|
Érintésvédelem |
|
|
| |
|
|
|
|
54/2014 (XII.5) OTSZ |
|
| Tartalom | |
|
|
|
|
Menü |
|
|
| |
|
|
|
|
Szabványossági |
|
|
| |
|
|
|
|
ÉV a háztartásban |
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
Hírek/Cikkek |
|
|
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat
Elektromos mérések - A hálózati analizátorok
A hálózati analizátorok megjelenését az a tény tette szükségessé, hogy a teljesítmény-elektronika megjelenésével megnőtt a hálózatra csatlakozó nem-lineáris karakterisztikával rendelkező terhelések száma. A nem-lineáris terhelések (motorok, félvezető elemek stb.) a hálózati feszültség szinuszos alakját eltorzítják, felharmonikusok jelennek meg, amelyek káros hatással vannak a hálózatra, és a hálózatra csatlakoztatott egyéb elektromos berendezések működésére. Ezért fontos a felharmonikusokat létrehozó források felderítése és a szükséges szűrőelemek beiktatása. A torzításokat, felharmonikusokat létrehozó források felderítésére különböző műszereket használhatunk. Az elmúlt években a gyártók - felismerve a problémát - nagy fejlesztésekbe kezdtek, hogy megfelelő eszközt adjanak a szakemberek kezébe a harmonikus-tartalom kimutatására, illetve felderítésére. Természetesen a sokféle fejlesztés különböző megoldásokat hozott magával, és ma ezek a műszerek nagy választékban férhetők hozzá. Az alkalmazástól és a problémától függően az alkalmazott mérőműszer nagyon is drága lehet, de ha csak a felharmonikus-tartalom forrását kívánjuk felderíteni, ez viszonylag olcsó eszközökkel is megvalósítható. A felharmonikus-tartalmat vizsgáló készülékek általában két paraméter mérésére alkalmasak: egyfelől az egyes felharmonikusuk amplitúdójának és frekvenciájának mérésére, másfelől pedig az ún. teljes harmonikus torzítás %-os értékben történő mérésére. Az első esetben az adott készülék alkalmas az egyes felharmonikusok paramétereinek mérésére, míg a második esetben a mért érték a tiszta szinuszos jel és a torzított jel egymáshoz viszonyított értékét jelzi ki %-os értékben. Ha a feladat a felharmonikust előállító forrás felderítése, akkor az esetek egy részében elégséges egy olyan lakatfogó, amely a teljes harmonikus torzítás mérésére alkalmas. Ilyen tulajdonságokkal rendelkező lakatfogók már 50-100 eFt közötti áron kaphatók. Természetesen ezek a készülékek nem alkalmasak részletes vizsgálatokra. Ha ennél részletesebb méréseket akarunk végezni, akkor a készülék ára elérheti akár a 2,5-3 millió forintot is. Természetesen ezek a berendezések nem csak a részletes harmonikus-tartalom vizsgálatra alkalmasak, hanem általában a hálózat szinte összes paraméterének (feszültség, áram, frekvencia, teljesítmény, fogyasztás stb.) részletes mérésére, valamint adatgyűjtésre is képesek. Általában azt mondhatjuk, hogy ha részletes mérési adatokra van szükségünk, akkor biztosan csak egy drágább műszerrel oldhatjuk meg a problémát, de ha csak a torzítás forrását akarjuk felderíteni, és a torzítás mértékéről egy hozzávetőleges értéket akarunk, akkor az egyszerűbb eszközök is megfelelnek. A drágább készülékeket inkább azoknak a cégeknek érdemes megvásárolni, akik a probléma megoldásával foglalkoznak, vagy nagy vállalatoknak, ahol a probléma megjelenése mindennapos. Ha csak ellenőrző méréseket akarunk végezni, és fel akarjuk deríteni a probléma forrását, akkor, mint fentebb említettük, a feladat egyszerűbb készülékekkel is megoldható. Az olcsóbb és a drágább készülékek között jelentős különbség van általában a mérési tartományban. Az olcsóbb, a teljes harmonikus-tartalom mérésére alkalmas készülékek nagyjából a 25. felharmonikusig mérnek egy- vagy háromfázisú rendszerben, de a gyakorlatban ez a felbontással együtt általában elegendő. A felharmonikusok mérése egyszerű, a mérésre alkalmas lakatfogó használata biztosítja, hogy áramméréshez nem kell megbontani a vezetéke(ke)t. Ez a szempont a drágább készülékeknél is érvényesül, a méréshez lakatfogó adaptereket használunk. A drágább készülékek méréstartománya a 49. felharmonikusig terjed, és általában a kijelző nem egy, a mért értéket digitálisan megjelenítő LCD, hanem egy grafikus kijelző, amely alkalmas a mért értékek mellett a mért jel jelalakjának megjelenítésére is. A harmonikus-tartalom és a hálózat paramétereinek mérése általában hosszabb időt vesz igénybe, a mérőműszert a helyszínen kell hagyni, és az adatgyűjtő üzemmódban működve napokon vagy heteken keresztül méri a beprogramozott paramétereket: a mért értékeket pedig a belső memóriájában tárolja. Természetesen ilyenkor nem szükséges, hogy a készülék bármit megjelentessen a kijelzőn, sőt kifejezetten előnyös a kijelzés letiltása, mivel ez megnöveli a készülék telepes üzemmódban való működtetésének idejét. Az adatgyűjtés természetesen azt is jelenti, hogy az ilyen típusú készülékek megfelelő interfésszel és az adatok kiértékelésére alkalmas PC-szoftverrel rendelkeznek, amelynek segítségével a mérések megjeleníthetők, feldolgozhatók, kinyomtathatók és archiválhatók. Az alkalmazástól függően a készülékeket két csoportba oszthatjuk, a helyszíni - viszonylag rövid idejű (4-8 óra) - mérésekre, és a hosszabb ideig (napok, hetek) tartó vizsgálatokra alkalmas kihelyezett készülékekre. Az utóbbiaknál az alkalmazás lényegesen kihat a készülékek mechanikai kivitelére is. A tokozásnak el kell viselnie az időjárás viszontagságait, az elektronikának pedig szélsőséges viszonyok mellett is működőképesnek kell maradnia.
Pástyán Ferenc
| |
|
|
|
|
|
|