Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere

Akár a háztartásunkat, akár a munkahelyünket nézzük, villamos berendezések vesznek körül bennünket mindenütt. Annak érdekében, hogy biztonságosan használhassuk ezeket, az ellenőrzésükre, a különböző készülékek gyártás és javítás során elvégzendő esetenkénti vizsgálatára is szükség van. A különféle villamos szerkezetek, berendezések, készülékek biztonságával nem egyetlen szabvány foglalkozik. Inkább a készülékek sokféleségét látva a szabványalkotók különféle termékszabványokat dolgoztak ki az egyes típusokkal szemben támasztott, többek között biztonsági követelmények megalkotásakor. Ha tehát valaki ellenőriz(tet)ni kívánja, hogy az adott készüléke megfelelően működik, akkor annak besorolása alapján, a megfelelő szabványt kiválasztva, az azt kielégítő vizsgálóeszközzel tudja ezt megtenni. Jellemzően az ellenőrzés elsődleges előírt helyszíne a gyártás. Egy magára adó gyártó termékfelelőssége nyilván megkívánja a rendelettől függetlenül ezen mérések elvégzését, hiszen az egyre növekvő minőségi követelmények ezeket szükségessé teszik. A szabványi követelményeknek megfelelően vannak egyedi prototípus-vizsgálatok, és léteznek a gyártás során végzett, minden darabra kiterjedő végellenőrző mérések. Vannak olyan készülékek, amelyeknél rendelet által megkövetelt periodikus ellenőrzéseket is el kell végezni immár a felhasználó telephelyén vagy mérőlaboratóriumban. Új helyszínként belép még a javítás: a javítást követően a műszer megfelelőségének vizsgálatát szintén el kell végezni. Javasolt kölcsönzéskor is a bérbeadás előtti és utáni meglévő állapot rögzítése. Vizsgálati módok Alapvetően ötféle mérést végezhetnek el egy készülék ellenőrzése során. Természetesen bizonyos esetekben ennél kevesebb vizsgálat is elegendő; például a II. érintésvédelmi osztályú készüléknél nem értelmezhető a védővezető folytonossági ellenállás-mérése. Elsőként kiemelhető, hogy a védővezető folytonossági ellenállás-mérés az I. érintésvédelmi osztályú készülékek védővezetője és a megérinthető fémfelület között fellépő ellenállás mérésére szolgál (1. ábra). Ez négyvezetékes, jellemzően törpefeszültségű, nagyáramú (10-25 A) mérés, és ellenálláshatárérték-állítással egyszerűsíthető a kiértékelése. Fontos mérés a szigetelési ellenállás meghatározása, amely a készülék használatakor esetlegesen bekövetkező baleseteket és készülékhibákat előzheti meg. A mérést általában 500 V (esetenként 1000 V) egyenfeszültséggel végzik (2. ábra), és a szabványokban rögzített határértékek figyelése segíti a kiértékelést. Léteznek olyan szigetelésvizsgálók a kínálatban, amelyek olyan elven mérnek, hogy a mérés eredményéből nem csupán a megfelelő szigetelésre, de a készülék megfelelően behuzalozott állapotára is lehet következtetni (mérési eredményként a végtelen szigetelési ellenállás csak a rosszul bekötött készüléknél jelentkezik). Az átütésvizsgálat célja vagy a tervezés során hagyott, vagy a használat során a szennyeződésektől keletkező túl kis távolságok, légközök felderítése, a nem megfelelő szigetelő anyagok kimutatása, a bekövetkezett szigetelésromlás és a kábelezés hibáinak megtalálása. A szabványokban rögzített egyen- vagy váltakozó mérőfeszültséggel történik a mérés általában 5 kV-ig, esetenként 12 kV is elképzelhető például bizonyos orvosi berendezéseknél. A szigetelési ellenállás következtében valamekkora szivárgó áram folyik a felhasználón és a védőföldön vagy más csatlakozón keresztül a föld felé. Ennek mérése szintén fontos feladat. Ráadásul különféle alfajtái vannak: különbségi áram, érintési áram, páciens áram (orvosi berendezésnél) stb. Emellett persze a vizsgálandó berendezés funkcionális vizsgálata is szükséges. Itt a teljesítmény vagy áramfelvétel mérése mellett esetleg hőmérséklet-, mozgásérzékelés vagy egyéb jellemző kimutatása is szükséges lehet. Termékszabványok Mivel a szabványok használata hazánkban csak ajánlott és nem kötelező, a most következő részt ennek megfelelően kell kezelni. Jó tudni azonban, hogy vitás esetekben a szabványok olyan szakmai szabálynak tekintendők, amelyek a vita eldöntésének mérlegelési alapjául szolgálhatnak. Elég sok, a különféle villamos szerkezetek, berendezések, készülékek biztonságával foglalkozó biztonsági szabvány létezik, közülük most nézzük azokat, amelyekkel gyakrabban találkozhatunk mindennapi életünkben. Elsőként legyen az MSZ EN 60204 szabvány, amely a Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei címet viseli. Ennek biztonsági része például kötelező gyártósori végellenőrzést ír elő minden darabra. Megadott határértékeket tartalmaz a védővezető- folytonosság 10 A-es, legalább 10 másodperces méréséhez a vezeték átmérőjének függvényében. Előírja az 500 V-os szigetelési ellenállásmérést legalább 1 Mohm határértékkel, valamint az 1 kV-os váltakozó feszültségű átütésvizsgálatot. Vegyük továbbá a Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásait taglaló MSZ EN 61010 szabványt. Ez például típusvizsgálatot ír elő az adott készülékeknél: 25 A-es védővezető-folytonosság- mérést kisebb, mint 0,1 ohm ellenállással. Ezen felül 500 V-os szigetelési ellenállásmérést különféle határértékekkel az alap- és a megerősített szigetelésre. Az átütésvizsgálat lehet egyen- vagy váltakozó feszültségű, és a mérőfeszültség több paraméter (tápfeszültség, érintésvédelmi osztály, szigetelés) függvénye. Harmadikként nézzük meg a szintén típusvizsgálatot megkövetelő MSZ EN 60598 Lámpatestek szabványt. Ez 10 A-es védővezető folytonosság mérésnél kisebb, mint 0,5 ohm határértéket, egy perces 500 V-os szigetelési ellenállásnál legalább 2 Mohm határértéket, valamint kétszeres tápfeszültségű, hol 1000 V-os (alapszigetelés), illetve hol 3500 V-os (megerősített szigetelés) átütésvizsgálatot ír elő. Nem részletezném a többi szabvány hasonló előírásait, csak felsorolnék néhány érdekesebbet közülük. Létezik még többek között az MSZ EN 60950 az Információtechnikai berendezések, az MSZ EN 60065 az Audio-, video- és hasonló elektronikus készülékek, az MSZ EN 61029 a Hordozható, villamos motoros szerszámok, az MSZ EN 60335 a Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek, valamint az MSZ EN 60601 a Gyógyászati villamos készülékek biztonsági előírásait tartalmazó szabvány is. Külön szabványok rendelkeznek a nem a gyártáskori vizsgálatokról: a VDE 0701 a Javítást és átalakítást követő vizsgálat, míg a VDE 0702 az Ismételt ellenőrzés villamos berendezésekre tartalmazza az ekkor érvényes követelményeket. Vizsgálókészülékek Nyilvánvalóan a vizsgálókészülékek is igazodnak valamennyire a különféle termékszabványokhoz, elsősorban mérőképességeiket illetően. Emellett vannak egyetlen feladatra (például átütésvizsgálat) szakosodott készülékvizsgálók (3. ábra), és léteznek több mérési feladat elvégzésére képes univerzális berendezések. Harmadrészt vannak helyek, ahol egyetlen általában hordozható készülékvizsgálóval (4. és 5. ábra) elvégezhető az elektromos készülékek teljeskörű ellenőrzése, de egy korszerű gyártósor végére ma már egy komplett mérő- és méréskiértékelő rendszer szükséges (6. ábra). Ez utóbbiak közt a különféle célmérő eszközök mellett helyet kaphatnak a multiméterek, tápegységek és a számítógépes kiértékelő rendszerek csakúgy, mint a mérés biztonságát garantáló kiegészítő elemek.

 Horváth László

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.