Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.

 Szabványok Legyen szó családi vagy társasházról, irodaépületről, illetve közösségi épületről, a közcélú, kisfeszültségű hálózatra csatlakozás és ezen belül a csatlakozóberendezések kivitelezési kérdéseiben az MSZ 447:1998+ 1 M: 2002 szabvány, míg a belső villamos berendezések létesítésére vonatkozóan az MSZ 2364 szabványsorozat előírásai a mérvadók. A csatlakozóberendezések funkciója és elemei A csatlakozó-berendezések témaköre az erősáramú villamos szakma egy viszonylag szűk, ám annál fontosabb részterülete. Mivel egy-egy épület, létesítmény villamosenergia-ellátásában a csatlakozóberendezések központi szerepet látnak el, így mind villamos tervezői, kivitelezői, mind pedig áramszolgáltatói oldalról sokkal nagyobb szakmai figyelemre lennének érdemesek. Sajnálatos, hogy a gyakorlatban sok, különféle szakmai problémáktól terhes berendezéssel lehet találkozni. Az utóbbi évek két legszörnyűbb megoldásaként említeném azt a TN-rendszerű társasházi berendezést, ahol csatlakozó főelosztóban hatsínes rendszer volt kiépítve (3 fázis, N, PE, EPH), és a tűzvédelmi főkapcsoló előtt és után is késes biztosítóaljzatok voltak beépítve betétekkel, miközben ezek egyike sem volt első túláramvédelmi készülék! A csatlakozóberendezések csatlakozóvezetékre és fogyasztói hálózatra, utóbbiak méretlen és mért fogyasztói hálózatra tagolhatók. A csatlakozóvezeték és a méretlen fogyasztói hálózat együttesen alkotja a méretlen csatlakozóberendezést. Lehetséges a berendezések áramszolgáltatói- fogyasztói tulajdonjog alapján történő felosztása is. A méretlen áramköri részek ugyanakkor kizárólag áramszolgáltatói kezelésűek lehetnek, ezeket zárt, pecsétzárazható és illetéktelenek által hozzáférhetetlen kivitelben kell elkészíteni. Előbbieknek megfelelően a méretlen csatlakozóberendezések főbb részegységei a következők. Csatlakozóvezeték Megszakítás vagy toldás nélküli kivitelű szabadvezeték, vagy földkábel, ami a közcélú, kisfeszültségű hálózatról, az áramszolgáltató által kijelölt vagy más módon meghatározott hálózati leágazópontról indul. Végpontja képezi a csatlakozási pontot, tehát az áramszolgáltatói és a fogyasztói tulajdonú berendezések tulajdoni határát. A csatlakozóvezeték tulajdonjoga és kezelési joga az áramszolgáltatóé. Csatlakozó-főelosztó (házi csatlakozószekrény) Fém, műanyag vagy lemeztokozott kivitelű fogadó szekrény az aktuális készülékek elhelyezésére és a szükséges műszaki funkciók megvalósítására. Alapesetben egy, bonyolultabb esetben több tokozat vagy szekrény is lehet. Itt kell elhelyezni az első túláramvédelmi készüléket, a fő földelősínt (a földelőrendszerről érkező külső földelővezető bontható csatlakozási lehetőségével), nem egyszer a tűzvédelmi főkapcsolót, illetve a túlfeszültség elleni védelem durvavédelmi fokozatát. Természetesen itt történik a méretlen fogyasztói hálózat szükség szerinti fővezetéki elágaztatása, elosztása is. Az sem kizárt, hogy a földkábel kivitelű csatlakozóvezeték felfűzött rendszer része, ekkor innen másik fogyasztási hely is el van látva. A felsorolt funkciók igény szerint lépnek fel, így a lehetséges kialakítások száma elég nagy. A csatlakozó főelosztó fogyasztói tulajdonú, kezelési joga az áramszolgáltatóé. Méretlen fővezeték (-rendszer) A szabvány három méretlen fővezetéket különböztet meg (betápláló, felszálló és leágazó). Minden fogyasztásmérő helyet, fogyasztásmérő berendezést önálló méretlen fővezetékkel kell megtáplálni, és minden vezetékvéget önálló villamos bekötési pontról (kapocsból) kell indítani. A méretlen fővezetékek fogyasztói tulajdonúak, kezelési joguk az áramszolgáltatóé. Fogyasztásmérő hely A fogyasztásmérő berendezés előírás szerinti elhelyezésére kiválasztott és megfelelően kialakított hely. A fogyasztásmérő hely fogyasztói tulajdonú, kezelési joga az áramszolgáltatóé. Fogyasztásmérő berendezés A fogyasztásmérő berendezés a fogyasztásmérőből és a hozzá tartozó készülékekből áll, tulajdonjoga és kezelési joga az áramszolgáltatóé. Mért fővezeték A mért fővezeték a fogyasztásmérő berendezés és a fogyasztói főelosztó(tábla) közötti fővezetékszakasz. Tulajdonjoga és kezelési joga a fogyasztóé (figyelembe kell venni, hogy pecsétzárazott térből indul). Fogyasztói főelosztó(tábla) A fogyasztói (mért) áramkörök elosztására és a mért áramkörök védelmi eszközeinek elhelyezésére szolgáló tokozat, szekrény vagy lakáselosztó tábla. Problémák és következmények Itt elsősorban az épületek méretlen csatlakozóberendezéseinek, méretlen fővezetékeinek, fogyasztásmérő helyeinek, valamint mért fővezetékeinek létesítése kapcsán az üzembiztonságot érintő kérdésekről esik szó. A csatlakozóberendezésekben előforduló meghibásodások akár több lakás, egyéb esetekben pedig bizonyosan lényeges fogyasztói berendezések zavarát, kiesését okozzák. A méretlen áramköri oldalon bekövetkezett bármilyen esemény mindezeken túl az áramszolgáltató szerelőinek kihívását és közreműködését igényli. Tisztázzuk: itt fogyasztói tulajdonú berendezésen történő áramszolgáltatói beavatkozásról van szó, ami értelemszerűen számla ellenében történik. Az áramszolgáltatói javítás többnyire csupán elsősegély jelleggel elvégzett hibaelhárítás lehet, ami adott esetben csupán a hibás rész leválasztását jelenti. Ezt követően akár több fogyasztási hely, illetve számos fogyasztói készülék ellátatlan maradhat. Ilyenkor a javítási számla a kisebbik "kár", bár ez is tetemes lehet. A feszültség-kimaradás miatti termeléskiesés, a tétlenség és/vagy a sötétség miatti boszszúság, az ebből eredő közvetlen és közvetett, akár erkölcsi vagy más módon érdeket érintő károk általában nagyobbak. A "legdurvább" hibák egyike a betáplálásban bekövetkező nullavezető-lazulás, ami fogyasztói készülékek tucatjainak tönkremenetelét okozhatja. A problémákat itt is sokkal könnyebb megelőzni, mint orvosolni. Célszerű tehát a kivitelezés során minden szakmailag reális eszközt "bevetni", hogy a berendezés a teljes élettartam alatt - több évtizedről van szó! - hibamentes üzemű legyen, és a közcélú és a kisfeszültségű hálózatról a csatlakozási ponton keresztül átvett villamos energia változatlan minőségi paraméterekkel jusson el a fogyasztói hálózaton keresztül a felhasználás helyéig. A jól méretezett berendezések hibamentes üzeme azonban nem csak fogyasztói érdek. Egyrészt a méretlen betáplálásban jelen levő problémák, az ott esetleg bekövetkező zárlatok több fogyasztási hely villamosenergia-ellátásának megszűnésével járó csoportos fogyasztói hibát okoznak a fogyasztási helyen (fogyasztási helycsoporton) és/vagy a közcélú, kisfeszültségű hálózaton. Másrészt a méretlen áramkörök veszteségei (szivárgó áramok, vezeték- feszültségesések, -melegedések) az áramszolgáltatók fizikai hálózatveszteségét, így végül mindannyiunk villanyszámláját növelik. Előbbiek miatt a méretlen csatlakozó-berendezésen bekövetkezett hiba akkor is áramszolgáltatói beavatkozást igényel, ha a hiba egyébként fogyasztói tulajdonú berendezésen, berendezésrészen lépett fel. A berendezések hosszú távú megfelelősége Nyilvánvaló, hogy minél "komolyabb" egy épület, annál kiterjedtebb belső villamos hálózattal rendelkezik. Márpedig minél összetettebb egy berendezés, műszakilag annál sérülékenyebb, mert terjedelmével arányosan nő a benne levő készülékek, villamos kötéspontok és egyéb potenciálisan hibahelyek kialakulására alkalmas pontok száma. Ugyanakkor minél nagyobb, kiterjedtebb egy épület belső villamos hálózata, annál lényegesebb kérdés, hogy üzeme hosszú távon megbízható és hibamentes legyen. Megfelelő szakmai felkészültséggel és hozzáállással természetesen eleget lehet tenni az első közelítésben egymással ellentétesnek tűnő szempontoknak. Helytálló a probléma megközelítése, ha a létesítés során az épület teljes villamos hálózata villamos szempontból egyenszilárd lesz, ami nem tartalmaz "gyenge láncszemet", ami környezeti, és/vagy villamos szempontból valamilyen igénybevételnek nem fog ellenállni. Ennek megfelelően az épületek villamos berendezéseiben fellépő villamos hibák keletkezési okuk szerint az alábbi fő csoportokba oszthatók. 1. Villamos szigetelési probléma, ami lehet nem megfelelő szigetelési szint, sérült szigetelés, nem megfelelő kúszóút párás, porszennyezett környezetben, kúszóáramok kialakulásának lehetősége, nem megfelelő szennyezésállóságú készülék alkalmazása, szivárgó áram fellépte, emiatt szigetelésromlás, átütés, zárlat. 2. Nem megfelelő villamos kontaktus, kötőelem (tartós termikus áram, zárlati áramok, rész-villámáramok, valamint ezek termikus és dinamikus hatásai), kötéshiba, lazulás, szennyezettség, oxidáció vagy egyéb ok miatt kialakuló nagy átmeneti ellenállású pont a soros áramútban, később emiatt melegedés, szigetelésromlás miatti átütés és zárlat. 3. Egyéb szakmai-technológiai előírások megsértése, figyelmen kívül hagyása (például villámáram-levezetés szempontjából meg nem engedhető vezeték-nyomvonalvezetés és vezetékhajlítási sugarak, fémlemez élnek nyomódó szigetelt vezeték stb.). A cikksorozat következő részében részletesebben elemezni fogom a csatlakozóberendezés felsorolt alkotóelemeinek kiválasztása és beépítése kapcsán felmerülő szakmai problémákat és a problémákból eredő üzembiztonsági kockázatokat.

Ádám Zoltán

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.