Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Védővezetők és kábelszínek .

Védővezetők "Tisztelt Horog Gyula úr! Komoly vita tárgya lett a Műszaki ellenőr válaszol, Tetthely című cikkében írt megállapítása, amely a következő. "További súlyos hiba az, hogy a kivitelező nem tartotta szem előtt, hogy minden áramkörhöz saját védővezető és nullavezető tartozzon." Természetesen a nullavezetőre vonatkozó megállapítással mindenki egyetért, viszont a védővezetővel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A szabvány szövegéből levonható következtetés szerint lehet több áramkörnek közös védővezetője. MSZ 2364-540:1995 5.1.4.: Ha egy védővezető több áramkörnek a közös védővezetője, akkor a keresztmetszetét a legnagyobb keresztmetszetű fázisvezetőnek megfelelően kell meghatározni. A logika is inkább a szabvánnyal ért egyet, mivel a védővezető nem vezet üzemi áramokat, tehát nem terhelődik túl. Annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy két dugaljáramkör, amelynek közös a védővezetője, egy időben, ugyanabban a másodpercben hibásodjon meg. Mi erről a véleménye? Albert" "T. Albert úr! Lenne egy apró kérdésem. A fent említett megoszló vélemények között az hogyan valósul meg a gyakorlatban, hogy egy védcsőbe csak egy áramkör vezetőit szabad behúzni? Csak nem arról az esetről van szó, hogy egy védőcsőbe több áramkör vezetőjével együtt húzzák be a közös védővezetőt? Egy olvasó" "Tisztelt Kollégák! Én, mint kezdő vállalkozó azon a véleményen vagyok, hogy minden áramkörhöz külön védővezetőt alkalmazzunk! Lehet, hogy néhány "öreg" szaki azt mondja, hogy a szabvány lehetőséget ad a közös védővezető alkalmazására. Mindazonáltal a szabványtól el lehet térni abban az esetben, amikor a szabványt úgymond "fokozzuk". Szerintem a biztonság megér ennyit. Én családi házakat szerelek, és szerény számításaim szerint a plusz költség nem haladja meg az 5000 forintot. Jut eszembe! Az ÁVK sem kötelező, és mindenki előszeretettel alkalmazza, pedig az már 10 000-15 000 forintba kerül. Naberg" "Kedves Naberg! Természetesen mindenki így szereli, ahogy leírtad, többek között én is. Bizonyára Te is egy öreg szakitól tanultad. Ugyanis ez a lehetőség az új MSZ 2364 szabványban van leírva, és ma még ezt kevesen ismerik. (Még az öreg szakik közt is akad, amelyik nem.) A lényeg: nem az a kérdés, ki, hogyan szereti szerelni, hanem az, hogy a szabvány mit enged meg. Én egy műszaki ellenőr válaszára lettem volna kíváncsi, hogy ők hogyan ítélik meg! Albert" Nos, a műszaki ellenőr válasza a következőképpen foglalható össze a fenti kérdésben. A szabvány tekintetében a problémát megfogalmazó kollégának maximálisan igaza van, le kell azonban szögezni, hogy a korábbi cikk alapjául szolgáló esetben a terven, amelyet a kivitelező rendelkezésére bocsátottak, szerepelt az a kitétel, hogy minden áramkörhöz "saját védővezető és nullavezető tartozzon". A félreértés abból származik, hogy a cikkben ennek a körülménynek nem történt meg a kellő hangsúlyozása. A konkrét esetnél maradva: mivel a kivitelező a tervtől való eltérésre nem kért és így nem is kapott írásos engedélyt a tervezőtől, a műszaki ellenőrnek a szóban forgó műszaki megoldást meg kellett kifogásolnia, megítélésem szerint. A tervért a tervező vállalja a felelőséget, az az ő szellemi terméke: a műszaki ellenőr alapvető feladata pedig az, hogy a műszaki alkotás jogszabályoknak és szabványoknak való megfelelőségét ellenőrizze, továbbá azt, hogy a tervnek megfelel-e a kivitelezés. Amennyiben a kivitelező "saját szakállára" eltér a tervtől, úgy ennek következményeit viselnie kell. Abban az esetben, ha a kivitelezés nem terv alapján készül, akkor a műszaki ellenőrnek "csupán" a szabványoknak, jogszabályoknak való megfelelőséget kell vizsgálnia. Sajnos, amint már korábban is hangsúlyoztuk, a megrendelő mind a terven, mind a műszaki ellenőrön "szeret" spórolni. Felmerülhet az a kérdés is, hogy mi történik akkor, ha a kivitelező terv híján csupán csak olyan műszaki dokumentációt kap kézhez, amely a szóban forgó részletekről nem rendelkezik. Ebben az esetben mérlegelés nélkül a szabványok, jogszabályok által rögzített megoldásokat javasolt választania, mivel az eltérés procedúrája lehet, hogy számottevően több időt és energiát emészt fel, mint a szabvány által leírt műszaki megoldás alkalmazása. Az MSZ 1600-1 7.12 pontja szerint: Egy többerű vezeték (kábel) különböző vezetőit, egy védőcsőben elhelyezett különböző vezetékeket általában csak azonos biztosított leágazás vezetőiként szabad felhasználni. A fenti megjegyzéshez azonban még az is hozzátartozik, hogy a terv szerint egy védőcsőbe csak egy áramkör vezetői kerülnének behúzásra: így szerintem "kicsit körülményes" lenne kialakítani az egyik hozzászóló által leírt műszaki megoldást (ami egyébként teljesen szabályos, csak jelen esetben a kivitelezés szempontjából nehezen alkalmazható), amely szerint több áramkörnek közös védővezetője lenne. II. Kábelszínek "A napokban történt egy megdöbbentő esetem, ami mindenképpen nyilvánosságot kíván. Egy ismerősöm megkért, hogy a főnökének az új építésű lakását nézzem már meg szakmai szemmel, mert több áramütés is történt, és értetlenül állnak az eset előtt. A megérkezésem utáni percben döbbentem tapasztaltam, hogy a lakás öszszes dugaszolóaljzatának védőérintkezőjén, és ennek következtében a számítógép, mosógép, mosogatógép, hűtőszekrény fémházán a fázis található. A tulajdonos elmondása szerint kilenc hónapja helyezték feszültség alá a lakást, és ő már tavaly nyáron jelezte egy villanyszerelőnek, hogy rázóérzetet tapasztalt a hűtőszekrényen, de a kolléga egy próbalámpával(?) végzett vizsgálatot követően megnyugtatta, hogy minden rendben van. Hamar kiderült, hogy az áramszolgáltató "szakemberei" a fogyasztásmérő felszerelésekor felcserélték a fázis- és a PEN-vezetőt, ami a hibát okozta. Sajnos a fogyasztói elosztótábla sem volt szakszerűen kivitelezve, így nem tartalmazta a potenciálrögzítő földelés-bekötést sem! (Családi házról van szó.) Safety" "Több családi ház bekötésénél a kerítésben elhelyezett fogyasztásmérőtől 4-eres földkábel megy a lakáselosztóig. A kábelerek színei: 2 db fekete, 1 db barna, 1 db kék. 1-fázisú bekötésnél csak két eret használunk: azért, hogy ne kelljen keresgélni, ilyen esetben mindig a barnát és a kéket szoktuk bekötni. Az áramszolgáltatós kollégák rendre az egyik feketére és a kékre adják ki az áramot. Szerintük az ő bekötésük a szabályos és logikus. Mi erről a véleményetek? Jancsi" "Szerintem és az általam olvasott eddigi leírások alapján a fekete színű vezeték mindig a fázisvezető, a barnát lehet fázis- vagy nullavezető számára használni, a kék egyértelműen a nullavezető. Tehát a besorolás alapján először a két feketét kell használni, pl. lakás, bojler, és csak ezek után használnám a barna vezetéket egyéb célokra. Sz. I." "A fogyasztásmérőtől a fogyasztói főelosztóig terjedő szakasz mért fővezeték, tehát "más" célra nem használható! A barna pedig az egyik szabványos színjelölése a fázisvezetőnek! A vezérelt (külön mért) és az állandó fogyasztásmérő fővezetékeit pedig egyébként sem lehet egy kábelen belül vezetni! Rabszolga" A műszaki ellenőr szempontjából a következőképpen lehet összefoglalni a tudnivalókat. Emlékezzünk vissza néhány momentum erejéig a korábban "kötelező" nemzeti szabványra. Az MSZ 1600-1 7.52 pont szerint: Szigetelt vezetékeknél a fázisvezetők színe fekete legyen. A nullavezető színének világoskéknek, a nullázó vagy más, üzemszerűen áramot nem vezető védővezető színének zöld/sárgának vagy vörösnek kell lennie. A zöld/sárga színjelzésű védővezetőt előnyben kell részesíteni. Ha a fázisvezetők megkülönböztetésére szükség van, akkor azok végeit kell megjelölni (színnel, számmal vagy egyéb módon). Ilyen esetben színjelölésre a zöld, a sárga, a vörös, a szürke, a fehér, a világoskék és a zöld/sárga színek egyike sem alkalmazható. A fent említett kábelekre vonatkozó MSZ 146-6:1998 4. szerint: Az ereket színekkel vagy számokkal kell jelölni. A színezést színes szigetelőanyag felhasználásával vagy a felület színezésével lehet megvalósítani. Az egyes erek egyszínűek legyenek, kivéve a zöld-sárga kombinációval megkülönböztetett eret. A zöld és sárga színek különálló színként nem alkalmazhatók. A kábelekben található erek színjelölését az MSZ 146-6:1998 VI. Melléklet 6. TÁBLÁZAT tartalmazza. 2 ér: zöld-sárga, fekete. 3 ér: zöld-sárga, fekete, kék. 4 ér: zöld-sárga, fekete, kék, barna. 5 ér: zöld-sárga, fekete, kék, barna, fekete. A fentieket figyelembe véve a nullavezető színének kéknek kell lennie, természetesen ez kábelen belül is értendő. Az MSZ 2364- 514.3.1 szerint a különálló nulla- és védővezető azonosításának meg kell felelnie az MSZ IEC 446 előírásainak. Így tehát egyet lehet érteni "Rabszolga" megszólalásával: A fogyasztásmérőtől a fogyasztói főelosztóig terjedő szakasz mért fővezeték, tehát "más" célra nem használható! A barna pedig az egyik szabványos színjelölése a fázisvezetőnek! Még egyszer említve a vonatkozó szabvány előírását: a kábelben a fekete, a barna érszigeteléssel ellátott vezető a fázis, a kék a nullavezető, a zöld-sárga pedig a védővezető vagy földelővezető jelzésére szolgál!

Horogh Gyula Árpád

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.