majd gyorsan a teljes értékre kell növelni. A vizsgálat időtartama új készülék esetében 1 perc, használt, javítás utáni készülékeknél ez az időtartam 1.4 másodperc. A vizsgálatok során nem következhet be a feszültség letörése vagy átütés, átívelés. A szakmai irányelv a motoros villamos kéziszerszámokra, a transzformátorokra és tápegységekre, valamint a vezetékdobos hosszabbítókra vonatkozóan részletesen ismerteti a villamos szilárdságvizsgálatokkal kapcsolatos típusvizsgálati és darabvizsgálati követelményeket: a vizsgálati helyeket és a próbafeszültségeket. Tájékoztatásul a próbafeszültségek értéke általában a következő. . 400.500 V: a III. év. o. készülékek alapszigetelésén (Un < 50 V), . 1000.2000 V: az I. és II. év. o. készülékek alapszigetelésén (Un < 220/230 V), . 2500.4000 V: a II. év. osztályú készülékek kettős vagy megerősített szigetelésén. Szivárgóáram-mérések Az A) vizsgálatsorozat értelmezése szerint az üzemi szivárgó áram az az áram, ami a vizsgált készülék üzemszerű állapotában névleges feszültségen az aktív, feszültség alatti vezetőktől a védővezetők, illetve a megérinthető vezetőképes részek között folyik. A szakmai irányelv a motoros villamos kézi szerszámok és háztartási készülékek, a lámpatestek, valamint az információtechnikai berendezések szivárgóáram-mérési módszereit, a módszerekhez tartozó kapcsolási elrendezéseket és a megengedett legnagyobb szivárgóáram-értékeket részletesen ismerteti. A szakmai irányelv "A" melléklete pedig a szivárgó- és érintési áramok mérésére szolgáló áramkört ismerteti, amely 15 Hz-től 1 MHz-ig terjedő frekvenciatartományban és egyenáram esetén alkalmazható. Az áramkör feszültségesést mér, ebből kell kiszámítani a szivárgó/érintési áramot. A motoros villamos kéziszerszámok és háztartási villamos készülékek esetében a vizsgálatokat 1,06 . Un feszültségen kell elvégezni. Tájékoztatásul közöljük, hogy a különböző készülékek különböző kapcsolási variációkban mért megengedett legnagyobb szivárgóáram-értéke általában 0,5.5 mA között van. B) vizsgálatsorozat Ha a B) vizsgálatsorozatot választjuk, akkor először a vizsgálati programot kell meghatároznunk. a) A védővezető ellenőrzése és ellenállásának mérése a védővezetővel rendelkező (I. év. o.) készülékeknél. A védővezető ellenőrzése után a szigetelésvizsgálati lehetőségek figyelembevételével a következő vizsgálatokat ajánlott elvégezni. b) Ha a szigetelés-ellenállásmérés elvégzése műszakilag lehetséges és megfelelő eredményű, akkor . az I. év. o. készülékeknél: - védővezetőáram-mérését, vagy - szivárgóáram-mérését, vagy - hordozható kéziszerszámok esetében villamos szilárdságvizsgálatot. . A II. év. o. készülékeknél és a védővezetőhöz nem csatlakozó megérinthető vezetőképes részekkel rendelkező I. év. o. készülékeknél - érintési áram mérését, vagy - szivárgó-áram mérését, vagy - hordozható kéziszerszámok esetében villamos szilárdságvizsgálatot. c) Ha a szigetelési ellenállás- mérés műszakilag nem lehetséges, akkor . az I. év. o. készülékeknél védővezetőáram mérését, . a II. év. o. készülékeknél és a védővezetőhöz nem csatlakozó megérinthető vezetőképes részekkel rendelkező I. év. o. készülékeknél érintési áram mérését. d) Végül, működési próbával, illetve szükség szerinti egyéb vizsgálatokkal zárul a vizsgálati program. A védővezető ellenállásának mérésekor és szigetelésvizsgálatok végzésekor a vizsgált készüléket minden esetben galvanikusan le kell választani a hálózatról! Védővezető ellenállásának mérése A vizsgálatot 24 V feszültségű áramforrásról kell végezni, méréskor a feszültség 4.24 V között legyen, a mérőáramnak legalább 0,2 A-nek kell lennie. A védővezető ellenállása legfeljebb 1,0 lehet. A mérési elrendezésre az 1. ábra mutat be egy példát. Szigetelésvizsgálatok A szigetelésvizsgálatokat az aktív részek és a megérinthető vezetőképes részek között kell végezni úgy, hogy a készülék kapcsolóját bekapcsoljuk. A szigetelési ellenállás mérésére a 2. ábra mutat be egy kapcsolási példát. A mérőfeszültség 500 V egyenfeszültség. A megengedett legkisebb szigetelési ellenállás értéke 0,25.2,0 M között van a készülékfajtától és a mérési ponttól függően. A villamos szilárdság vizsgálatokat a B) vizsgálatsorozat keretében csak a kézben tartott és a hordozható villamos kéziszerszámok esetében szabad elvégezni akkor, ha a szigetelés- vizsgálatok elvégzése lehetséges. A vizsgálatokat 50 Hz-es szinuszos váltakozó árammal kell végezni, 1000 V-tal az I. év. o. készülék és 3500 V-tal a II. év. o. készülékek esetében, legfeljebb 3 másodpercig. Védővezető áram mérése Védővezető áram az az áram, amely az I. év. o. készülékek védővezetőjén folyik. A védővezető áram mérését hálózati feszültséggel kell végezni. Kétféle mérési módszerrel lehet elvégezni a mérést: közvetlen mérési eljárással vagy különbözeti áramméréssel. A mérési módszereket a 3. ábra mutatja be. A közvetlen mérési eljárásnál a vizsgált készüléket el kell szigetelni a földpotenciáltól, ezért azt szigetelő állványra kell helyezni, és minden olyan kapcsolatot le kell választani a vizsgált készülékről, amely földpotenciált vihetne rá (mint pl. gáz- és vízvezeték, esetleges antenna vagy más információtechnikai összeköttetések stb.). A vizsgálat során intézkedni kell a veszélyes érintési feszültségek ellen. A közvetlen mérési eljárásnál az alkalmazott mérőberendezés belső ellenállása legfeljebb 5 legyen, ennél nagyobb belső ellenállás esetén intézkedni kell a veszélyes érintési feszültségek elkerüléséről. Ha a készülék csatlakozódugójának polaritása nincs meghatározva, akkor a csatlakozódugó, illetve a csatlakozóvezeték minden pozíciójában el kell végezni a mérést, és a különböző mért értékek közül a legnagyobbat kell figyelembe venni, mint eredményt. (A mért áram effektív értékű.) A védővezető-áram értéke - néhány kivételtől eltekintve, pl. egyes hőkészülékek esetében - általában nem lehet nagyobb, mint 3,5 mA. Érintési áram mérése Érintési áram: az az áram, amely a II. év. o. készülék megérinthető vezetőképes részeit, az I. év. o. készülék védővezetővel össze nem kötött megérinthető vezetőképes részeit (pl. díszítés) érintő személyen át a föld felé folyhat. Az érintési áramot a védővezetőhöz nem csatlakoztatott minden megérinthető vezetőképes részen meg kell mérni. A mérés során a vizsgált készüléket a hálózathoz kell csatlakoztatni. Az érintési áram mérése is közvetlen mérési eljárással vagy különbözetiáram-mérési módszerrel történhet, erre mutat be példákat a 4. ábra. Az I. év. o. készülékek vizsgálatát a közvetlen mérési eljárással kell végezni. A közvetlen mérési eljárásnál a vizsgált készüléket el kell szigetelni a földpotenciáltól. Nem meghatározott polaritású csatlakozás esetén minden pozícióban el kell végezni a mérést. A mérőberendezés belső ellenállása 2 k legyen. A mért érintési áram legfeljebb 0,5 mA lehet. Szivárgó áram mérése A B) vizsgálatsorozat értelmezése szerinti szivárgó áram az az áram, amely a vizsgált készülék egymással összekötött aktív vezetői és a védővezető, illetve a megérinthető vezetőképes részek között folyik a készülék névleges feszültségén és frekvenciáján az 5. ábra szerinti vizsgálókapcsolás alkalmazása esetén. A szivárgó áram mérését a szigetelésvizsgálatok után kell végezni, a védővezető-árammérés, illetve az érintési-áram mérés alternatívájaként. A vizsgált készüléket le kell választani a hálózatról, és a kapcsolóját be kell kapcsolni. Az I. év. o. készülékek szivárgó árama legfeljebb 3,5 mA, a II. év. o. készülékeké legfeljebb 0,5 mA, a fűtőelemeket tartalmazó különféle hőkészülékek szivárgó árama pedig legfeljebb 15 mA lehet. Működési próbák Az A) vagy a B) vizsgálatsorozat ellenőrzései után minden esetben el kell végezni a készülék működési próbáit, melyek során ellenőrizni kell a rendeltetés szerinti működést a javított készülék sajátosságainak megfelelően, a gyártói paraméterek, illetve a kezelési útmutató figyelembevételével. Csak kifogástalanul működő készüléket minősíthetünk megfelelőnek. Zajmérések A különböző háztartási készülékek használójának komfortérzetét csökkentheti egy vélt vagy valóban hangos készülék. Ezért igény merülhet fel egy adott készülék zajkibocsátásának ellenőrzésére. Ilyen esetben a készülék gyártója által megadott hangteljesítményszintből kell kiindulnunk. Ha ezt a gyártói adatot nem sikerül beszerezni, akkor a szakmai irányelv "B" mellékletében megadott tájékoztató értékek alapján lehet kiértékelni a mérésünket. A zajmérést mindig a zajmérő műszer kezelési útmutatójában leírt módon kell végezni. Először a helyszín alapzaját mérjük meg, majd bekapcsoljuk a vizsgálandó készüléket, és a legnagyobb zajt kibocsájtó fokozatra állítva mérjük meg a készülék zaját. Ha a két mérés különbsége > 3 dB, akkor a mért legnagyobb zaj a mérés eredménye, ha kisebb, mint 3 dB, akkor a mérésünk nem értékelhető, és a készülék valós zajszintértéke a helyszínen nem állapítható meg. Ha a mérés értékelhető eredménye túllépi a gyártó által megadott zajszintet, akkor lehetőség szerint meg kell szüntetni a nagyobb zaj okát. Fontos tudni: a helyszíni zajszintmérések nem tekinthetők hitelesnek, csupán tájékoztató módszerű, 3. pontossági osztályú mérésnek az MSZ EN ISO 3746 szabvány szerint. Hőmérséklet- és teljesítménymérések E mérésekre legtöbbször különféle hűtőkészülékeknél kerül sor. Csak akkor kapunk értékelhető eredményt, ha a készüléket a gyártói útmutatás szerint helyesen üzemeltetik. Csak tisztán tartott, előírás szerint üzemelő hűtőkészülékeken mérjünk hőmérsékletet 1-2 óra üzem után, további folyamatos üzem mellett. Lehetséges mérési módszerek: laboratóriumi, OMH-hitelesítésű borszesz töltésű üveghőmérővel, vagy hőelemekkel, vagy kézben tartott infrahőmérővel. Ez utóbbit nyitott ajtónál kell végezni, a műszerek 1-2 másodperc után már mutatják a mért hőmérsékletet, így a nyitott ajtó gyakorlatilag nem befolyásolja a mérési pontosságot. A teljesítményméréseket is a vizsgálandó készülék, illetve a mérőműszerünk sajátosságainak megfelelően kell végezni. A mérést célszerű teljesítmény-analizátorral végezni. A korszerű elektronikus műszerekkel többféle jellemzőt lehet mérni, rögzítik a pillanatnyi csúcs- és átlagértéket vagy regisztrálják a napi teljesítményfelvételt és/vagy a fogyasztást is. Dokumentáció Az elvégzett javításokat és vizsgálatokat dokumentálni kell. Ennek célja az, hogy bizonyos határidőn belül (legfeljebb 3 év) egyértelműen követhetők legyenek a készüléken végzett műveletek (és költségek). Ajánlott belső ügyrendi szabályzatban rögzíteni a dokumentálás ügyrendjét. A dokumentációban célszerű legalább a következők feljegyzése: . az ügyfél példányán a javítást végző cég adatai, . a javítással kapcsolatban: a megbízó adatai, a készülék adatai, a hibajelenség és a javítás leírása, a javításért felelős személy neve, helyszín, dátum, . a vizsgálatokkal kapcsolatban: a vizsgálóeszköz(ök) adatai, elvégzett vizsgálatok és kiértékelésük, minősítés, helyszín, dátum, felelős vizsgálószemély neve, aláírása. A készülékvizsgálati jegyzőkönyv egy-egy lehetséges változatára a szakmai irányelv "C" melléklete mutat be példákat. A szakmai irányelv "D" melléklete a készülékvizsgáló műszerekről nyújt tájékoztatást, az "E" melléklete a kapcsolódó jogszabályokat sorolja fel, az "F" melléklet pedig a vonatkozó szabványokat ismerteti.

 Arató Csaba

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.