Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : Az új villámvédelmi szabvány*

Az új villámvédelmi szabvány*


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Az új villámvédelmi szabvány

 Miután hosszasan foglalkoztunk a kockázatelemzéssel, cikksorozatunkat az MSZ EN 62305 szabványsorozat 3. lapjának bemutatásával folytatjuk, amely hasonlóan az MSZ 274-3-hoz, alapvetően a külső villámvédelem kialakításával foglalkozik. Bár a régi és az új szabvány közötti legmarkánsabb különbséget a besorolás módszerét helyettesítő kockázatelemzésben találjuk, a szaksajtóban és különböző fórumokon az új szabványnak ezt a lapját érte a leghangsúlyosabb kritika. A villámvédelem kialakítása és a kockázatelemzés közötti kapcsolat Előző cikkünkben már megemlítettük, hogy a villámvédelem kialakításának mikéntjét azok a (bemenő) paraméterek határozzák majd meg, amelyekkel a kockázatelemzés a megfelelő végeredményre (azaz a megengedettnél kisebb kockázathoz) vezet. Utaltunk arra, hogy ezek a paraméterek nem egyértelműek abban az értelemben, hogy a különböző intézkedések egymást ellensúlyozzák. Egy objektum kockázatelemzése egyaránt vezethet a megfelelő eredményre koordinált belső túlfeszültség-védelmet ÉS gyenge  LPS IV-nek megfelelő villámhárítót feltételezve, vagy belső túlfeszültség-védelem NÉLKÜL erős LPS I-nek megfelelő villámhárítót feltételezve. A több lehetséges megoldás közül a tervező szabadon választhat. A kockázatszámítás eredményének szempontjából mindegyik jó, a választást egyéb megfontolások, például a célszerűség és a költséghatékonyság befolyásolhatják. Az eljárást és így a szűkebb értelemben vett villámvédelmi intézkedéseket is az teszi végül mégiscsak egzakttá, hogy a tervezőnek rögzítenie kell a kockázatszámítás megfelelő eredményére vezető paramétereket: ettől fogva ezektől nem lehet eltérni. A kockázatelemzés során aktívan befolyásolható paraméterek (összhangban a cikksorozatunk 5. részében, A kockázati összetevőket befolyásoló tényezők-ben említettekkel) lényegében az alábbiak: a külső villámvédelmi levezetők környezettől történő elszigetelése, megközelíthetőségük korlátozása, figyelmeztetések alkalmazása.  a villámvédelem osztálya (LPS I-IV),  koordinált túlfeszültség-védelem alkalmazása,  helyiségek elektromágneses árnyékolása,  az objektumot elhagyó (külső) vezetékek árnyékolása, az objektumon belüli (belső) vezetékek árnyékolása, nyomvonal-kialakítás a hurokképződés figyelembevételével,  EPH-hálózat kialakításának módja,  tűzvédelmi intézkedések. A kockázatelemzés eredményét természetesen befolyásolják olyan tényezők is (például a talaj ellenállása a külső villámvédelmi levezető környezetében), amelyek bár elvben változtathatók, megváltoztatásuk a gyakorlatban többnyire nehézségbe ütközik. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a villámvédelem kialakítását számos, a kockázatelemzés során rögzítésre kerülő paraméter határozza majd meg, de a villámhárító kialakítását egyedül a villámvédelem osztálya fogja megszabni. A villámvédelem tervezése A szabvány megjegyzi, hogy a villámvédelem műszakilag és gazdaságilag csak akkor lehet optimális, ha tervezése és kialakítása összhangban van a védendő objektum tervezésével és kialakításával. Ezt az egyébként banális kijelentést azért kell hangsúlyoznunk, mert a jelenlegi gyakorlathoz képest az MSZ EN 62305 alapján a villámvédelem tervezése lényegesen több részletinformációt igényel majd. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeket az információkat ma sem könnyű időben és kellő mélységben beszerezni, a helyzet tehát várhatóan (de remélhetőleg csak átmenetileg) romlani fog. Információ hiányában a tervezők persze átsegíthetik magukat a legrosszabb esetre szabott villámvédelemmel, ami értelemszerűen jelentős anyagi terhet ró majd a beruházókra, elindítva ezáltal egy kedvező visszacsatolási folyamatot. A villámhárító kialakításának általános elvei A villámvédelem szintje (hatékonysága  LPL) és a villámvédelem (villámvédelmi rendszer LPS) kialakítása közötti nem túl bonyolult kapcsolatot az 1. táblázat mutatja. A villámvédelemtől (és annak részeként a villámhárítótól) elvárt különböző mértékű hatékonyság a villámhárító kialakítási módjában csak részben jelenik meg, azaz a hatékonyságtól függő és attól független jellemzőket egyaránt találunk. A villámvédelem osztályától függő kialakítási jellemzők a következők: Villámparaméterek (l. MSZ EN 62305-1, 3. és 4. táblázat).  A felfogórendszer kiszerkesztéséhez használt gördülőgömb-sugár, hálóméret, illetve védöszög. Levezetők (és ezek vízszintes összekötésének) egymástól mért távolsága. Az úgynevezett veszélyes közelítés távolsága.  A földelő minimális hosszúsága. A villámvédelem osztályától független kialakítási jellemzők az alábbiak:  A villámvédelmi potenciálkiegyenlítés módja. A felfogóként alkalmazott fémlemezek és fémcsövek minimális lemez-, illetve falvastagsága.  A villámhárító alkatrészeinek anyagtól függő alkalmazási feltétele.  A villámhárító alkatrészeinek anyaga, formája és minimális méretkövetelménye.  A villámvédelmi potenciálkiegyenlítés céljára használt összekötő vezetők minimális keresztmetszete. A villámhárító kialakítására vonatkozó általános elvek között kell szót ejteni az épület fémszerkezeteinek a villámhárító természetes részeként történő felhasználásáról. Az új szabvány előnyben részesíti ezt a megoldást a mesterséges alkatrészek használatával szemben. A betonvasalás természetes levezetőként történő felhasználása azonban csak akkor lehetséges, ha ellenállása a legfelső pont és a talajszint között méréssel meghatározható, és értéke 0,2 -nál nem nagyobb. Ha ez a határérték nem teljesíthető vagy a mérés nem elvégezhető, akkor a betonvasalás természetes levezetőként nem használható fel. A szabvány a továbbiakban a villámhárító fő részeinek, vagyis a felfogónak, a levezetőnek és a földelőnek a kialakítási elveit veszi sorra. Emlékeztessük magunkat arra, hogy a lényeget sokszor a mellékletekben találjuk majd. A felfogórendszer kialakítása A felfogórendszer az alábbi elemek tetszőleges kombinációjából alakítható ki:felfogórudak, két pont között kifeszített felfogóvezetők, hálószerűen elrendezett felfogóvezetők. Az egyes felfogórudakat a villámáram elosztásának érdekében a tetőn össze kell kötni egymással. A felfogók elhelyezésének meghatározására az alábbi módszerek alkalmazhatók: szerkesztés gördülőgömbbel, szerkesztés védőszöggel, szerkesztés hálómérettel. A gördülőgömbös szerkesztés minden esetben a védőszöges egyszerű alakú építmények, a hálós szerkesztés pedig sík felületek védelmére alkalmazható, a 2. táblázatban megadott méretekkel. Az alkalmazást segítő részleteket az A mellékletben találjuk. Az MSZ 62305-3-ban leírt szerkesztési módszerekkel kapcsolatban hazai szaklapokban és fórumokon többször jelent meg negatív vélemény. Híven azon elhatározásunkhoz, hogy az új szabványt csupán bemutatjuk, de nem minősítjük, itt csupán annyit jegyezzünk meg, hogy  mint alighanem minden szabvány az MSZ 62305-3 is tartalmaz(hat) koncepcionális és kevésbé súlyos hibákat egyaránt: a szerkesztési módszerek kifogásolt hibáit (legalábbis a cikk szerzőjének véleménye szerint) nyugodtan sorolhatjuk az utóbbi kategóriába, mely a tervezési gyakorlatot érdemben nem befolyásolja majd. Röviden reagáljunk arra a sommás megállapításra is, hogy az MSZ 274-hez képest kisebb gördülőgömb-sugarak miatt az új szabvány alapján tervezett külső villámvédelem drágább lesz. Ez a megállapítás figyelmen kívül hagyja a villámvédelem lényegi aspektusai mellett a villámhárító kialakításának néhány részletkérdését is. (Például a régi szabvány által esetenként megkövetelt ún. szigetelő alátétlapok alkalmazását, amelyről egyebek mellett azt sem állíthatjuk, hogy olcsóvá teszik a villámvédelmet.) Korrekt összehasonlítás  akár csak a villámvédelem anyagi vetületét illetően  ennyire egyszerű formában tehát nem adható. Folytatva a felfogórendszer kialakítására vonatkozó elvek ismertetését, a szabvány a konstrukció alábbi lehetőségeit adja.  Ha a tető nem éghető anyagú, akkor a felfogóvezetők közvetlenül annak felületén elhelyezhetők.  Ha a tető éghető anyagú, akkor a felfogóvezető és a tető közötti távolság megállapításánál a tető anyagára tekintettel kell lenni. Nádfedés esetén 0,15 m, más anyagok esetén 0,1 m megfelelő. A védendő objektum könnyen éghető anyagú részei nem lehetnek közvetlen érintkezésben a villámhárítóval és nem helyezkedhetnek el közvetlenül olyan fémborítás alatt, amelyet a villám átlyukaszthat (illetve veszélyes mértékben felhevíthet). Természetes felfogók Az építmények alábbi feltételeket kielégítő fémszerkezetei alkalmazhatók természetes felfogóként. a. Az építményt borító fémlemez, ha  részeinek villamos folytonossága tartós (pl. forrasztott vagy csavarozott összekötések által),  vastagsága az anyagminőség függvényében megfelel a 3. táblázatban foglalt értékeknek, nincs szigetelőanyaggal bevonva. b. A tető nemfémes héjazata alatti fémszerkezetek (pl. tartószerkezet), feltéve, hogy a héjazat nem képezi a védendő objektum részét. c. Olyan fémszerkezetek, mint oromdíszek, csövek, korlátok stb., feltéve, hogy keresztmetszetük megfelel a normál felfogókra vonatkozó követelményeknek. d. Fémcsövek és -tartályok, feltéve, hogy keresztmetszetük, illetve vastagságuk megfelel a 4. táblázat követelményeinek. e. Könnyen éghető vagy robbanásveszélyes anyagokat tartalmazó fémcsövek és tartályok, amelyek értelemszerűen teljesítik a 3. táblázatban foglaltakat, és amelyeknél a közvetlen villámcsapás talppontján sem kell veszélyes mértékű hőmérsékletemelkedéssel számolni. Erre vonatkozó kiegészítéseket az E melléklet tartalmaz. A szabvány a felfogó kialakítására vonatkozóan számos itt nem részletezett típusmegoldással szolgál, amelyek segítik a követelmények értelmezését.

Kruppa Attila

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode