Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Aki a technikai korszerűsítéseket követni akarja, annak újabb és újabb fogalmakat kell megtanulnia. Nem kivétel ez alól az épületvillamosság sem, ahol a hagyományos villanyszerelés, elektromos kiépítés mellett egy új rendszer tűnt fel Európában - és természetesen nálunk is - az EIB. A három betű jelentése: Európai Installációs Busz, a számítástechnika iránt érdeklődőknek már sejteti, hogy a dologhoz valamilyen köze lehet a számítógépnek is.
Ahhoz, hogy az EIB-rendszer lényegét megértsük, vázolnunk kell egy épület - egyébként ma is korszerűnek mondható - elektromos kiépítését. A 230 V-os váltakozó feszültség egy főbiztosítóból a szektorbiztosítókba megy, majd azokból minden egyes fogyasztóhoz, csatlakozóaljzathoz. Minden kapcsolt áramkörben a fázisvezetéket megszakítja egy kapcsoló, vagyis a kapcsolt fogyasztóhoz a kapcsolón keresztül jut el a 230 V-os feszültség. Ebből az is következik, hogy a kapcsolónál jelen van a hálózati feszültség. Az elektromos kiépítésnél előre meg kell terveznünk, hogy a kapcsolt fogyasztók és kapcsolóik hol legyenek, hiszen őket közvetlen vezeték köti össze, kétkapcsolós lámpához alternatív kapcsolókat kell beépítenünk, többkapcsolóshoz relés lépcsőház-világítási kapcsolórendszert stb. Nagyobb gond akkor van, ha változnak a különböző fogyasztók funkciói, a gyakorlatban nem válik be az eredeti elgondolás, a kapcsolók, fogyasztók elhelyezése. Ilyenkor bizony át kell húzni a vezetékeket a kábelcsatornákban, cserélni kell a szerelvényeket.Az EIB-rendszer elvében másképp épül fel. Úgy képzeljük el, hogy a megfelelő főbiztosítón és szektorbiztosítókon keresztül most is el kell juttatnunk a 230 V-os hálózati feszültséget minden egyes csatlakozó aljzatba és minden fogyasztóhoz. A kapcsolt fogyasztók elé egy-egy speciális kapcsolórelé (aktor) kerül beépítésre. A hálózati kiépítés mellé egy 24 V-os adatbusz rendszert is ki kell építenünk, amely minimálisan is tartalmaz egy 24 V-os tápegységet, egy ún. RS 232-es csatoló modult és egy csatoló egységet, valamint az előbb már említett kapcsoló reléket (aktorokat) és a 24 V-os kapcsolókat (szenzorokat). Ez utóbbiakból annyi kell, amennyi kapcsolt fogyasztó lesz a lakásba beépítve. 
A 24 V-os buszrendszerre az előbb említett elemek sorra fel vannak fűzve. A buszon lévő aktorok és szenzorok azonban nem közönséges relék és kapcsolók, mert mindegyikbe mikrokontrollert építettek. Ezek a mikrokontrollerek - a rájuk töltött program segítségével - összerendelik a kapcsolókat és a reléket. A szenzor "processzora" a programból pontosan tudja, hogy a buszrendszerre neki milyen információt kell küldenie, amit az aktor "processzora" megért, kiválasztja a rá vonatkozó utasítást, és a saját reléjét kapcsolja. Ha a program szerint a szenzor kapcsolójának egy sor kapcsolási utasítást kell végrehajtania, akkor ez semmi problémát nem jelent. A buszrendszeren lévő bármelyik és akárhány aktort kapcsolhatja, függetlenül attól, hogy az hol van. Mindebből már kezdjük sejteni, hogy az EIB-rendszer rendkívüli előnyöket kínál a hagyományos elektromos kiépítéshez képest Az EIB igen hasonló a számítógép adatbusz rendszeréhez, de nem egy központi számítógép vezérli, hanem ez egy ún. decentralizált rendszer, ahol a busz minden elemében önálló mikrokontroller található. A hagyományos PC csak addig jelenik meg, amíg az EIB kiépítést megtervezik, majd a szerelés után beüzemelik. A tervezéshez a leendő lakó elmondja az igényeit; hová milyen elektromos szerelvényt képzelt el, és azokat honnan kívánja kapcsolni. Itt a fantáziáját meglehetősen szabadjára engedheti, hiszen az EIB-vel vezérelheti a világítást, a fűtést, a szellőztetést, a redőnyt, a riasztót. Bármit, ami árammal működtethető. Az igények alapján a kivitelező számítógépén elkészíti a huzalozási tervet (logikailag öszszehuzalozza a kapcsolókat és reléket), beszerzi a szükséges szerelvényeket és elkészíti a szerelést. Ezután elkészül a kapcsolási program (az egységek alkalmazási szoftvereinek segítségével) a felhasználó igényeinek megfelelően, majd a kivitelező ezt a programot a notebookjáról az RS 232-es csatolómodulon keresztül feltölti a buszra. Ettől kezdve minden egyes mikrokontroller tudja a saját dolgátEzek után vegyük sorra az EIB-rendszer gyakorlati előnyeit. Kezdjük a biztonsággal. A sematikus ábrán is látszik, hogy az EIB-nél a kapcsolók a buszon vannak, tehát mindegyiken csak 24V-os feszültség van jelen. Az áramütés veszélye kizárt.Igen fontos előny a flexibilitás, rugalmas változtathatóság és a korlátlan szabadság. Utólag alakítható ki, hogy melyik kapcsoló mit vagy miket kapcsoljon. Ennek segítségével az élet funkcióinak megfelelően akár kész "jeleneteket" rendezhetünk meg; pl. a "tévézés" kapcsolóval egyszerre lehúzhatjuk a redőnyt, leolthatjuk az általános világítást, és bekapcsolhatjuk a TV-készülék háttérvilágítását. Megint hangsúlyozzuk; bármelyik kapcsoló bármit kapcsolhat ki és be. A "világítási jelenetek" a korszerű lakásvilágításban nagyon hasznosak lehetnek. A pillanatnyi igényeknek, hangulatnak, funkciónak megfelelően váltogathatunk az előre gondosan megtervezett jelenetek között. A rendszerbe épített kapcsolórelék teljesítményszabályozós relék is lehetnek, amelyek elsősorban a világító egységek fényerejének szabályozására valók.A világítási jelenetek váltogatása természetesen lehet automatikus is, egy előre megírt program szerint. Az Ezermester februári számában, pl. ismertettünk egy ún. jelenlét szimulátort, amelynél egy áramkör különböző elektromos fogyasztókat - lámpákat, rádiót stb. - kapcsolgat, azt a látszatot keltve, hogy a lakásban tartózkodnak. Az EIB ugyanezt "szoftverből" tudja, de mindezt sokkal magasabb színvonalon is megoldhatjuk segítségével. A buszrendszerbe ugyanis telefonos csatolómodult (modemet) is beiktathatunk, amelynek segítségével távvezérelhetjük az elektromos hálózatot, információkat kérhetünk róla, a kapcsolók állapotáról, ily módon, pl. biztonsági kapcsolók működéséről. A telefonunk felhívásával, és a megfelelő titkos kód megadásával bárhonnan beléphetünk az EIB-rendszerünkbe, és telefonunk nyomógombjai segítségével indíthatjuk a kapcsolási utasításokat; beindíthatjuk a fűtést, bekapcsolhatjuk a mikrosütőt, vagy bármit, aminek a távvezérlése egyáltalán logikusnak látszik. A modemes kapcsolat GSM-modem segítségével is megteremthető, melyet a legkülönbözőbb riasztási funkciókkal köthetünk össze. A GSM-modem SMS üzenetet küldhet, vagy hívást kezdeményezhet a füst- vagy tűzérzékelő állapota miatt, vagy a riasztási céllal (ajtókba, ablakokba) beépített relék, mozgásérzékelők kapcsolása miatt. Mobiltelefonunkra érkező riasztási jelzésre módunk van további kapcsoló-állapotok lekérdezésére, és szükség esetén a rendőrség, szomszédok, ismerősök segítségét hívni. Mint tudjuk: mindenféle riasztórendszernek az a titka, hogy a riasztási információ eljusson arra a megfelelő helyre, ahonnan segítséget várhatunk. Nyilván saját magunknak van a legtöbb lehetőségünk arra, hogy a szükséges intézkedéseket megtegyük, és mindezért még havi átalánydíjat sem kell fizetnünk.Az EIB-rendszer egyik fontos vezérlési területe a fűtésszabályozás. Itt nem csak az elektromos fűtésnél van korlátlan szabályozási lehetőségünk, hanem speciális radiátorszelepek segítségével a melegvizes radiátoros fűtésnél is. A speciális szelepeket úgy képzeljük el, mintha egy termosztatikus szelepről levennénk a termosztátot, és azt egy elektronikus vezérlővel helyettesítenénk. Ez a vezérlő közvetlen jelét a helyiségben elhelyezett termosztátról kapja, amely már természetesen be van építve a buszrendszerbe. Mindezek segítségével nem csak nagyon finoman (gyakorlatilag fokozatmentesen) szabályozható a fűtés, hanem helyiségenként külön is választható, és természetesen programozható, távvezérelhető.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.