Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : A kismegszakítókról

A kismegszakítókról


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

A kismegszakítókról

A kismegszakítókról A villamos energia egyre szélesebb körű felhasználásakor az olvadóbiztosítók cseréje okozta kényelmetlenség elkerülésére fejlesztette ki a STOTZ cég az első kismegszakítót (l. 1. ábra), ami 1923-ban jelent meg a kereskedelemben. A képen az eredetihez hasonló kismegszakító látszik, ami azonban már napjainkban is újra kapható. Az illusztráción látható, hogy a kismegszakító EDISON menetű, és a "D" rendszerű aljzatba csavarható. A nagyobb nyomógomb a "BE", míg a kisebb a "KI" nyomógomb funkcióját látja el. Speciális, kisfeszültségű megszakítófajta a kismegszakító, amely főleg kisfeszültségű hálózatok egyedi leágazásaiban levő vezetékek vagy készülékek zárlat- és túlterhelésvédelmére szolgál. Háztartásokban, kommunális létesítményekben és egyéb felhasználási területeken az olvadóbiztosítókat helyettesíti. Ennek megfelelően tömeggyártási jelleggel készülnek, külön szabványelőírások szerint. Természetesen napjainkban a lapos, sínre pattintható kivitel az elterjedtebb (l. 2. ábra). A kismegszakító metszetén jól láthatók a következő elemek: 1. érintkezők, 2. zárlati kioldó gerjesztőtekercse, 3. a kiütőszeg, 4. ívterelő érintkező, 5. oltókamra, 6. deion- lemezek, 7. túlterhelés-kioldó (ikerfém). Ezek a megszakítók épületek vezetékes villamos berendezésének és hasonló alkalmazásoknak túláramok elleni védelmére szolgálnak, szakképzetlen személyek általi, karbantartás nélküli használatra tervezik őket. Az MSZ EN 60898/1 szabvány előírásai vonatkoznak a háztartási és hasonló alkalmazásra, az ipari és egyéb körülményekre vonatkozó előírásokat az MSZ EN 60947/2 Kisfeszültségű kapcsolókészülékek/megszakítók szabvány tartalmazza. A kismegszakítók 50 Hz-en vagy 60 Hz-en működő, legfeljebb (a fázisok között) 440 V névleges feszültségű, legfeljebb 125 A névleges áramú és legfeljebb 25 000 A névleges zárlati kapcsolóképességű, váltakozó áramú légmegszakítású megszakítók. A (kis)megszakító olyan mechanikus kapcsolókészülék, amely alkalmas üzemszerű áramköri viszonyok mellett az áram bekapcsolására, vezetésére és kikapcsolására, ezenkívül az üzemszerűtől eltérő, meghatározott áramköri viszonyok (mint pl. zárlatok) esetén az áram bekapcsolására, meghatározott ideig való vezetésére és annak önműködő megszakítására. A kismegszakító szabad kioldású megszakító, amelynek mozgóérintkezői a zárási művelet kezdeményezése után meginduló automatikus nyitási művelet esetén nyitott helyzetbe térnek vissza, és abban maradnak akkor is, ha a zárási parancs fennáll. A 2. ábra alapján ismerjük meg a kismegszakító szerkezeti felépítését. A következő elemekből áll. . Kapcsolószerkezet, amely tartalmazza az áramvezető részeket, csatlakozókapcsokat, érintkezőket és az oltókamrát (pólusonként). . Kioldó(k), a megszakítóval egy egységet képező szerkezet, amely kioldja a kilincsművet (az érintkező zárszerkezetét), késleltetéssel vagy anélkül, ha az áram a kioldóban egy előre meghatározott értéket elegendő ideig meghalad, és ezzel lehetővé teszi a megszakító önműködő nyitását. A kioldók határozzák meg a kismegszakító jelleggörbéit. Két kioldó jellemző rájuk, a termikus vagy túlterhelési, és a zárlati, gyors vagy mágneses. Innen ered a termomágneses kioldó elnevezés (pólusonként). . Működtető szerkezet, amely a kézi működtetést biztosítja (pólusoknak közösen). . Vázszerkezet, amely az egyes szerkezeti részek együttműködését és a felerősíthetőséget biztosítja. . Pólus: a megszakító főáramkörének villamosan elkülönített, kizárólag egy áramútjához tartozó azon része, amely magának a főáramkörnek az összekapcsolására és leválasztására szolgáló érintkezőkkel van ellátva, kivéve a pólusok rögzítésére és azok együttes működésére szolgáló részeket. A pólus lehet védett, amikor túláramkioldóval van ellátva, és nem védett, amikor az hiányzik. A szerkezeti felépítés alapján rátérhetünk a kismegszakítók legfontosabb jellemzőire. I. Pólusszám: egypólusú megszakítók, kétpólusú megszakítók egy védett pólussal, kétpólusú megszakítók két védett pólussal, hárompólusú megszakítók három védett pólussal, négypólusú megszakítók három védett pólussal, négypólusú megszakítók négy védett pólussal. II. A névleges üzemi feszültség ajánlott értékeit az 1. táblázat mutatja. A megszakító névleges üzemi feszültsége (a továbbiakban: névleges feszültség) az a gyártó által megadott feszültségérték, amelyre annak működése (különösen zárlati működése) vonatkozik. Ugyanarra a megszakítóra több névleges feszültség és hozzá tartozó névleges zárlati kapcsolóképesség adható meg (váltakozó feszültségekre, egyenfeszültségre.). III. A névleges áram javasolt értékei: 6, 8, 10, 13, 16, 20, 25, 32, 40, 50, 63, 80, 100 és 125 A. Természetesen ezen értékektől eltérő névleges áramú kismegszakítók is vannak. A névleges áram a gyártó által megadott olyan áram, amelynek folytonos üzemben történő vezetésére a megszakítót tervezték az előírt referencia környezeti hőmérsékleten. A szabványos referencia környezeti hőmérséklet 30 °C. Ha a megszakítóra eltérő referencia környezeti hőmérsékletet alkalmaznak, a vezetékek túlterhelésvédelmére kifejtett hatását kell tekintetbe venni, mivel ez szintén 30 °C referencia környezeti hőmérsékleten alapul a létesítési előírások szerint. A kismegszakító névleges áramát a környezeti hőmérséklet befolyásolja. A referenciahőmérséklet felett a névleges áram csökken, míg alatta növekszik. Közelítőleg 1 0C hőmérsékletváltozás 0,5% ellentétes irányú névleges áramváltozást okoz. IV. A névleges frekvencia: 50 Hz és 60 Hz. V. A gyorskioldó kioldó áramának tartományait a 2. sz. táblázat foglalja össze. VI. A névleges zárlati kapcsolóképesség (Icn) értékeit a 3. sz táblázat foglalja össze. Néhány országban az 1000, 2000, 2500, 5000, 7500 és 9000 A érték is szabványosnak tekintett. A zárlati (be- és ki-) kapcsolóképesség a független áram váltakozó áramú összetevőjének effektív értéke, amelynek előírt feltételek melletti bekapcsolására, a nyitási ideig történő vezetésére és megszakítására a megszakítót tervezték. A műveleti sorozat a következő: O - t - CO, ahol O kikapcsolást, C zárást és t ~3 perces várakozási időt jelent. A kismegszakítón zárt vízszintes téglalapban tüntetik fel az Icn áramot, A jelzés nélkül. A kismegszakítóra megadott megszakítóképességig terjedő minden túláramérték esetén a megszakító bekapcsolási-, valamint megszakítási működése nem járhat semmiféle külső jelenséggel (mint pl. lángkifúvás) a gyártó által megadott biztonsági határokon túl, valamint sem a pólusok között, sem a pólusok és a test között nem léphet fel átívelés, és az érintkezők sem hegedhetnek össze. Ezek szerint a kezelőt nem érheti semmilyen káros hatás kapcsoláskor! VII. Az üzemi zárlati kapcsolóképesség (Ics ): annyiban tér el az előző jellemzőtől, hogy most az áramérték O - t - O - t - CO ciklusra vonatkozik egy- és kétpólusú esetben, míg többpólusú kivitelnél O - t - CO - t - CO. A kismegszakítónak háromszor kell megszakítania a zárlati áramot. VIII. Áramkorlátozó képesség: a 3. ábra mutatja az áramkorlátozási jelenséget. 1: gyengén áramkorlátozó, az ún. "0" átmenetnél kapcsoló megszakító (gyakorlatilag nem korlátozza a független áram csúcsértékét); 2: közepesen áramkorlátozó (korlátozza a független áramot); 3: erősen áramkorlátozó (erősen korlátozza a független áramot). A kismegszakítókon zárt négyzetben tüntetik fel az áramkorlátozási osztályt a 3. ábrának megfelelően. IX. I2t vagy Joule-integrál: az áram négyzetének integrálját adja adott időtartamra, ami a zárlati áram melegítő hatását határozza meg. A 3. ábra mutatja, hogy az áram-idő területcsökkenés magával vonja a Joule-integrál csökkenését is. Ha az 1-es hullám I2t-t vesszük 100%-nak, akkor a 2-es hullámé, amelynek amplitúdója ~harmada, időtartama ~fele az 1-nek, az I2t kb. (1/3)2x1/2=1/18 része (~5,6%-a) az 1-nek. Az áramkorlátozással a hőhatás ~18-ad részére csökkent. A "0" átmenetnél kapcsoló kismegszakító zárlati oszcillogramját az 5. ábra mutatja. Látható, hogy a "kevés" számú (4-5 db) deion lemeze miatt az ívfeszültség (UB) elenyésző a hálózati feszültséghez (UN) képest, ezért nem képes az áramot (IK') elfojtani, csak az áram természetes nullaátmenete után az ív újragyulladását megakadályozni. Az áramkorlátozó kismegszakító zárlati viselkedése a 4. ábrán látható. A "kellő" számú deion lemez (~10 db, l. 2. ábra), elegendő a hálózati feszültségnél nagyobb ívfeszültség előállítására, és ezzel biztosítható, hogy a kismegszakító fél hálózati perióduson belül el tudja fojtani a zárlati áramot (IK). Az időfüggvényekből látható, hogy az áramkorlátozó kismegszakító min-denképpen túlfeszültséget hoz létre (UBMAX>UNMAX), viszont a zárlati áram romboló hatását jelentősen korlátozza (IK'MAX>IKMAX). Az áramkorlátozás eredményeként az áramcsúcs- és az áram-idő terület csökken (l. Joule-integrál). Ezen ok miatt mind az erőhatás, mind a hőhatás is jelentősen kisebb. Ezen tulajdonságok miatt fejlesztették ki az áramkorlátozó kismegszakítókat, és gyakorlatilag a "0" átmenetnél kapcsoló változatok kezdenek kimenni a forgalomból, bár szelektivitási okokból szükségesek. X. Jelleggörbék: az értelmezéséhez nézzük meg az egysarkú kismegszakító kapcsolási rajzát a 6. ábra alapján. A szaggatott vonalak mechanikai kapcsolatot jelentenek. A kismegszakítót vagy kézi működtetéssel, vagy a kioldókon keresztül önműködően lehet kikapcsolni. Korábban már említettük a szabad kioldás elvét, amit a kapcsolási rajzon is követni tudunk. A szabad kioldású mechanizmus tetején levő T betű jelenti a kézi működtethetőséget. A jelleggörbéket alapvetően a kioldók határozzák meg. XI: I(t)-, áram-idő- vagy működési jelleggörbe: az In névleges áramértéktől az Ir a zárlati gyorskioldó megszólalási áramértékéig növekvő áramokhoz csökkenő működési idő tartozik (ún. függő [inverz] késleltetésű jelleggörbe-szakasz). Az olvadóbiztosítókhoz hasonlóan értelmezzük az I1 és I2 áramokat. I1 az egyezményes (konvencionális) nem kioldó áram, amellyel terhelve a kismegszakítót, az a tih időtartamig (t >1 óra) nem oldhat ki. I2 az egyezményes (konvencionális ) kioldó áram. Az áramot az I1-ről tih után I2-re növelve, annak innentől számítva tih-n belül kell kioldania. I1=1,13In, I2=1,45In, míg tih > 1 h (In < 63 A esetén) és tih > 2 h (In > 63 A esetén). Ha I > Ir, a kismegszakító működési ideje gyakorlatilag az áramtól függetlenül állandó (t < 0,01 s a "0" átmenetnél kapcsolóknál, míg az áramkorlátozók működési ideje tovább csökken egy kisebb minimális értékig. A vízszintes vonal a működési idő lehetséges maximumát adja, az időtartamot befolyásolja, hogy a szinuszos hálózati feszültség mely pillanatánál kapcsolunk. A 8. ábrán a különböző típusú gyorskioldóval szerelt kismegszakítók idő-áram jelleggöbéjét összevontan adjuk meg. Jól láthatók a különböző kioldási áramtartományokra (l. korábbi táblázat) vonatkozó eltérések. Az "A" félvezetővédő, a "B" vezetékvédő, a "C" készülékvédő és a "D" berendezésvédő karakterisztikát jelent. XII. Áramkorlátozási jelleggörbe: ez ugyanúgy, mint az olvadóbiztosítóknál, a zárlati áramokra vonatkozik, amikor a 3. vagy 4. ábrán láthatóan nem alakul ki a zárlati áram csúcsértéke, hanem a kismegszakító azt annál kisebbre korlátozza. A jelleggörbe a levágott (korlátozott) áram (IKMAX) lehetséges maximumát tartalmazza a független áram függvényében (l. 9. ábra). Ezen lehetséges áramcsúcsok alapján tudjuk meghatározni a zárlati áram erő- (dinamikai) hatását. XIII. I2t jelleggörbe: az I2t jelleggörbe is a zárlati áramokra vonatkozik és a Joule integrál értékeit tartalmazza a működési időre vonatkoztatva (l. 10. ábra). Az ábrában a 10 ms-hoz és az 5 s-hoz tartozó szinuszos áramra vonatkozó I2t értékek is láthatók. Az 5 s-os határ gyakorlatilag a hőkioldó I2t értékeinek az alsó határa, míg a 10 ms-os értékek a zárlati kioldó I2t értékeinek a felső határa. Az egyes kismegszakítók jelleggörbéjében szakadás látható a zárlati vagy gyorskioldó megszólalási áramánál. A szakadási ponttól balra a hőkioldó, míg jobbra a gyorskioldó jelleggörbéje látszik. XIV. Pólusveszteség: a legnagyobb veszteség pólusonként, amelyet a 4. táblázat tartalmaz, mutatja a névleges árammal terhelt pólus melegítési teljesítményét. Ezen teljesítménnyel fűt a beépítési helyen. Ha több kismegszakítót szerelünk egymás mellé, akkor ezek kölcsönös melegítése miatt a névleges áramuk csökkenésére figyelemmel kell lennünk. A megengedett veszteségeket a 4. táblázat tartalmazza. XV. Mechanikai és villamos élettartam. A megszakítók legyenek alkalmasak a névleges árammal végzett megfelelő számú működési ciklus teljesítésére, ami gyakorlatilag több ezer működést jelent. XVI. Szelektivitás és fedővédelem. Mint korábban láttuk, a kismegszakító véges megszakítóképességgel rendelkezik. Ezért a beépítés helyén ismernünk kell a lehetséges legnagyobb zárlati áramot. Ha ez az áram kisebb, mint a kismegszakító megszakítóképessége, akkor minden rendben, egyébként fedővédelmi eszközt, többnyire olvadóbiztosítót kell alkalmaznunk. Minden gyártó megadja, milyen és mekkora névleges áramú fedővédelmi eszközt kell alkalmazni a kismegszakító megbízható működése érdekében (pl. 63 A-s gL alkalmazási kategóriájú késes olvadóbiztosító). A 11. ábra együttesen ábrázolja a kismegszakító (C) és az olvadóbiztosító (A, B) idő-áram (fent) és I2t (lent) jelleggörbéjét. Látható, hogy az I < Is szelektivitási határig csak a kismegszakító működik (eddig beszélünk szelektivitásról), majd mindkét készülék együttesen működik, együtt szakítják meg a zárlati áramot. Ebben a tartományban az olvadóbiztosító a kismegszakítóra megengedhető értékűre korlátozza a zárlati áramot. Végül táblázatosan összefoglaltuk a kétféle megszakító-szabvány szerinti előírásokat és lehetőségeket. Terjedelmi okok miatt a hibaáram-kioldóval ellátott kismegszakítóról és a tartozékokról nem beszéltünk.

Kemény József

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode